/pénzügyi jog/ A pénzintézet jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik fél rendelkezésére, s e keret terhére - a szerződésben írt feltételek mellett - kölcsönszerződést köt, vagy más hitelműveletet végez.
/eljárásjogok/ A felek vagy a hatóság, bíróság által szükségesnek tartott bizonyítékok feltárásának, tárgyaláson történő bemutatásának és értékelésének folyamata.
/munkajog/ Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást okoz, illetőleg halált eredményez.
/polgári jog, munkajog/ Társadalombiztosítástól, munkáltatótól, biztosítótól vagy a kárért felelőstől a balesettel okozott egészségromlás és kár megtérítésére irányuló rendszeres, általában havonként fizetendő kártérítési járandóság.
/pénzügyi jog/ Pénzintézet által vállalt biztosíték arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesít a jogosultnak. A bankgarancia meghatározott összeghatárig szól és fizetési kötelezettséget jelent.
/polgári jog/ Olyan zálogjog, amely a bankhitel biztosítására a hitel folyósításával a zálogtárgy átadása nélkül is létrejön. Ez a zálogjog kielégítési elsőbbséget biztosít a bank számára a zálogtárgyból.
/pénzügyi jog/ Pénzintézet által kötött kölcsönszerződés. Különbözik a más személy által kötött kölcsönszerződéstől többek között abban is, hogy a bankkölcsön csak jogszabály kifejezett rendelkezése alapján lehet kamatmentes.
/pénzügyi jog/ A pénzintézet a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli, nyilvántartja, s azok terhére kifizetéseket és átutalásokat teljesít. A számlatulajdonost a bank értesíti a bankszámla forgalmáról és egyenlegéről. A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja.
/polgári jog/ Csereügylet. Pénzmozgás nélkül - vagy részben anélkül - áruk, szolgáltatások, jogok és kötelezettségek /például adósságbarter/ cseréje. Szintjeit tekintve a barterügyletek lehetnek: 1. államok közötti bilaterális árucsereforgalmi és klíringmegállapodások, illetve bartermegállapodások; 2. banki szintű bartermegállapodások; 3. cégek közötti csereügyletek.
/közigazgatási jog/ A bányavállalkozó által kitermelt és tulajdonába került ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot megillető részesedés.
/polgári eljárásjog/ A polgári perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az elsőfokú ítélet meghozataláig az avatkozhat be, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dől el.
/büntetőjog/ A rágalmazás esetkörén kívül az, aki a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt /például tettlegességet/ követ el, bűncselekmény /vétség/ miatt felel.
/szabálysértés/ Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt valósít meg, az szabálysértést követ el.
/büntetőjog/ A bűncselekmény tényállása teljes egészében megvalósult. Ha a törvényi tényállás eredmény bekövetkezését is tartalmazza, akkor a befejezett bűncselekmény esetében az eredmény is beállott. Nem előkészület, és nem kísérlet.
/pénzügyi jog/ Az adótörvényekben elismert módon és mértékben az adóalany által megvalósított tőkebefektetés után adóalapcsökkentő kedvezmény jár, de csak addig, ameddig a magánszemély befektetéseiről vezetett tőkeszámla egyenlege nem csökken. A befektetések csökkenése esetén az adóalapcsökkentő kedvezmény útján igénybe vett adóhitelt meg kell fizetni.
/pénzügyi jog/ Szakosított pénzintézet, amely csak a törvényben meghatározott korlátozásokkal fogadhat el betéteket és vezethet bankszámlát, viszont a más pénzintézetekre vonatkozó előírásokat meghaladó mértékben rendelkezhet tartós befektetésekkel.
/pénzügyi jog/ Másik vállalkozásban gyakorolt, legalább 10% szavazati jogot biztosító közvetlen vagy közvetlen tulajdoni rész vagy döntéshozói részvétel.
/közigazgatási jog/ Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges okmány /szerződés, határozat, ítélet/, amely az ingatlannal kapcsolatos adat, tény, körülmény változását, vagy a tulajdonossal és az ingatlan terheivel kapcsolatos változásokat bizonyítja.
/polgári jog/ Az a képesség, amellyel az ép ember magatartása jogkövetkezményeit előre látja és felméri, s ennek megfelelően képes cselekedeteit mérlegelni és irányítani. A személy cselekvőképessége /az tehát, hogy saját maga tehet érvényes jognyilatkozatot/ akkor nincsen meg, és a bíróság ezen okból akkor helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, ha elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik.
