- Az egyesület döntéshozó szerve az egyesület megszűnését maga is elhatározhatja az alapszabályban meghatározott eljárás keretében és az ott meghatározott szavazati aránnyal. Ebben az esetben rögtön célszerű kijelölni a végelszámolót is, aki a legfelsőbb szerv tagjaiból kerül ki, tehát nem a bíróság jelöli ki. A megszűnés kimondása után ugyanis a végelszámoló rendezi az egyesület vagyoni viszonyait, ha van az egyesületnek vagyona. A legcélszerűbb eljárás, ha a feloszlás előtt az egyesület rendezi tartozásait, mind a szállítói mind a köztartozásokat, és a megmaradó vagyont az alapszabály rendelkezése szerint az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek adják át. Ha az alapszabály erről előre nem rendelkezett, akkor a legfőbb szerv még dönthet, viszont a feloszlás kimondása után már nem lehet a megmaradó vagyonról dönteni.
Ebben az esetben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, és végelszámolási eljárást kell lefolytatni.
A közgyűlés nem dönthet a megszűnésről és a végelszámolásról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetőképtelenségét a bíróság megállapította. Ebben az esetben felszámolási eljárás lefolytatásának van helye.
- Más társadalmi szervezettel való egyesüléssel: ebben az esetben is az egyesületi tagság maga határozza el a szervezeti változást, és erről a legfőbb szerv dönt. Ebben az esetben ugyanúgy kell eljárni, mintha új szervezet jönne létre. A legfőbb szervek kimondják az egyesülést, majd az egyesült szervezet legfőbb szerve fogadja el az új alapszabályt, választják meg a képviseleti és ügyintéző szervet és gondoskodnak a változás bírósági nyilvántartásban történő átvezetésről.
- Törvényességi felügyeleti eljárás keretében a bíróság megszünteti, amennyiben a törvényes működés nem állítható helyre.
- Az egyesület fizetésképtelensége miatt induló felszámolási eljárásban a bíróság megszüntetheti, és a nyilvántartásból törölheti az egyesületet.
A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
- a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,
- b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,
- c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken, feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről. Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
Civil szervezetek végelszámolása és “adásvétele” - 5percadó