Útmutató nonprofit szervezetek részére – SZJA 1% fogadása

 
Útmutató az 1%-os jogosultságról, a gyűjtés feltételeiről és körülményeiről, beszámolásáról.

1. Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a civil szervezetnek, amely részesülni akar az 1 %-ból?

A következő civil szervezetek részesülhetnek az adózók 1%-os felajánlásaiból:

  • az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil. Tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és
  • alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá
  • közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az előző két pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel –, közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – Civil Tv.-ben meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik, és amely tevékenységét állami szervvel vagy helyi önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi (4 § (1) ac).
  • valamint:

b) a Magyar Tudományos Akadémia;
c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);
d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:
1. Magyar Állami Operaház,
2. Magyar Országos Levéltár,
3. Országos Széchényi Könyvtár,
4. Magyar Nemzeti Filmarchívum,
5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
e) az országos szakmúzeumok;

f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült, és nem tartozik az előző kategóriákba;
g) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;
h) a Nemzeti Együttműködési Alap.
i) a Magyar Művészeti Akadémia.

Ahhoz, hogy a megkívánt feltételeknek megfelelő társadalmi szervezet, alapítvány és közalapítvány valóban az 1% kedvezményezettje lehessen, néhány további feltételnek is meg kell felelnie:
(a) belföldi (magyarországi) székhellyel rendelkezik;
(b) működése a magyarországi lakosság vagy a határon túli magyarság érdekeit szolgálja;
(c) nyilatkozik arról, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem végez, azaz pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői választáson, valamint megyei és fővárosi önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A szervezetnek nyilatkoznia kell arról is, hogy alapszabályát, illetve alapító okiratát ennek a feltételeknek megfelelően módosította (és a módosítást a bíróságra benyújtotta);
(d) nyilatkozik arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott;
(e) nyilatkozik arról, hogy előző év január 1-jétől megszakítás nélkül, ténylegesen közhasznú tevékenységet folytat és eleget tesz minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.

A NAV a magánszemélyek rendelkező nyilatkozata alapján legkésőbb az adott év szeptember 1. napjáig felhívja a kedvezményezett szervezeteket a fentiekben felsorolt feltételek és nyilatkozatok teljesítésére. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 66-67.§-ának előírásai irányadóak, azaz a határidő elmulasztása automatikusan nem eredményez jogvesztést, hanem igazolási kérelemmel és a hiányok egyidejű pótlásával a késedelem kimenthető.

2. Mit tegyen tehát az a civil szervezet, amely kedvezményezett kíván lenni?

A magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-ából részesülni kívánó szervezet:

  • ismerje meg alaposan az 1996. évi CXXVI. Törvényt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (az esetleges utólagos módosításokkal együtt);
  • ismertesse meg potenciális támogatóival az 1% felajánlásának lehetőségét, és mindenképpen hozza tudomásukra az adószámát;
  • ellenőrizze, hogy a szervezet megadott neve és adószáma pontos megfelelője a hivatalos, nyilvántartott adatoknak a NAV adatbázisában (az adatbázisban jelenleg az ÁFA-alanynak minősülő szervezetek ellenőrizhetőek);
  • a NAV felhívását követő 30 napon belül nyilatkozzon, hogy a székhelyre, a működésre, a közvetlen politikai tevékenységtől való tartózkodásra, illetve a pártoktól való szervezeti függetlenségre, valamint a köztartozásokra vonatkozó feltételeknek (lásd 1. pont) eleget tesz. A nyilatkozatok megtételére és egyéb feltételek teljesítésére az érdekelteket az NAV legkésőbb szeptember 1-ig felhívja. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni (lásd 1. pont). Késedelem esetén a határidő lejártától számított nyolc napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, azaz ha a késedelemnek menthető és igazolható okai vannak, akkor a szervezet nem veszti el az felajánlott 1%-okra vonatkozó jogát. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Tekintve, hogy a létesítő okirat módosítására a 30 nap kevés lehet, ezért célszerű a módosítást idejekorán elvégezni és azt a bíróságra haladéktalanul benyújtani.