/polgári jog/ Az az életkor, amelynek elérése a jog szerint automatikusan jelenti a cselekvőképesség teljessé válását. A magyar jogban ez az életkor a 18. életév betöltése.
(közigazgatási jog) a település közigazgatási területének kijelölt része, amely jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazza.
/gazdasági jog/ Olyan értékpapír, amelyet birtokosa szabadon átruházhat; az értékpapír tulajdonjoga tehát semmiféle megjelöléshez vagy eladói azonosításhoz nincsen kötve. Bemutatóra szóló lehet a csekk, a részvény vagy más értékpapír.
/büntetőjog/ Aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, vagy más személyt bíz meg ilyen ügylet megkötésével, bűncselekményt /bűntettet/ követ el.
/büntetőjog/ Olyan, nyilvánosságra nem került információ, amely az értékpapírügylet szereplőinek /kibocsátó, kezességet vagy garanciát vállaló személy, forgalmazó/ pénzügyi, gazdasági, jogi helyzetével függ össze, s nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.
/polgári jog/ Az a nyilatkozat, amellyel a kötelezett a tartozásába beszámítja a jogosulttal szemben fennálló egynemű /pénzbeli vagy azonos dologra irányuló/ és lejárt követelését. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.
/pénzügyi jog/ A gazdálkodó /szervezet vagy személy/ a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A beszámoló kötelező formáját - az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, foglalkoztattak létszámától függően - a számviteli jogszabályok határozzák meg.
/pénzügyi jog/ A jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy a kötelezettől a javára szóló fizetést a két bankszámla közötti forgalomban teljesítse. /inkasszó/ Az azonnali beszedési megbízás közvetlen és feltétel nélküli teljesítési felhatalmazást jelent; érvényesítéséhez a kötelezett előzetes hozzájárulása szükséges.
/közigazgatási jog/ Az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében az adatot minősítő által az adattal történő korlátozott rendelkezésre személyre szólóan adott felhatalmazás.
/társasági jog/ Gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy a tevékenységet és üzletvezetést, képviseletet ellátó beltag/ok/ felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg a rendszerint csak vagyoni betétet szolgáltató s tevékenységet nem végző kültag/ok/ felelőssége a szolgáltatott vagyoni betét mértékében korlátozott. A betéti társaság nem jogi személy. Rövid közismert jelölése bt.
/pénzügyi jog/ A pénzintézet az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizet és a betét összegét a szerződésben írt feltételek szerint visszafizeti.
/polgári jog/ A kötelesrészbe kell betudni mindazt a vagyont, amelyet a kötelesrészre jogosult a hagyatékból bármely jogcímen kap, továbbá amit az örökhagyótól még életében ingyenesen kapott, feltéve, ha a törvény szerint azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
/nemzetközi jog/ Parlamenter. Fehér zászlóval jelentkező személy, akit a másik hadviselő fél felhatalmazott a béketárgyalásra. A békekövetet az ellenség parancsnoka nem köteles fogadni, de sérthetetlenségét biztosítania kell.
/polgári jog/ Aki a dolog felett a fizikai hatalmat gyakorolja; akinél a dolog van, vagy aki a dolgot használatában tartja; akinek tényleges rendelkezése alatt áll gyakorlati értelemben a dolog.
/polgári jog/ A birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. A birtokost birtokháborítás esetén megilleti a birtokvédelem.
/polgári jog/ Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják /tilos önhatalom/, birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelembe tartozik egyrészt az a jog, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önmaga /jogos önhatalommal/ is elháríthatja; másrészt az a jog, hogy az önkormányzat jegyzőjétől kérheti birtokvédelmi határozat meghozatalát.
/büntetőjog/ Aki más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt /bűntettet/ követ el. Szintén bitorlás miatt vonható felelősségre az is, aki gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék.
/polgári jog/ A bizományos azt vállalja, hogy díjfizetés ellenében saját nevében, megbízója javára adásvételi vagy más szerződést köt a megbízó tulajdonában lévő árura.
/büntető eljárásjog/ A bíróság a tényállás teljes felderítése érdekében - indítványra vagy hivatalból - elrendelheti a bizonyítás kiegészítését. Ha ez a tárgyaláson, újabb tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül sem lehetséges, a bíróság pótnymozást rendel el, s az iratokat visszaküldi az ügyésznek.
