Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

A hat civil szervezet (Levegő Munkacsoport, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Szövetség az Élő Tisztáért, Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért) levelet küldött a Magyar Nemzeti Bank és a kormány illetékeseinek, amelyben javaslatokat fogalmaztak meg a Növekedési Hitel Programmal kapcsolatban.

A civilek felhívják a figyelmet, hogy egy hosszú távon gondolkodó pénzügyi kultúrában egy hitelprogramnak áttételes hatásaiban nemcsak a szűken értelmezett gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni, hanem a környezeti-társadalmi hatásokat is, hiszen a környezeti-társadalmi erőforrások közös értéket képviselnek, emellett védelmük egyben üzleti kockázatot is csökkent. Javasolják a különösen nagy környezeti terhelést jelentő termelési, építkezési módok kizárását a hitelprogramból és azon területek előnyben részesítését, amelyek a gazdasági haszon mellett komoly környezeti-társadalmi értéket teremtenek az anyag- és energiatakarékosság megvalósulásával.

A szervezetek véleménye szerint a magyar lakosság jövője szempontjából akkor jár el az MNB helyesen, ha a hitelprogram elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Olyan programokat kell támogatni, amelyek a helyi erőforrásokon és tudáson alapulnak, a helyi piacot fejlesztik és az általuk a megtermelt jövedelem helyben marad. A civil szervezetek példaként említették a biogazdálkodást, az agrár-feldolgozóipari kapacitások kiépítését, a helyi kereskedelem fejlesztését, a kézműipart, a helyi alapanyagokon alapuló és energia- illetve anyagtakarékos építőanyagok gyártását, az energiahatékonysággal kapcsolatos helyi vállalkozások, szövetkezetek támogatását.

A levelet aláíró szervezetek fontosnak tartják, hogy a hitelprogramot terjesszék ki a nonprofit szervezetek szociális és környezetgazdálkodási programjai likviditási problémáinak kezelésére is. Hangsúlyozták, hogy e programok a környezeti és szociális problémák kezelése mellett a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás növekedését is szolgálják, így nemzetgazdasági szempontból is indokolt a hitelezési programba való bevonásuk.

Emellett aláhúzták a szükségességét hasonló program indításának a lakosság energiahatékonysági és megújuló energia beruházásainak támogatására, mivel a rezsi költségeket fenntarthatóan csak akkor lehet csökkenteni, ha jelentősen javul a magyar épületállomány energiahatékonysága.