A nyilatkozatok megtételéhez szükséges adatlapot az adóhivatal honlapjáról lehet letölteni. A kitöltés után háromféle benyújtási mód közül választhat a civil szervezet: vagy személyesen juttatja el az adóhatósághoz, vagy postán küldi el, vagy az ügyfélkapun keresztül, online nyújtja be.

3. Mit kell tennie a kedvezményezett szervezetnek, mely 1%-ot kapott?

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. Törvény módosítása 2012. január 1-én lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első alkalommal a 2011. évi jövedelemadó bevalláshoz és azt helyettesítő adómegállapításhoz fűzött rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

Mire használhatja fel a szervezet a kapott 1%-ot?

  • Közcélú tevékenységre (szervezet létesítő okiratában alaptevékenységként meghatározott)
  • Működésre (együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás 50%-át nem haladhatja meg) Különösen az alábbiak vehetők figyelembe:

– Bérköltség
– Székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben − fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)
– Postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek)

4. Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról kell letölteniük a „11KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2013. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kell beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A 11KOZ számú közleményben szerepelnie kell mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

  • a 2007- 2010. adóévre benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére, illetve amelyet,
  • a kedvezményezett a hibátlan 10KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2011. évben nem utalt ki részére szja 1 %-os összeget az állami adóhatóság, azonban a 10KOZ számú közleményében tartalékolt összeget tüntetett fel, amelyet a tárgyévben (2012-ben) használt fel, vagy tovább kívánja tartalékolni, illetve a 10KOZ számú közleményének C4 sorában továbbtartalékolt összeget tüntetett fel és azt a tárgyévben (2012-ben) felhasználni nem tudta.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a teljes összeg max. 50%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

5. Mit kell tennie a NAV-nak a kedvezményezett szervezettel kapcsolatban?

Ha a szükséges nyilatkozatok valamelyike hiányzik vagy a fenti 1. pontban felsorolt további feltétel valamelyike nem teljesül, akkor a NAV az adózó nyilatkozata ellenére sem utalja át a felajánlott 1%-okat. Ha a NAV a nyilatkozatokat valamilyen okból nem fogadja el, akkor erről határozatot kell hoznia, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt (vagy ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság) megváltoztathatja egy nemperes eljárás keretében 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén. Ha a szükséges nyilatkozatok és az igazolás hiánytalanok (és tartalmuk valódisága nem kérdéses), valamint a fenti 1. pontban felsorolt további felétetlek is teljesültek, akkor a NAV a nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb december 15-éig, köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára felajánlott 1%-okat.

Ha a NAV december 15-ig a rendelkező magánszemélyt a NAV érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet a NAV internetes holnapján közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minősül, akkor a NAV az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az elutasítást követő 30 napon belül értesíti.

Az 1. pontban említett kedvezményezettek részére átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását a NAV ellenőrizheti. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás esetén az NAV erről határozatot hoz, és ennek alapján az összeget visszafizetteti.

A NAV internetes honlapján tájékoztatást nyújt az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevéről, székhelyéről, adószámáról, az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről szóló tájékoztatót a NAV honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza.

frissítve: 2012.03.30.



Hozzászólások

Kedves Cikkíró! Az első bekezdés melyik érve vonatkozik? Az én logikám szerint aki 2011-ben szeretne az 1%-hoz hozzájutni a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően 2 évvel nyilvántartásba kell lennie. Most 2011 év májusában a 2010 évi jövedelemről adózunk, tehát a rendelkező nyilatkozat évének 2010 számít. Az első napját megelőző 2 év az bizony nem 2009 január 1 hanem 2008 január 1. Szerintem. Javítson ki valaki ha tévednék. Köszönöm.
közben megtaláltam a választ az 1996. évi CXXVI törvényben: a személyi jövedelemadó meghatározott részénak az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról első bekezdésében. A rendelkező nyilatkozat évének az adóévet követő évet nevesíti. Azaz a 2010 évi adóról szóló rendelkező nyilatkozat rendelkezési éve 2011 ezért 2011 január 1-től kell számítani a 2 évet.