Az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, és egyik alapvető elve az önkéntesség. A tag tehát kizárólag önkéntesen, szabad akaratából léphet be az egyesületbe, saját elhatározásából tartja fenn tagsági jogviszonyát, és azt szintén saját akaratából szüntetheti meg (kivéve a kizárás eseteit).
Tehát senkit nem lehet kötelezni arra, hogy egy egyesületben tag legyen, és az alapszabály sem teheti kötelezővé az egyesületi tagságot. Az egyesület tagjai egyenlőek. Csak látszólagos ellentmondás az, hogy a pártoló vagy tiszteletbeli tag általában kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik, mint a rendes tag.
A demokratikus működés nem attól demokratikus, hogy mindenkinek egyenlő jogai vannak, hanem attól, hogy az alapításkor el kell dönteni, a tagok státuszát pontosan körülírva és meghatározva. Így mindenki tudja, hogy milyen feltételekkel lehet a szervezetbe belépni, és ott neki milyen jogai és kötelezettségei keletkeznek.
Tehát nem kizárt, hogy az alapításkor az alapítók szándéka szerint a tagokat különböző jogi státusszal ruházzák fel. Azaz az alapításkor el kell dönteni és pontosan meg kell határozni, hogy mely tagi státusz milyen jogokkal és kötelezettséggel jár, s a később belépő tagok már az alapszabály ismeretében, azt elfogadva válhatnak taggá. (A jelenlegi bírói gyakorlat a Civil törvény alapján általában csak kétféle különleges jogállású tagi státuszt enged: a tiszteletbeli tagot és a pártoló tagot, a Civil törvényben meghatározott tartalommal. Ugyanakkor ebben a kérdésben a gyakorlat nem teljesen egységes.)
Egyesület tagja lehet:
- Természetes személy, 18 év alatti személy is (de helyette törvényes képviselője tesz nyilatkozatot ha a 14. életévét sem töltötte be és törvényes képviselőjével közösen nyilatkozik, ha a 14. életévét betöltötte) és nem magyar állampolgár is
- Jogi személy
A tagi jogviszony létesítésének feltételeit az egyesület alapszabályának tartalmazni kell. Különös vagy kötelező feltételeket a jogszabály nem ír elő. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy ki milyen feltételekkel lehet az egyesület tagja. Itt kell rögzíteni és szabályozni, hogy a leendő tagnak hol, kinél kell jelezni azt, hogy tag kíván lenni (például tagfelvételi kérelmet, űrlapok ki kell tölteni és az egyesületi irodában leadni stb.).
Szabályozni kell, hogy a tagfelvételről az egyesület mely szerve mikor, hogyan dönt, erről hogyan értesítik, tájékoztatják a leendő tagot, és fordulhat-e, illetve ha igen, hová fordulhat jogorvoslatért a számára esetleg kedvezőtlen döntés ellen. A tag felvételéről csak a szervezet tagjai dönthetnek. Nem tartalmazhat az alapszabály olyan rendelkezést, mely szerint olyan személy rendelkezik a tagfelvétellel kapcsolatban ajánlási, véleményezési vagy jóváhagyási joggal, aki nem tagja az egyesületnek.
Az önkéntesség elvének a tagi jogviszony fenntartása alatt is folyamatosan érvényesülni kell. Azaz a tag szintén csak önkéntes elhatározásból tarthatja fenn tagi jogviszonyát.
