A közművelődés modern felfogás szerint az állam feladata; ennek tárgyiasulása volt – az örökölt jó alapokra, sajátos ideológiai szempontokat is megvalósítva – a szocializmus évtizedeiben felépített és működtetett intézményrendszer, mely az ország egész területét lefedte. Az 1997-es közművelődési törvény a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési területen egyaránt lehetőséget ad a civil szervezetek szerepvállalására. Így e szervezetek részvételi lehetősége igen széleskörűnek mondható; ellátóként bekapcsolódhatnak a közművelődési szolgáltatások nyújtásába, de ehhez felvilágosító munkát is szükséges végezniük, amelynek célja, hogy a polgárokkal megismertessék közművelődési jogaikat. A tanulmány a törvény szerkezetét követve mutatja be a civil szervezetek lehetőségeit a közművelődés feladatának ellátása területén.
"Az elmúlt időszakban komoly viták folytak mind a nonprofit szektor szereplői, mind a szektort kutatók körében, hogy szükség van-e a szektor egészét átfogó, vagy szakmai alapon szerveződő érdekképviselet létrehozására. Előadásomban az elmúlt időszakban végzett mikro- és mezo szintű empirikus kutatások eredményeivel szeretnék ehhez a vitához hozzájárulni, még pedig abban a vonatkozásban, hogy ezt a kérdést nem elsősorban csak a szervezetek oldaláról mutatnám be, hanem az állampolgárok részvételi aktivitásának, politikai kultúrájának oldaláról is."
Debrecen hazánk második legnagyobb városaként és legnagyobb egységes önkormányzatú városaként sok gondot kell, hogy fordítson olyan jellegű feladataira, mint a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra, sport, ifjúságvédelem, egészségügy vagy a környezetvédelem. A város önkormányzatának anyagi helyzetéből is fakadóan ezekben az ágazatokban az utóbbi időben figyelemre méltó volt a nonprofit szektor képzett szakembereinek térnyerése. 1999-ben a városban 70 segítő szervezet tevékenykedett. A város önkormányzata már korábban felismerte ezeknek a szervezeteknek a fontosságát, a helyi Szociális Iroda 1994 óta hirdet pályázatot minden évben az önkormányzattól átvett feladatok elvégzéséhez szükséges működési feltételek támogatására. A tanulmány a városban tevékenykedő civil szervezetek szociális ellátásban betöltött szerepét mutatja be.
Napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a környezettel való ésszerű gazdálkodásnak és a fenntartható fejlődés elérése felé történő haladásnak. Környezetünk védelme saját életminőségünk és a jövendő generációk életminőségének magas szinten tartása céljából is nagyon fontos, így elkerülhetetlen, hogy erre is odafigyeljünk, miközben egyéb érdekek is vezérelnek minket. Ez minden önkormányzat területén problémát okoz; mára pedig már megköveteltté vált, hogy az önkormányzatok lakossági csoportokkal, civil szervezetekkel együttműködve tegyenek a környezetvédelem érdekében. Ezt nehezíti sokszor az is, hogy a potenciális partnerek kevéssé ismerik egymást, esetleg irreális elvárásaik vannak egymással szemben, így könnyen zátonyra futhat megállapodásuk. Gyenes Szilárd írásának célja az, hogy számot adjon a szerződések gyakori nehézségeiről.
Korunkban a nonprofit projekt menedzsment a magyar nyelv egyik ijesztő idegen kifejezése, mellyel egyre többet találkoznak az emberek, és nemcsak a civil szervezetek, hanem a közfeladatokat ellátó állami intézmények munkatársai is. Nem véletlen ez az átalakulás: az állami szféra a világon mindenütt egyre kevésbé képes a közfeladatokat ellátni, és szívesen támaszkodik a magánszervezetek közcélokat szolgáló tevékenységére. E cikk célja, hogy segítséget adjon a nonprofit szervezetek számára a végzett tevékenység hatékonyságának vizsgálatához és ezen keresztül elismertetése egyik eszközének alkalmazásához. Drahos Péter ebben a cikkben körüljárja az értékelés szerepét a menedzsment különböző szakaszaiban: először a pályázat elkészítésekor szükséges lépéseket, majd a projekt végrehajtása alatt jelentkező feladatokat, végül pedig a beszámoló készítésekor szükséges teendőket mutatja be.
Kassó Zsuzsanna tanulmánya a jóléti szolgáltató rendszerek átalakulóban lévő struktúrája miatt megerősödőben lévő civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeit vizsgálja, azokat a feltételeket mutatja be, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az önkormányzatok partnerré válhassanak, illetve bemutatja, hogyan zajlik a partnerség létrejötte a magyar településeken.
