Gazdálkodásnak, gazdálkodó tevékenységnek tekintjük mindazon tevékenységek összességét, amelyet az adott szervezet céljai elérése, a szervezet fenntartása, finanszírozása, pénzügyi likviditás biztosítása, érdekében végez és amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. Nemcsak az ellenértékes, hanem az ingyenes ügyletek is ide tartoznak, tehát kijelenthetjük, hogy minden civil szervezet végez gazdálkodási tevékenységet. Ez a gazdálkodási tevékenység jelenti a bevétel (pénz vagy más vagyoni érték) megszerzését, és a megszerzett bevétel cél szerinti felhasználását, kiadások teljesítését, kötelezettségek vállalását és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, beszámolási rendszer működtetését, függetlenül attól, hogy ezek a civil szervezet alapcéljához vagy egyéb célok eléréséhez kapcsolódnak. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel, alapítója, tagja a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel (kivéve, ha szándékosan okozott kárt harmadik személynek).
A vállalkozási (törvény megfogalmazása szerint gazdasági-vállalkozási) tevékenység a gazdálkodó tevékenységnek az a része, melyet a civil szervezet az alaptevékenységétől elkülönülten, kizárólag a jövedelem és vagyonszerzésre irányulóan, vagy azt eredményezően, üzletszerűen végez. A tevékenység alapvető célja tehát a tevékenységet végző számára a minél nagyobb jövedelem, vagyon és nyereség megszerzése.
A civil szervezetre vonatkozóan a Civil Tv., a 350/2011 (XII.30.) Kormányrendelet és a 479/2016. (XII.28.) Kormányrendelet rendelkezik legrészletesebben a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységének szabályozásáról. Ezen rendelkezések felsorolják a legjellemzőbb bevételtípusokat, a beszámoló közzétételének fő szabályait és rendelkeznek a beszámoló tartalmáról is.
A cikket frissítette és átdolgozta Láng Noémi könyvvizsgáló, adószakértő 2022. november 21-én a NIOK Alapítvány megbízásából.