Hajléktalanellátás: megkezdődött a téli krízisidőszakra való felkészülés

A napokban kezdődő téli krízisidőszakban változatlanul elsődleges cél a kihűléses esetek megelőzése, a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok ellátó rendszerbe segítése, a deviáns személyekkel szembeni fellépés, a nagy forgalmú aluljárók rendeltetésszerű használatra alkalmas, tiszta és rendezett állapotának fenntartása. Ez összehangolt munkát igényel a szociális szakma résztvevőitől, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság közterület-felügyelőitől, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság járőreitől egyaránt.

 

A szociális ellátó szakma egyik legnehezebb időszaka következik a hideg időjárás közeledtével. A hajléktalanok segítésében a krízisidőszakban van leginkább szükség ideiglenes éjszakai szálláshelyekre, melegedőkre, tea- és ételosztó helyekre. Az egészségügyi problémák ellátása egész évben szükséges, de télen ez is több feladattal jár, hiszen a hőmérséklet csökkenése miatt fokozottabban és körültekintőbben kell odafigyelni a fedél nélkül élőkre, ilyenkor erőteljesen megnő a hideg okozta problémák (kihűlés, megbetegedés, fizikai állapot romlása) száma.

 

Budapest Főváros Önkormányzata a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatások országos terhének nagyobb részét viseli, több mint a kapacitás felét biztosítja, tekintettel arra, hogy több ezer magyarországi hajléktalan csaknem fele a fővárosban él.

 

A Fővárosi Önkormányzat a hajléktalanok budapesti ellátása érdekében működteti az ország legnagyobb hajléktalanellátó intézményét, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeit (BMSZKI), amely 18 telephelyén, 400 munkatársával nyújtja a biztosítható szolgáltatási formák mindegyikét.

 

A BMSZKI 18 telephelyén (átmeneti szálláson és éjjeli menedékhelyen) 2361 főnek nyújt elhelyezést (ezen belül 73 férőhelyen biztosít egészségügyi ellátást), a családok átmeneti otthonaiban (anya-gyermek átmeneti szálláson) 94 fő elhelyezésére van lehetőség.  További elhelyezésekre adnak lehetőséget a munkásszállások, szobabérlők háza és kiléptető lakások, összesen 1202 fő részére. A BMSZKI mindezeken felül 7 telephelyén a téli időszakban 311 időszakos férőhelyet működtet, így mindösszesen 3968 fedélnélküli személynek biztosít ellátást. Hét telephelyen összesen 836 főt befogadó nappali melegedőt, továbbá 3 utcai gondozó szolgálatot működtet.

 

A Fővárosi Önkormányzat évente - az állami normatíván felül - 1,5 milliárd forintot költ arra, hogy a krízishelyzetben lévő emberek minimális lét feltételeit és testi egészségét biztosítsa.

 

A Tarlós István főpolgármester által 2010 novemberében meghirdetett Fűtött utca program eredményeként 2014. februárra 43%-kal csökkent az utcán életvitelszerűen élők száma Budapesten (mintegy 1400 főről 800 főre). Ennek jogszabályi háttere jelentős átalakításon ment keresztül az elmúlt években. A 2013. november 14-én elfogadott fővárosi rendelet alapján nem tartózkodhatnak életvitelszerűen hajléktalanok a világörökség részének minősülő területeken, a tömegközlekedés megállói és azok 50 méteres körzetében, a 34 frekventált helyen lévő aluljáróban, a hidakon, felüljárókon és ezek lépcsőin, játszóterek, gyermekvédelmi és oktatási intézmények százméteres körzetében, temetők és azok százméteres körzetében, a parkolási rendeletben felsorolt, úgynevezett védett övezetekben, illetve a kerületi önkormányzatok által kijelölt területeken.

A Kúria 2014. szeptember 9-én - az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére – hozott döntése idén év végi hatállyal megsemmisítette a fővárosi hajléktalanrendelet egy részét: kivette a parkolási rendeletben meghatározott, ám a hajléktalanrendeletben utca és tér szinten nem definiált, védett területeket. A Kúria ugyanakkor elutasította az ombudsman indítványát, és hatályban hagyta az aluljárókra vonatkozó tilalmat. Elfogadva ezzel a főváros érvelését, amely szerint a forgalmas aluljárók rendszeres, nagyszámú városlakó általi használata, a közbiztonsági követelmények garantálhatósága nem egyeztethető össze az életvitelszerű lakhatással és az azzal szükségképpen együtt járó körülményekkel.

 

A most indított programban a szociális munkások nem csupán személyes kapcsolatot alakítanak ki a hajléktalanokkal, és felmérik egészségügyi állapotukat, szükség esetén intézkednek is egészségügyi ellátásukról. Továbbá tájékoztatják őket a szociális ellátó intézmények által felkínált lehetőségekről, kiemelten támogatva a szállókon található igénybe vehető üres helyek kihasználását. Ha azt az ellátandó személy igényli, vagy egészségügyi nehézségekkel küzd, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság által felajánlott gépjárművekkel viszik el a fogadó szálláshelyre.

A szociális és rendészeti szakma összehangolt akciójának célja, hogy a fővárosban egyetlen fedél nélkül élő se maradjon ellátás nélkül, illetve megkapjon minden segítséget ahhoz, hogy meleg helyen tölthesse a leghidegebb éjjeli és nappali időszakot.