/büntető eljárásjog/ Annak megállapítására vagy ellenőrzésére szolgáló bizonyítási eszköz, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon és körülmények között történhetett-e. A bizonyítási kísérlet nem a bűncselekmény "megismétlése": nem sértheti az emberi méltóságot és senki egészségét nem veszélyeztetheti.
/büntető eljárásjog/ Ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás, a bíróság mellőzheti a bizonyítást azzal a csekélyebb súlyú bűncselekménnyel kapcsolatban, amelynek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
/polgári eljárásjog/ A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valónak fogadja el.
/polgári jog/ A biztosító intézet meghatározott jövőbeni biztosítási esemény bekövetkezésétől függően biztosítási szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget, a másik fél pedig biztosítási díj fizetésére köteles.
/pénzügyi jog/ A biztosítási ágon belüli azonos vagy hasonló kockázati ismérvek alapján elhatárolt alcsoportok, például balesetbiztosítások, utasbiztosítások, vagyonbiztosítások.
/pénzügyi jog/ A biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység, amelynek során a biztosításközvetítő vagy az ügyfél -, /lásd biztosítási alkusz/ vagy a biztosító intézet /lásd biztosítási ügynök/ megbízása alapján közvetít.
/polgári eljárásjog/ Bírósági végrehajtásban biztosítási intézkedés a pénzkövetelés biztosítása és meghatározott dolog zárlata. Mindkét intézkedést akkor rendelheti el a bíróság, ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtandó okiratot még nem lehet kiállítani, de a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
/polgári jog/ A biztosítási szerződést, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény, igazolójegy, biztosítási bélyeg is igazolja, pótolja.
/pénzügyi jog/ Minden olyan adat, amely a biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére áll, s az ügyfél személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél erre pontosan meghatározott felmentést ad.
/pénzügyi jog/ Az egyes biztosítók felszámolásából adódó esetleges ügyfél-károk részleges megtérítése céljából a biztosítól által létrehozott, közös kötelezettségvállalásukat szolgáló pénzügyi alap.
/pénzügyi jog/ A biztosító olyan ügynöke, akinek a biztosító intézet felhatalmazása alapján joga van a biztosítás teljes körű üzletvitelének gyakorlására, így a szerződés megkötésére, kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére is.
/büntető eljárásjog/ Külföldön élő terhelt kérelmére az ügyész és a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését, s ebben az esetben az eljárás a terhelt távollétében is folytatható. A biztosíték az előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, vagyoni előny és elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés, valamint a bűnügyi költség fedezéséhez elegendő pénzösszeg.
/polgári eljárásjog/ A bíróság előtt kötött, vagy a bíróság által jóváhagyott egyezsége a peres feleknek. A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az nem ütközik jogszabályba. A bírói egyezség jogi hatásai azonosak a bírósági ítélettel.
/alkotmányjog/ Az igazságszolgáltatás bírái csak a jogszabályoknak vannak alárendelve. A bíró itélkezésében független tehát a felektől, az államtól, a bírósági szervezettől egyaránt. Eljárása során nem utasítható és nem befolyásolható; döntéseit szabad mérlegelés alapján, egyedül saját lelkiismeretének felelős módon hozza meg a törvényesség, jogállamiság, emberközpontú igazságszolgáltatás követelményeinek szem előtt tartásával.
/alkotmányjog/ A hatalommegosztás egymást kiegészítő és részben ellensúlyozó nagy alrendszerei közül, a bíróságok által gyakorolt jogosítványok, tevékenység összessége.
/büntető eljárásjog/ Gyorsított büntetőeljárási lehetőség. Az egyszerű megítélésű, bizonyított ügyekben, ha az elkövetőt tetten érték vagy teljes beismerésben van, a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított 8 napon belül bíróság elé állítható - ha 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett, helyi bírósági vagy katonai bírósági hatáskörbe tartozó bűncselekmény miatt indult az eljárás.
/polgári eljárásjog és büntető eljárásjog/ ¬télet, végzés, meghagyás. ¬télet polgári perben a per érdemét dönti el a kereseti kérelemről szóló határozattal, büntető perben az ítélet a vádlott bűnösségéről és annak jogkövetkezményeiről, illetve vád alóli felmentéséről dönt. Végzésben határoz a bíróság minden egyéb kérdésről. A meghagyás különleges bírósági határozat, mert tárgyalás nélkül - ennyiben a végzéshez hasonlít - állapít meg fizetési, vagy más kötelezettséget az ítélethez közelítő módon.
