Útmutató adófizetők részére – SZJA 1% felajánlás

1. Ki ajánlhatja fel személyi jövedelemadója 1 %-át?

Az a magánszemély, akinek adófizetési kötelezettsége van, s jövedelemadóját határidőre maradéktalanul befizeti az Adóhatóságnak, vagy részletfizetési, fizetési halasztási engedélye van a NAV-tól.

2. Mit kell tartalmaznia az adózó nyilatkozatának?

A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának egy százalékáról valamely, az 1996. évi CXXVI. Törvényben meghatározott szervezet javára. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a választott szervezet adószámát, és tartalmazhatja (de nem kötelező!) a szervezet nevét is. Csak egy civil szervezetet lehet egyszerre ezen az úton adományhoz juttatni, és a befizetett adó 1%-áról csak teljes egészében lehet rendelkezni. Az egyházakkal és a kiemelt költségvetési irányzattal kapcsolatosan külön, a befizetett adó további 1%-ának tekintetében lehet nyilatkozni. Az adófizető azonban összesen két külön nyilatkozatot tehet, egy civil szervezet (vagy a törvényben nevesített további szervezetek) és egy egyház/kiemelt költségvetési előirányzat javára (1+1%). A NAV-nak megküldött nyilatkozat tartalma adótitoknak minősül, melyet a NAV öt évig tárol.

3. Milyen formában kell nyilatkozni?

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. Tv. 5. § (1) bek. alapján a magánszemély számára az alábbi lehetőségek adottak:

• a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán is eljuttatja a meghatározott határidőig (május 21.) az adóhatóságnak.
• a személyi jövedelemadó bevallásával együtt a nyomtatványgarnitúra részét képező “perforált” íven nyilatkozik (külön-külön nyilatkozat van a két különböző 1%-nak), melyet majd az adóhatóság választ le a perforálás mentén, az adózónak nem kell letépnie és külön borítékba helyeznie!
• a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el. A nyilatkozatot lezárt, normál postai borítékba kell helyezni. A nyilatkozatnak a borítékkal azonos méretű lapon kell lennie, de nem szükséges a formanyomtatvány. A borítékra rá kell írni az adóazonosító jelét.
• munkáltatói adómegállapítás esetén, a munkavállaló az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 10 nappal a határidő (május 21.) előtt. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt május 21-éig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.
• a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóhatósági adómegállapítás esetén az adózó nyilatkozatához csatolva küldi meg az adóhatóságnak,
• illetőleg elektronikus űrlapját (1253 számú űrlap és az ahhoz kapcsolódó 12egysza nevű rendelkező nyilatkozat) az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőig küldi meg az adóhatóságnak. (További információkat talál az elektronikus adóbevallással kapcsolatban a www.magyarorszag.hu honlapon.)

A törvény szabályozza azt az esetet is, amikor tévedésből a magánszemély kétféle módon is rendelkezik (pl. a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemély munkáltatónak is leadja nyilatkozatát és postán is elküldi). Ez esetben nem az önállóan érkező, hanem azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a bevallással, nyilatkozattal, munkáltatói adómegállapítással együtt érkezik.

4. Milyen esetekben érvénytelen a nyilatkozat?

A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike megállapítható:

(a) a befizetett adóra vonatkozó törvényi előírások nem teljesülnek;

(b) a befizetett adó 1%-áról az adófizető részlegesen rendelkezett;

(c) két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett ugyanazon kedvezményezett kategóriába tartozik;

(d) a kedvezményezett a jogosultsági feltételek meglétét a NAV felhívását követően nem igazolja, illetőleg a törvény által előírt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségeit nem teljesíti

(e) ha a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetőleg annak továbbításának a törvényben meghatározott egyéb formai feltételei nem teljesülnek.

(Például:

• Hibásan kitöltött nyilatkozat pl. rossz adószám, vagy a szervezet neve pontatlanul lett megadva.
• A rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetőleg technikai számot, vagy az téves, olvashatatlan.
• A nyilatkozatot tartalmazó borítékon hiányzik kötelezően megadandó adóazonosító, vagy nincs a boríték a ragasztáson átnyúlóan aláírva (munkáltatói adómegállapítás esetén).)

(f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását, hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna lehetősége, akkor, ha a törvényben meghatározott határidőig pótlólagosan benyújtotta adóbevallását (önadózás), akkor az ezzel együtt érkezett rendelkező nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.

5. Mit tesz a NAV az adózó nyilatkozatának kézhezvétele után?

A NAV a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, illetve a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét − ennek hiányában adószámát − tartalmazó perforált részét kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. A rendelkező nyilatkozatok alapján szeptember 1-ig felhívja az érintett szervezeteket a kedvezményezetti jogosultságot megteremtő nyilatkozatok, illetve egyéb törvényi feltételek 30 napon belüli teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 66-67. §-ának előírásai irányadóak, azaz a határidő elmulasztása automatikusan nem eredményez jogvesztést, hanem igazolási kérelemmel és a hiányok egyidejű pótlásával a késedelem kimenthető. Abban az esetben, ha a kedvezményezett szervezet a jogosultságát sikertelenül igazolja vagy a nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeit nem teljesíti, erről a NAV határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt (vagy ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság) megváltoztathatja egy nemperes eljárás keretében 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén.

Érvényes rendelkező nyilatkozat esetén a NAV a kedvezményezett szervezet által benyújtott nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb december 15-éig köteles átutalni a felajánlott 1%-ot a címzettnek. Ha a NAV december 15-éig a rendelkező magánszemélyt a NAV érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet az NAV internetes holnapján közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minősül, akkor a NAV az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az elutasítást követő 30 napon belül értesíti.

frissítve: 2012.03.30.