Egyesület létrehozásának lépései

Alapítás lépésről-lépésre

Egyesületet legalább 10 fő tag hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületnek Magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

• Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot és ezeknek együtt, személyesen kell jelen lenni az alakuló ülésen
• A 10 alapító tagnak ki kell mondani az egyesület megalakulását (nem közfelkiáltással, hanem egyvalaki kimondja, hogy az ilyen és ilyen nevű egyesületet megalakítjuk)
• Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét az alapító okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos
• Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet kell felvenni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és tartalmaznia kell, hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.
• A tisztségviselőknek elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük
• Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vétetni az egyesületet

Feladatok az alakuló közgyűlés után:

• Elő kell készíteni az alakuló közgyűlésen született dokumentumokat (ez a képviselő feladata):

1. A jelenléti ívet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy legalább 10 alapító tag együttesen jelen volt az alakuláskor. Ezt aláírással kell igazolni és a jelenlévők neve, lakcíme mint azonosító adat szükséges (tehát név, lakcím, aláírás). A lista nem nyilvános, azt a bíróság nem hozza nyilvánosságra, és a bejegyzéskor sem küldi vissza, tehát egy hiteles másolatot készítsünk róla;
2. Az elfogadott alapszabályt, amelyről szintén legyen másolatunk;
3. Az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvet, amely eredeti példányát szintén nem küldi vissza a bíróság, tehát erről is legyen hiteles másolatunk vagy még egy eredeti példány;
4. Ezek mellé csatolni kell :

• a képviselő, ügyintéző (és felügyelő bizottsági tagok ha van) feladatot elvállaló és összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát, mely azt is igazolja, hogy nincsenek a közügyektől eltiltva;
• a székhely használatára vonatkozó nyilatkozatot és a használat jogcímét igazoló iratot;
• a jogszabály szerinti kérelem nyomtatványt kitöltve és képviselő által aláírva. Amennyiben elektronikus utat választja a szervezet a bejegyzésre, a nyilvántartásba vételi kérelmet elektronikusan tölti ki a képviselő. A nyilvántartásba vételi kérelem (és egyéb kérelmek) űrlapjai a www.birosag.hu "Nyomtatványok, űrlapok" menüpontjában érhetőek el.

A jogszabály tételesen felsorolja, milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez: 2011. évi CLXXXI. Tv. 21-22, és 63-66.§.

Bejelentkezés, nyilvántartásba vételi folyamat elindítása:

A fenti dokumentumokat a székhely szerint illetékes megyei törvényszék, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. Ha rossz törvényszékhez adjuk be az iratokat, akkor a bíróság hivatalból továbbítja a megfelelő helyre a képviselő egyidejű értesítése mellett.
Alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus úton nyújtják be a kérelmet és kommunikálnak a bírósággal. Papír alapú esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén a www.birosag.hu oldalon adja be a szervezet a kérelmet. A nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig elektronizálva, minősített elektronikus aláírással adjuk be. Egy okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
Mindezeket egy példányban kell benyújtani és mindenből legyen nálunk is legalább egy teljes hitelesített másolat sorozat. Ha elektronikusan adjuk be az iratokat, akkor is meg kell őrizni a papír alapú okiratokat.

Fontos:

• Az alakuló ülés időpontjától számított 30 napon belül forduljunk a bírósághoz a bejegyzés érdekében, mert ennyi a különböző okmányok „érvényességi” ideje. A törvény egyébként nem ír elő határidőt.
• Illetéket fizetni nem kell, ügyvédi képviselet nem kötelező.
• A bejegyzéshez sem az alapító tagok, sem a képviselő aláírási címpéldánya nem kell.

A bíróság a beérkezett kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, hogy azok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. A bejegyzésről végzésben határoz, s azt megküldi a képviselőnek és az ügyészségnek,

További teendők

• Az eredeti jogerős végzést és legalább egy teljes, a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentum-sorozatot őrizzünk meg!
• A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz (2013. január 1. után lép érvénybe, addig a korábbi rend szerint kell eljárni). Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi. Így az adószám és a statisztikai számjel kérését a szervezetnek már nem kell különállóan intézni.
• Az adószám megszerzése után 8 napon belül az elektronikus hatósági ügyintézéshez (Ügyfélkapu) szükséges regisztrációt el kell végezni az okmányirodában.
• A jogerős végzéssel, adószámmal lehet is menni a pénzintézetbe a bankszámlát megnyitni.
• Most már célszerű, de nem kötelező a képviselőnek aláírási címpéldányt készíttetni közjegyzővel, mert egyre több pályázatnál kérik ennek bemutatását.

Vonatkozó jogszabályok:
- 2011. évi CXXXI. Tv.

frissítve: 2012.03.30.

Kapcsolódó kérdések

> Ki lehet egy egyesület tagja?
> Milyen különféle tagjai lehetnek egy egyesületnek?
> Milyen kötelezettségei és jogai vannak az egyesületi tagoknak?
> Tagi jogviszony — mit kell tudni róla?
> A tagok nyilvántartása — mit kell róla tudni?
> Ki kerülhet az egyesület képviseleti szerveibe?
> Egyesületi tagdíj - mit kell róla tudni?
> Az egyesület alapszabálya — mit kell róla tudni?
> Az egyesület szervezeti felépítése — mit kell róla tudni?
> Mi az egyesület legfelsőbb szerve?
> Mit kell tudni az egyesület ügyintéző, képviseleti szerveiről?
> Hogyan jár el a bíróság az egyesület nyilvántartásba vételi kérelmével?

További kapcsolód kérdések a Gyakori kérdések rovatban az Egyesület téma alatt találhatóak.
-------------------------------------

Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!