Az alapító okirat egy írásbeli egyoldalú nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza az alapítványt.

Mindig okirat, tehát szóban nem lehet alapítványt létrehozni. Az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit a Ptk. sorolja fel, egyrészről a jogi személyek általános szabályainál, másrészről pedig az alapítványok szabályainál.

A kötelező tartalmi elemek hiánya miatt nem jön létre a bírósági nyilvántartásba vétel, tehát az alapítvány nem jön létre. A lehetséges tartalmi elemek korlátja “csupán” annyi, hogy bármilyen rendelkezés szerepelhet az okiratban, amiről az alapító rendelkezni szeretne, de az jogszabálysértő nem lehet.

Ha közhasznú minősítést kér a szervezet (2. lezárt üzleti évet követően), a közhasznúság kritériumait biztosító elemeknek is szerepelniük kell az alapító okiratban.

Az alapító okiratot az alapítónak eredetiben személyesen kell aláírnia. Több alapító esetén minden alapítónak alá kell írni. Ha az alapítók között nem csak magánszemélyek vannak, akkor a szervezetek nevében a szervezetek képviselője írja alá az okiratot. Az alapítót, alapítókat meghatalmazással nem lehet helyettesíteni. Amennyiben az alapításkor az alapító(k) haláluk, megszűnésük esetére jelölnek személyt, akkor az alapító okiratot már az alapításkor nekik is alá kell írni.

Az alapító okiratot tanúkkal hitelesíttetni kell, ugyanis a nyilvántartásba vételi eljárásban a bíróság előtt teljes bizonyító erejű magánokiratok használhatók fel. Az alapító okiratokra több minta is rendelkezésre áll interneten, jogtári mintákon, azok jó kiindulási alapot adnak. Az alapító okirat ettől függetlenül minden esetben egyedi, olyan jellegű minta, mint ami cégalapítás esetén használható, alapítványok esetén nem létezik. Az alapító okirathoz ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges. Természetesen lehet ügyvédi segítséget kérni, ebben az esetben az ügyvédi ellenjegyzés is szerepelni fog az alapító aláírása mellett.