Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.
André Goodfriend, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője elmondta, hogy ezt a jelentést a USAID nevű amerikai kormányzati ügynökség készíti és arra szolgál, hogy a civil társadalomban megfigyelhető trendeket vizsgálja a jogi és pénzügyi környezet, a szervezet, az infrastruktúra, az érdekképviselet, a szolgáltatásnyújtás, és a közvélemény általi megítélés tekintetében. Ezek adják ki összességében a civil társadalom fenntarthatósági mutatóját.
 
A jelentés egyébként szerinte az amerikai kormány hosszú ideje tartó elkötelezettségét mutatja a civil társadalom iránt. Azért készítik el évről évre ezeket a jelentéseket, mert szerintük a civil társadalom kulcsfontosságú szerepet játszik a demokráciákban és az állampolgároknak és a kormányoknak egyaránt fontos párbeszédet segíti – mondta Goodfriend.
 
Móra Veronika, az Ökotárs vezetője ismertette részletesen, hogy mi alapján készítették el a jelentést. Hangsúlyozta, hogy a 2013-as naptári évről szól a jelentés, amelyet Európa és Ázsia volt szocialista országaiban készítenek el. A jelentést az Ökotárs által felkért, de az amerikaiak által megbízott szakértői csoport pontozza hét szempont alapján: a rendszerben a több pont rosszabb, a kevesebb pont jobb osztályozást jelent – tette hozzá. Magyarországon többek között a Nyílt Társadalom Intézet, a Magyar Szegénységellenes Hálózat és az Autonómia Alapítvány működött közre a jelentés elkészítésében. Emellett a Nemzetközi Nonprofit Jogi Központ vezetői véleményezik a részjelentést.
 
A hétből 3,2 pontot szerzett Magyarországnál csak Szlovénia nyújtott rosszabb teljesítményt a civil szektor fenntarthatósága terén a kelet-közép-európai régióban. 2010-ig nagyjából stabil, állandó pontszámokat ért el Magyarország, bár Móra szerint kicsit felül is volt értékelve hazánk ezekben az években – azért, mert úgy tűnt, mintha minden rendben lenne.
 
Az Ökotárs 2011-ben vette át a szerkesztést, azóta pedig egy lefelé mutató tendencia érzékelhető. A leggyengébb a 2013-as jelentésben a korábbiakhoz hasonlóan a pénzügyi életképesség, de az érdekképviselet és a közvélemény megítélése is rossz pontszámokat kapott. Összességében a civil társadalom fenntarthatósága tekintetében 3,2 pontra értékelték a 7 fokú skálán Magyarországot.
 
Móra kiemelte, hogy az új Ptk. hatályba lépése és a civil törvény egyaránt pozitív és negatív változásokat is hozott. Móra szerint egyébként összességében egész jó a civil szervezetekre vonatkozó jogi környezet. A szervezeteknek viszont elég kicsi a társadalmi bázisa, amit szintén problémaként értékelt. Új jelenség, hogy nehéz a tapasztalt munkaerő megtartása a szektorban – mutatott rá.
 
A civil szervezetek pénzügyi helyzete romlik: tartalékaikat élik fel és most szembesülnek vele, hogy a támogatói bázis kiépítésének elmulasztása miatt nehéz helyzetbe kerültek. A Nemzeti Civil Alap költségvetése is lecsökkent és EU-s pályázati kiírásokat is felfüggesztettek – tette hozzá Móra Veronika.
 
A médiavisszhanggal kapcsolatban ironikusan megjegyezte, hogy 2013-ban még gyenge volt, akkor is inkább csak botrányok mentén vagy a helyi médiában jelentek meg a civil szervezetek – azóta ebben elég jelentős változás történt, tette hozzá. A civil szervezeteknek a vélt vagy valós politikai oldalak mentén való besorolása és megosztása is a megítélés romlásához vezetett – mondta Móra Veronika. A vállalati szektor szerinte egyébként partnernek tekinti a civileket, de a civileknek is profibbá kellene ehhez válniuk.
 

Vagyis nem csak a külső körülmények rosszak, de maga a civil szektor sem tudott alkalmazkodni az új helyzethez, ami viszont már lassan három éve tart. Le kellett esnie a húszfilléresnek, hogy új a környezet, és valahogy alkalmazkodniuk kellene a civil szervezeteknek is a korábban tíz évig állandó pénzügyi és jogi környezet változásához – összegezte Móra Veronika. Mit mondta, 2014-ről is készülni fog jelentés, de nem tudja megjósolni, hogy milyen pontokat adnak majd a szakértők. 

A Kehi-jelentéssel kapcsolatos kérdésre André Goodfriend felidézte, hogy az ombudsman is bírálta a Kehi-vizsgálatot. Ráadásul a kormány akként minősíti a civil szervezeteket, mint akik külföldi érdekeket szolgálnak, a megfélemlítő politika miatt pedig az emberek is kevésbé támogatják a civil szervezeteket. A Kehi-vizsgálat kapcsán hangsúlyozta, hogy összességében a kormányzati lépések sorozata vezetett a lehetőségek beszűküléséhez.

Móra Veronika rámutatott, hogy a magyar civil társadalom nem csak a Norvég Alapról és az Ökotársról szól, illetve nem abból áll. Ezért is fontos szerinte, hogy ezt a jelentést eltávolítsák ettől az aktuális ügytől. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Kehi nem jogosult az Ökotársnál vizsgálódni a norvég pénzek ügyében.
 

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány ténybeli alap nélkülinek nevezte Obama kritikáját, Goodfriend úgy válaszolt: „Ez nem egy igen-nem vita, de ezek akkor is tények. Bizonyos intézkedéseket megtett a kormány ezen néhány civil szervezet ellen. Egy szervezetnek a rendőrség kivonult az irodájába és idegen érdekeket szolgálónak bélyegzik őket, ezek tények” – fogalmazott Goodfriend. 

forrás: mandiner.hu