Szociálpolitikán nem csupán anyagi támogatásokat, pénzbeni segélyeket, hanem szolgáltatásokat is értünk, bár ezek szerepe a gyakorlati ellátásban költségesebb mivoltuk és nehezebben mérhető hatékonyságuk miatt lényegesen kisebb. Vannak azonban olyan kritikus helyzetek, amikor az anyagi támogatás nem járható út, ilyenkor van szükség szolgáltatásokra. Ez például olyankor fontos, amikor a kliens ellátásához nem elégséges a pénz, illetve olyankor, amikor nem csupán valamilyen szükséglet kielégítésének hiányát akarjuk pótolni, hanem a kliens életformáját, magatartási szokásait is befolyásolni akarjuk. Dr. Hazai Istvánné tanulmánya a szolgáltatások szociális ellátásokon belüli fontosságára világít rá.
A közművelődés modern felfogás szerint az állam feladata; ennek tárgyiasulása volt – az örökölt jó alapokra, sajátos ideológiai szempontokat is megvalósítva – a szocializmus évtizedeiben felépített és működtetett intézményrendszer, mely az ország egész területét lefedte. Az 1997-es közművelődési törvény a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési területen egyaránt lehetőséget ad a civil szervezetek szerepvállalására. Így e szervezetek részvételi lehetősége igen széleskörűnek mondható; ellátóként bekapcsolódhatnak a közművelődési szolgáltatások nyújtásába, de ehhez felvilágosító munkát is szükséges végezniük, amelynek célja, hogy a polgárokkal megismertessék közművelődési jogaikat. A tanulmány a törvény szerkezetét követve mutatja be a civil szervezetek lehetőségeit a közművelődés feladatának ellátása területén.
Manapság egyre több olyan szolgáltatás van, amely kizárólag elektronikus úton áll a civil szervezetek rendelkezésére. Ide sorolhatóak a bevallások, az 1% közzététel, bizonyos pályázatok, társadalmi egyeztetés, részvétel, adatbázisok. Ez nélkülözhetetlenné teszi azt, hogy a bevétellel rendelkező, és tevékenységként kiterjedtebb feladatot ellátó civilek rendelkezzenek a szükséges technikai és személyi feltételekkel. A helyzetet nehezíti, hogy az ebbe a szektorban tevékenykedők között sok a nyugdíjas, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő személy; érthető tehát, hogy ők eleve rosszabb lehetőségekkel, adottságokkal indulnak, sokan közülük nem is igénylik, hogy számítógépes képességekkel rendelkezzenek. A tanulmányt a NIOK Alapítvány készítette, célja pedig annak feltérképezése, hogy a hazai civilszervezetek mely e-közigazgatási szolgáltatásokat használják, és milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban. A kutatás kíváncsi volt a civilszervezetek képességére, jártasságára e szolgáltatások területén, használati szokásaikra és tapasztalataikra, fejlesztési elképzeléseikre, elvárásaikra is.
A tanulmány azzal foglalkozik, hogy milyen összetevői vannak egy nonprofit szervezetnek, mik a hatékony belső működéshez szükséges feltételek, és mik a legfontosabb szerepek, funkciók, amelyeket egy szervezeten belül el kell látni. Bullain Nilda munkája bemutatja azokat a szervezeti jellegzetességeket, amelyek a megfelelő működés zálogai és a célok kielégítésének feltételei.
A szervezeteknek, mint emberek által létrehozott struktúráknak mindig rendelkezésére áll a tervezés lehetősége. Ezzel azonban csak akkor szabad élni, ha a tervezésnek valóban van funkciója, ha esély van arra, hogy hasznára válik a szervezetnek. Ez egyformán érvényes a profitorientált és a nonprofit szervezetekre, ám nem szabad elhanyagolnunk a két típus közötti különbséget, azt, hogy míg a profitorientált cégek egyetlen célja a pénzszerzés – azaz egy megfogható és könnyen mérhető cél – a nonprofit szervezetek számára a pénz csupán egy eszköz, feltétel a nagyon sok lehetséges cél elérése érdekében, így a tervezésnél a cél meghatározására tett erőfeszítések kikerülhetetlenek. A tanulmány – habár a nonprofit szektor igen heterogén – megpróbál átfogó képet festeni az ide tartozó szervezetek tervezési sajátosságairól.
A nyugat-európai jóléti állam válságával a közszféra egyre több helyen átadta feladatait a nyugati országokban nagy hagyományokkal bíró civil szervezeteknek. Ez a jelenség a kilencvenes évek Magyarországán is megfigyelhető volt, ugyanakkor hazánkban az ilyen irányú folyamatokat nehezítette az önkormányzatiság kialakulása. A tanulmány célja az, hogy rávilágítson az önkormányzatok és a nonprofit szféra kapcsolatára, annak problémáira, illetve következtetéseket vonjon le a jövőben várható fejlődésre nézve.
