A rászorultaknak szociális internetet kínáló program 3 éve működik Magyarországon, célja, hogy a legelmaradottabb térségek lakóit wifi-antennákon keresztül, otthonaikban internethez juttassa.
A szocializmus évtizedei alatt a szociális gondoskodás feladatai szinte kizárólag az állam hatáskörébe tartoztak. Ez a helyzet a rendszerváltozásnak köszönhetően napjainkra megváltozott; más társadalmi szereplőknek, így civil szervezeteknek is lehetőségük nyílik arra, hogy bekapcsolódjanak a szociális gondoskodásba. Szerepük különösen a szociális ellátás, szolgáltatás területén meghatározó.
2003 októberében nyílt meg Pécsett a "Fogd a kezem" Alapítvány Dolgozz Velem Irodája, azt a célt tűzve maga elé, hogy értelmileg akadályozott embereket a támogatott foglalkoztatás munkamódszerével helyezzen el a nyílt munkerõpiacon.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Magyar Távoktatási Alapítvány támogatásával 1998-ban jelent meg elõször a Rehabilitációs modellek című kiadvány. Az elsõ szerény kötet célja alapvetõen az volt, hogy az európai uniós csatlakozást segítse a környezõ országok, elsõsorban osztrák és német rehabilitációs tapasztalatok feltárásával, adaptálásával, és ösztönözze a foglalkozási rehabilitáció területén megjelenõ hazai modellkíséleteket.
Négy év elteltével a cél változatlanul az, hogy az újabb, "Rehabilitációs modellek 2" című kiadvány, mely a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány és a Magyar Távoktatási Alapítvány támogatásával jött létre, komplex módon mutassa be a különbözõ egészségügyi károsodással, testi, szellemi, érzékszervi fogyatékkal élõ emberek munkaerõpiaci helyzetének alakulását a munkaerõpiaci szolgáltatások, az aktív foglalkoztatási eszközök, köztük a szakmai képzés lehetõségeit. A kiadvány egyfelõl áttekinti a támogatott foglalkoztatás hazai igénybevételét, továbbá foglalkozik az egészségügyi, szociális és pszichés gondozás biztosításával, és kitekintést ad a külföldi tapasztalatok hazai bevezetésére.
Szociálpolitikán nem csupán anyagi támogatásokat, pénzbeni segélyeket, hanem szolgáltatásokat is értünk, bár ezek szerepe a gyakorlati ellátásban költségesebb mivoltuk és nehezebben mérhető hatékonyságuk miatt lényegesen kisebb. Vannak azonban olyan kritikus helyzetek, amikor az anyagi támogatás nem járható út, ilyenkor van szükség szolgáltatásokra. Ez például olyankor fontos, amikor a kliens ellátásához nem elégséges a pénz, illetve olyankor, amikor nem csupán valamilyen szükséglet kielégítésének hiányát akarjuk pótolni, hanem a kliens életformáját, magatartási szokásait is befolyásolni akarjuk. Dr. Hazai Istvánné tanulmánya a szolgáltatások szociális ellátásokon belüli fontosságára világít rá.
Debrecen hazánk második legnagyobb városaként és legnagyobb egységes önkormányzatú városaként sok gondot kell, hogy fordítson olyan jellegű feladataira, mint a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra, sport, ifjúságvédelem, egészségügy vagy a környezetvédelem. A város önkormányzatának anyagi helyzetéből is fakadóan ezekben az ágazatokban az utóbbi időben figyelemre méltó volt a nonprofit szektor képzett szakembereinek térnyerése. 1999-ben a városban 70 segítő szervezet tevékenykedett. A város önkormányzata már korábban felismerte ezeknek a szervezeteknek a fontosságát, a helyi Szociális Iroda 1994 óta hirdet pályázatot minden évben az önkormányzattól átvett feladatok elvégzéséhez szükséges működési feltételek támogatására. A tanulmány a városban tevékenykedő civil szervezetek szociális ellátásban betöltött szerepét mutatja be.
