Fontos változás 2020. január 1-től!
2020. január 1-jétől az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak az a magyarországi alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett alapítvány lehet külföldi alapítvány is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével teljesíti a közhasznúság feltételeit.
Mivel az újonnan létrejött alapítványok még nem rendelkezhetnek közhasznú minősítéssel, ezek esetében türelmi időt biztosít a törvény. Az alapítás évében és az azt követő két évben az alapítvány akkor is megfelel az új tartalmú alapítványfogalomnak, ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést megszerzi.
A törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig türelmi időt biztosít minden olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják.
Ha az alapítvány ezt a vállalását nem teljesíti, a feltételes személyes mentesség miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.
A 2022. december 31-ig terjedő türelmi idő leteltét követően a nem közhasznú jogállású alapítvány nem minősül az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak, ezért nem lesz jogosult a feltételes személyes illetékmentességre sem. Ez nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy ezen alapítványokat minden vagyonszerzés esetben illetékfizetés terheli, mivel egyes jogügyletekre az illetéktörvény külön (tárgyi) illetékmentességet biztosít.
1990. évi XCIII. Tv. 57.§ (1) e) az alapítvány, egyesület mentes a nyilvántartásba vételi eljárásért fizetendő illeték alól. Működésük során feltételes illetékmentesség vonatkozik rájuk, ez azt jelenti, hogy kizárólag akkor vehetnek igénybe illetékmentességet, ha az eljárást megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységük után társasági adófizetési kötelezettségük nem keletkezett.
A szervezetnek hatósági, bírósági eljárás megkezdése, vagy gépjármű vétel előtt, írásban kell nyilatkoznia az illetékmentesség feltételeinek fennállásáról, egyéb esetekben az adóhivatal hivatalból ellenőrzi, hogy valóban megfelel-e a szervezet az illetékmentesség feltételeinek. Amennyiben az előző évi adatok még nem állnak rendelkezésre, azaz az egyébként illetékköteles eljárásra a tárgy évet követő 150 napon belül kerül sor, akkor a szervezet vezetőjének arról kell nyilatkoznia arról, hogy a szervezetnek adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben utólag az derül ki, hogy mégis kell a szervezetnek társasági adót fizetni az előző év eredménye után, akkor az előző adóév utolsó napját követő 180 napig van lehetősége a szervezetnek arra, hogy ezt jelezze és adóbírság nélkül az illetéket utólag lerója.