Alapítvány alapítója lehet:
- magánszemély: egy vagy többen egyidejűleg. Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.
- jogi személy: azaz jogi személyiséggel rendelkező szervezet, például gazdasági társaság, egyesület.
Más, például szülői munkaközösség vagy baráti társaság nem alapíthat alapítványt, (legfeljebb magánszemélyekként). Alapítvány másik alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat.
Ha több személy együttesen úgy létesít alapítványt, hogy az alapítói jogokat testületben látják el, az alapítók gyűlése úgy működik, akár egy egyesületi közgyűlés.
Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.
Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.
Ha az alapítvány valamely szerve (így például a kuratórium) jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.
Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására a fentiek szerint jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
Az alapító hogyan tudja befolyásolni az alapítás után a szervezet működését?
Az alapítónak joga van az alapító okiratot módosítani, ha úgy látja jónak, vagy lehet a kuratórium /nem többségi!!!/ egyik tagja, s így ellenőrizni tudja az alapítványt. A célt viszont ő sem változtathatja meg, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.
Az alapító megvétózhatja-e az alapítvány kuratóriumának a döntését?
Az alapítónak nincs joga megvétózni a kuratórium döntését.