Az alapítványi célokat, nem vagy csak igen ritkán lehet meghatározott idő alatt megvalósítani. Ezért az alapítványok gyakorlatilag határozatlan időre jönnek létre, ami viszont már minden esetben tartósnak mondható. Természetesen nem kizárt egy alapítványt határozott időre létrehozni. Ebben az esetben az elérni kívánt célnak illetve annak hatásának kell tartósnak, akár az alapítvány működési idején túlmutatónak lenni, hogy a tartósság feltételének megfeleljen.
Kapcsolódó tartalom
- Mi lehet az alapítvány célja?
- Alapítványok alapító okirata az új Ptk. hatálya alatt
- Az alapítvány székhelye — mit kell róla tudni?
- Az alapítvány neve - milyen legyen?
- Alapító okirat — mi az?
- Hogyan kell benyújtani a nyilvántartásba vételi kérelmet?
- Ki lehet az alapítvány képviselője?
- Mi történik a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása után?
- Módosítható-e az alapítvány alapító okirata?
- Melyek az alapító okirat kötelező és lehetséges tartalmi elemei?
- Jogerős végzés — mi az?
- Mi az alapító vagyon?
- Mit jelent az, hogy a szervezet célja szerinti besorolását jogszabályban meghatározott módon kell megadni?
- Mi az ügyintéző szerv?
- Létezik-e minta létesítő okirat (alapító okirat vagy alapszabály)?
- Mi a teendő pénzbeli alapító vagyon esetén?
- Mi a teendő, ha az alapító vagyon ingó vagy ingatlan dolgokat, vagyoni értékű jogokat tartalmaz?
- Alapítványt létrehozni végintézkedésben lehet-e?
- Mi történik, ha a nyilvántartásba vételi kérelem hiányos?
- Lehet-e fellebbezni alapítvány létrejövetele ellen?
- Lehet-e valaki több alapítványnál is képviselő?
- Milyen nem kötelező tartalmi elemei lehetnek az alapító okiratnak?
- Mit kell tartalmaznia a nyilvántartásba vételi kérelemnek és mit kell hozzá csatolni?
- Milyen feltételekkel és szabályok szerint alkalmazható a település neve a civilszervezet megnevezésében
