/polgári jog/ Az örökhagyó által írt vagy iratott végrendelet, amelyből annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából a végrendeletből kitűnik, s amely az aláírás tekintetében akkor érvényes ha: 1. elejétől végig az örökhagyó sajátkezűleg kézírással írta és aláírta; vagy 2. a nem saját kezűleg írt végrendeletet két tanú együttes jelenlétében az örökhagyó aláírta, vagy az aláírását sajátjának ismeri el, s a végrendeletet a tanúk is e minőségükben aláírták; vagy 3. az örökhagyó aláírta és azt a közjegyzőnél végrendeletként személyesen letétbe helyezi.

/jogelmélet/ Tételes jog, jogszabályok összessége. Szemben a szokásjoggal, amelyet gyakran nem írott jognak neveznek.

/büntető eljárásjog és polgári eljárásjog/ Bírósági határozat az ügy érdeméről. ¬télet polgári perben a per érdemét dönti el a kereseti kérelemről szóló határozattal, büntető perben az ítélet a vádlott bűnösségéről és annak jogkövetkezményeiről, illetve vád alóli felmentéséről határoz.

/polgári eljárásjog/ Az anyagi jogerő szokásos kifejezése. Lényege, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható.

(közigazgatási jog) Az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes - meghallgatása során - az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.