A Legfelsőbb Bíróság irányelveit, elvi döntéseit, kollégiumi állásfoglalásait és egyedi ügyekben hozott iránymutató jelentőségű határozatait tartalmazó hivatalos havi folyóirat.
/büntetőjog/ A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a bíróság a törvényi mentesítés beállta előtt is mentesítheti a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, ha erre érdemes /főbüntetés kitöltése óta folytatott életmód, a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele alapján/, és a szabadságvesztés kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől számítva a törvényi mentesítésre előírt időtartam fele már eltelt.
/alkotmányjog/ Jogi szakvizsga után a bírósági fogalmazó bírósági titkárként dolgozhat tovább. A bírósági titkár a polgári nemperes eljárásokban határozatot hozhat, büntető ügyekben pedig az ügy érdemét nem érintő eljárási cselekményt végezhet.
/alkotmányjog/ A bíróság előtti eljárásra utalt jogviták, ügytípusok, döntések. Ilyenek például a büntető ügyek, polgári jogi ügyek, családjogi viták, munkaügyi jogviták, szövetkezeti tagsági viták, közigazgatási határozat felülvizsgálata. Törvény vagy kormányrendelet által meghatározott esetekben más szerv is eljárhat a bírósági útra utalt ügyekben, azonban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő ügyekben e szervek határozata ellen a felek bírósághoz fordulhatnak.
/polgári jog/ Játékból vagy fogadásból eredő követelések /kivétel az állami engedéllyel bonyolított játékot vagy fogadást/, kifejezetten játék vagy fogadás céljára igért vagy adott kölcsönből eredő követelések, érvénytelen szerződésből származó követelések.
/polgári eljárásjog/ A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, az erről szóló törvény rendelkezései szerint alkalmazott állami kényszerrel kell végrehajtani.
/polgári eljárásjog/ A bírósági ítéletek végrehajtásának elrendelését a bíróság végzi, s ennek alapján a végrehajtás foganatosítását az önálló bírósági végrehajtó, vagy a megyei bírósági végrehajtó, vagy a végrehajtási ügyintéző teljesíti. Az önálló bírósági végrehajtó a megyei bíróság elnöke által meghatározott székhelyre és helyi bíróság mellé kinevezett, végrehajtói szakvizsgával rendelkező, a bíróságtól egyébként szervezetileg független /önálló/ személy; feladata minden polgári és gazdasági jogi ítélet végrehajtása, amelyben a pernyertes fél ezt kéri, s a bíróság ennek alapján a végrehajtást elrendeli. A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő; feladata az Államot megillető követelések /pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, bűnügyi zárlat/ végrehajtása. A végrehajtási ügyintéző bírósági tisztviselőként az erre kijelölt bíró írányításával és felügyelete mellett - a bíró feladatkörében eljárva - kiállítja a végrehajtási lapot, valamint a közvetlen bírósági letiltásról szóló végzést. A végrehajtási ügyintéző hoz meg több - törvényben meghatározott - bírósági végzést a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban. /Például felfüggesztés, megszüntetés, korlátozás, díjmegállapítás./
/polgári jog/ Olyan kár, amely abból a szándékos magatartásból következett, hogy egyik személy a másik jóhiszemű személyt alapos okkal költséges vagy más szempontból kárt eredményező önhibáján kívüli magatartásra indította. /biztatás/
/nemzetközi jog/ A kapcsolatok teljes vagy részleges megszüntetése egy másik állammal, általában több állammal közösen. Elszigetelés, kapcsolatok és kapcsolódások kizárása a nemzetközi érintkezésben és a gazdasági életben. A bojkott jelenti egy nemzetközi esemény távolmaradással történő minősítését is.
/büntetőjog/ A szabadságvesztés büntetés egyik fajtája, végrehajtási színtere. /Másik két fajta a fogház, amely a börtönnél enyhébb, és a fegyház, amely a börtönnél súlyosabb./
/büntetőjog/ Aki katonák között az elöljáró, a parancs vagy általában a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, katonai bűncselekményt követ el.
/közigazgatási jog/ Olyan szerencsejáték, amelyben a fogadásszervező az esélyeket mérlegelve a játékos részére pénzösszeget ajánl fel és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.
