(közigazgatási jog) Az a súlyosan fogyatékos személy, akia) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagyb) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.
/büntetőjog/ Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűncselekményt /bűntettet/ követ el.
/jogelmélet/ Kizárólag saját elhatározáson és mérlegelésen alapuló, mások szempontjait nem figyelembe vevő, aktuális és eseti szempontok alapján elhatározott, kiszámíthatatlanul változó és rendszertelen magatartás, amely általában egyszersmind jogellenes is. Ilyen például az önkényes lakásfoglalás.
Nem büntethető kísérlet miatt az általános szabályok szerint a befejezett bűncselekményre meghatározott büntetési tétellel az elkövető, ha a bűncselekmény befejezése az elkövető önkéntes elállása folytán maradt el. Ilyen esetben csak akkor lehet büntetést kiszabni, ha a Büntető Törvénykönyv a kísérletet önálló bűncselekményként is büntetni rendeli.
/nonprofit jog/ Másnál, másnak vagy más javára ellenszolgáltatás nélkül, személyesen végzett bármilyen tevékenység. Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.
(közigazgatási jog) Akkor áll fenn, ha valaki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni vagy tisztálkodni vagy öltözködni vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.
/alkotmányjog/ A helyi önkormányzás testülete és szervezete. Helyi önkormányzat a község, a város, a főváros és a kerületei, valamint a megye önkormányzata. Települési önkormányzat a község, város, főváros és kerületei önkormányzata.
/alkotmányjog/ A települési önkormányzatok által feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására létrehozott közös szervezet, intézmény, munkamegosztás. Főbb típusai: hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselő-testület.
/nemzetközi jog/ A nemzetközi jog szabályainak érvényesítése érdekében a sérelmet szenvedett fél által gyakorolt és a jogsértő államot hátrányosan érintő magatartás. Az önsegély alkalmazása nem valósíthat meg agressziót.
/polgári jog/ Az ember halálával hagyatékának, mint egésznek az örökösre átszállása. Az öröklés a törvény erejénél fogva /törvényes öröklés/ vagy végintézkedés folytán történhet.
/polgári jog/ Halál, törvényes kizáró ok fennállása, érdemtelenség, lemondás, kizárás, kitagadás vagy visszautasítás miatt az örökös nem örököl. Helyén általában a kiesett személy gyermeke örököl.
/polgári jog/ Kötelesrész sem jár annak, akit az örökhagyó végintézkedésében - az ok kifejezett megjelölésével - érvényesen kitagadott. A kitagadási okokat a törvény részletesen felsorolja.
/polgári jog/ Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse lenne, kizárhatja - akár indoklás nélkül is - a törvényes öröklésből. A kizárás végrendeletben történhet más személynek örökössé nevezésével vagy a kizárást tartalmazó kifejezett nyilatkozattal. A kizárással a volt törvényes örökös öröklése a kötelesrészre szorul.
/polgári jog/ Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét bármely külön jogcselekmény nélkül megszerzi.
/polgári jog/ Az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a másik felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet.
/polgári jog/ Érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört, aki a végintézkedést vagy annak érvényesítését szándékosan megakadályozta, aki az öröklés okán másik örökös életére tört.
/polgári jog/ A meghalt személy hagyatéka, mint egész; javakkal, jogokkal, terhekkel és kötelezettségekkel együtt. Az örökös által a hagyaték megnyíltával megszerzett hagyaték vagy annak neki jutó része, meghatározott tárgya.
/polgári jog/ Az örökös az örökhagyó halál után az örökséget, mint egészet visszautasíthatja. /Kivétel a mezőgazdasági földterület és hozzá tartozó eszközök, gépek, állatállomány, mert ezeket az örökös külön is visszautasíthatja./ Visszautasítás esetén a kiesett örökös helyén általában annak gyermeke örököl.
/büntetőjog/ Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe foglalják. Az összbüntetés tartama meghaladja az összfoglalt legsúlyosabb büntetést, de nem éri el a büntetések együttes tartamát.
/jogelmélet/ Kizáró ok valamely tisztség betöltéséhez, foglalkozás vagy tevékenység gyakorlásához. /Például képviselői összeférhetetlenség, bírói-ügyészi összeférhetetlenség, köztisztviselői összeférhetetlenség, gazdasági társaság tisztségviselőjének összeférhetetlensége más foglalkozással, beosztással, megbízatással./
/közigazgatási jog/ Olyan lakás, amely legalább 12 m2 alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel /villany, víz, csatorna/, melegvízellátással és központi fűtési móddal rendelkezik.
/polgári jog/ A házastárs haszonélvezeti joga öröklés esetén. Ennek tartalma, hogy az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl.
