Civil alapok

Ha ezt jogilag is szabályozott keretek között akarjuk végezni állami és önkormányzati részvétel nélkül, akkor civilszervezetet hozhatunk létre. Ha a gazdálkodás nonprofit jellege szerint vizsgáljuk a szervezeteket (vagyis a keletkezett profitot nem lehet szétosztani, hanem a közérdekű célra felhasználni) akkor nonprofit szervezetekről beszélünk, melyek szintén lehetnek civilek vagy nem civilek (állami, önkormányzati részvétel esetén).

Milyen civilszervezeti formák léteznek?

• az alapítvány
• az egyesület
• a civil társaság

Civil jellegűnek tekinthetők még a nonprofit gazdasági társaságok, egyházak, szakszervezetek és más civil jellegű szervezetek, amelyeket általában jogszabály hoz létre és általában szintén a köz érdekében tevékenykednek. Ilyenek lehetnek a köztestületek, különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. Mindegyikről külön, egyedi törvény rendelkezik, ezek a saját honlapjukon olvashatóak. Ezeket a szervezeteket a létrehozás körülményei, kötelező vagy kötelező jellegű szolgáltatásaik miatt nem tekintjük igazi civil kezdeményezésnek, de egyes országokban ezeket is civil szervezeteknek tekintik.

Újdonság, hogy a Civil törvény hatályánál fogva egyesületté váló, korábban egyházként nyilvántartásba vett valamennyi szervezet átalakult egyesületté.

Az alapítvány, az egyesület és a nonprofit gazdasági társaságok közös jellemzői:

• jogi személyiséggel rendelkező szervezetek (kivéve a nonprofit társaságok egy része, nonprofit kkt. és Bt.)
• mindegyik rendelkezik képviseleti, ügyintéző szervvel vagy személlyel
• intézményesültek, szabályozott jogi keretek között működnek, a jogszabályban meghatározott szervezeti formától nem lehet eltérni
• nyilvántartásba vételi kötelezettség áll fenn (be kell a szervezetet jegyezni a bíróságon), anélkül a szervezet nem jön létre
• közhasznú minősítés kérhető
• a szervezet működtetésével kapcsolatban rendszeres feladatok vannak
• a közhasznúvá minősített szervezetet, illetve annak támogatóit különböző kedvezmények illetik meg
• létrejöttük után a jogszabályok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint más nem civil szervezetre (például adótörvények, munkaügyi jogszabályok stb.)
• vállalkozási, nyereségorientált tevékenység nem lehet elsődleges céljuk.

– A civil társaság sokban eltér a fenti formáktól (jogi személyiséggel nem rendelkezik, nem kell nyilvántartásba venni, nem kérhető közhasznú minősítés). Pontosan ezen kötöttségek elhagyásának szükségessége miatt hozták létre ezt a formák, amely lehetőséget ad emberek számára, hogy amennyiben intézményesült adminisztrációt igénylő tevékenységet nem végeznek (pl. nincs munkavállaló, nincsen pénzforgalom, gazdálkodás), akkor egy egyszerű, mégis elismert formában tevékenykedhessenek közös, közösségi céljaik érdekében.

Miért hasznos mindannyiunk számára a civil társadalom?

• mert a sok szervezet közjavakat, közszolgáltatásokat biztosít
• mert olyan igényekre figyelnek, amelyek speciálisak ahhoz, hogy az állam foglalkozzon velük
• mert támogatják a közintézményrendszert
• mert szolidaritást, jótékonyságot gyakorolnak
• mert a hatalom feletti társadalmi ellenőrzést erősítik
• mert a közéleti, közösségi aktivitást erősítik
• mert terepet biztosítanak önkifejezésünknek, tenni akarásunknak.

Általában a magyarországi civil szervezetekről szakirodalmat a Kiadványok rovatban lehet találni.

A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen készít felméréseket a hazai civil szektorról. Rövid összefoglaló kiadványuk, A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2010-ben innen tölthető le.

A Civil alapokhoz kapcsolódó kérdések a Gyakori kérdések rovatban a Civil alapok témánál tekinthetőek meg.

Vonatkozó jogszabályok:
- Az Alaptörvény
- 1959. évi IV. Tv. 28.§.-30.§. és 74./A- F§
- 2011. évi CLXXV. Tv.
- 2011. évi CXXXI. Tv.

-------------------------------------

Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!

frissítve: 2012.03.30.