/közigazgatási jog/ Az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.
/büntetőjog/ A bíróság eltérhet az elkövetett bűncselekményre irányadó törvényi büntetési tétel alsó határától, ha a büntetéskiszabás elveire figyelemmel a büntetési tétel legenyhébb mértéke is túl szigorú lenne. A Büntető Törvénykönyv részletesen meghatározza a büntetés enyhítésének kereteit.
/büntetőjog/ A jogellenesen külföldön tartózkodó vádlottal szemben a bíróság a bűnösséget megállapíthatja, de a büntetés kiszabását - a közügyektől eltiltás és a vagyonelkobzás kivételével - mellőzi.
/büntetőjog/ Főbüntetések és mellékbüntetések. A mellékbüntetést általában a főbüntetés mellett szabja ki a bíróság, de a törvény lehetővé teszi több mellékbüntetés önálló alkalmazását is a főbüntetés kiszabása nélkül, vagy a főbüntetés helyett. Főbüntetés a szabadságvesztés, a közérdekű munka és a pénzbüntetés.Mellékbüntetések a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, kiutasítás, a vagyonelkobzás és a pénzmellékbüntetés.
/büntetőjog/ A büntetőbíróság eljárásának az a része, amelyben konkrét bűncselekmény miatt az elkövetőre büntetőjogi büntetést állapít meg. A büntetést - céljának szem előtt tartásával - úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körülményekhez.
/büntetőjog/ Gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer és fenyegetés, tévedés, cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka, jogos védelem, végszükség, magánindítvány hiánya, Büntető Törvénykönyvben meghatározott egyéb ok.
/büntetőjog/ Az elkövető halála, elévülés, kegyelem, a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása, a Büntető Törvénykönyvben meghatározott egyéb ok.
/büntető eljárásjog/ A bűncselekmény elkövetése esetén a nyomozást, a vádemelést, a bírósági eljárást és a büntetésvégrehajtást magába foglaló szabályrendszer.
/büntető eljárásjog/ Külföldi állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt az eljárás felajánlható az elkövető hazai hatóságának, ha célszerű, hogy az eljárást ez a hatóság folytassa le.
/büntetőjog/ A Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sértő, illetve veszélyeztető olyan cselekmény, amelynek szándékos vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlan elkövetése esetén a Büntető Törvénykönyv büntetés kiszabását rendeli. Két fajtája van: a bűntett és a vétség.
(büntető eljárásjog) a felderítés alá vont személlyel való olyan kapcsolat, amely tekintetében orgazdaság vagy bűnpártolás bűncselekményének gyanúja merül fel.
/büntetőjog/ Szándékosság és gondatlanság. A bűncselekmény alanyának az elkövetési magatartáshoz és annak következményeihez való tudati, akarati-érzelmi viszonyt fejezi ki.
/büntetőjog/ Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt a hatóság üldözése előli meneküléshez, törekszik meghiúsítani a büntetőeljárás sikerét, továbbá közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában - bűncselekményt /vétséget/ követ el.
/büntetőjog/ Olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Büntető Törvénykönyv 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el.
/büntető eljárásjog/ A büntető ügyekben eljáró hatóságok a külföldi bíróság, külföldi büntető hatóság megkeresésére nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében nyújtanak tanúkihallgatásból, szakértő meghallgatásából, iratok és adatok beszerzéséből és megküldéséből álló jogsegélyt. Viszonosság hiányában a bűnügyi jogsegély teljesítéséről a külügyminiszterrel egyetértésben a legfőbb ügyész, illetve a belügyminiszter határoz. Bűnügyi jogsegély ügyekben a nyomozó hatóság a legfőbb ügyész útján, a bíróságok az igazságügyminiszter útján érintkezik a külföldi bírósággal vagy hatósággal.
/büntető eljárásjog/ A büntetőeljárásnak mindaz a költsége, amelyet az állam előlegezett /például szakértői költség és díj/, továbbá a terheltnek és a magánvádlónak az ügyben felmerült készkiadása, valamint a védőnek és a sértett képviselőjének készkiadása és díja. A bíróság a vádlottat a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja.
/büntető eljárásjog/ Rendőrség által kezelt, a bűnüldözés céljait szolgáló nyilvántartás a bíróságok által jogerősen elítélt személyekről, a rájuk kiszabott büntetésekről és intézkedésekről.
