A személyi alapbér a munkaszerződésben meghatározott pénzösszeg, amely a munkavállalónak a munkájáért egy meghatározott időegységre jár, ez a munkabér alapeleme. A személyi alapbér mértéke a felek megállapodásától függ, de semmiképp nem lehet kevesebb a minimálbérnél – ha az összeg kevesebb, a szerződés érvénytelen. Bizonyos kivételek ekkor is léteznek, mint pl. a teljesítménybér esetén.
A munkaviszonyból származó bruttó jövedelemből levonásra kerül:
- 15% személyi jövedelemadó,
- 18,5% társadalombiztosítási járulék.
A levonást követő munkabér lesz a munkavállaló nettó jövedelme. A levonásra kerülő adóelőleg és a járulék összegének megállapításakor a munkavállalónak a munkáltató felé megtett nyilatkozata alapján kedvezmények vehetők figyelembe. A munkáltatónak az első kifizetést megelőzően tájékoztatási kötelezettsége van az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről. Ezek lehetnek:
- 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- 30 év alatti anyák kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény.
A járulék levonásakor figyelemmel kell lenni a járulékfizetési alsó határra, mely szerint havonta legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a járulékot (2024-ben legalább 14.807 Ft-ot), tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.
Kivételt képeznek ez alól a nyugdíjasok, ha a munkavégzés valamely gyermekek után járó ellátás mellett történik, illetve ha a munkavállaló tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Ez nem azt jelenti, hogy ők nem lesznek biztosítottak, és nem kell tőlük járulékot vonni, csak a járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik rájuk!
Ha amunkavállalótól levont járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számítandó járulék összegét, a munkáltató köteles a különbözetet megfizetni.
A civil szervezet a munkavállalóktól levont adó és járulék összegén kívül a bruttó jövedelem 13% szociális hozzájárulási adót is fizet. A munkáltatónak is lehetősége van kedvezményekkel élni a kedvezményre jogosító igazolás birtokában, ami lehet
- szakképzettséget nem igénylő munkakörben (FEOR 9) való foglalkoztatás kedvezménye
- munkaerőpiacra lépők kedvezménye
- 3 vagy több gyermek után családi pótlékra jogosult és a munkaerőpiacra lépő nők kedvezménye,
- megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának kedvezménye.
A munkaviszony keretében be kell tartani a szabadsággal kapcsolatos előírásokat. A munkavállalót alap- és az életkorától függően pótszabadság illeti meg. A szabadságot a munkáltató köteles kiadni, ennek során figyelembe veheti a munkavállaló igényeit is. A munkavállaló 7 nap szabadságot jogosult az általa meghatározott időpontban kivenni, és minden évben lennie kell 14 nap összefüggő szabadságnak. Nem lehet az év közben ki nem vett szabadságot pénzben megváltani, és csak indokolt esetben lehet a következő időszakra átvinni.
A munkavállalóknak kötelezően kell adni bizonyos költségtérítéseket. Ezek a munkába járás, a hazautazás költségeinek megtérítése, illetve a napidíj, melyek a külföldi napidíj kivételével adó- és járulékmentesek.
A munkáltató döntése szerint munkavállalóknak adhatók bizonyos juttatások adómentesen, illetve a kifizető adókötelezettsége mellett részesülhetnek béren kívüli juttatásokban, valamint egyes meghatározott juttatásokban is, melyek bérjellegű jövedelemnek minősülnek, és az általános szabályok szerint adóznak.
