/pénzügyi jog/ Pénzintézeti tevékenység, amely bankgaranciát vagy bankkezesség vállalását jelenti abban az esetben, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő.
/büntetőjog és szabálysértés/ Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - bűncselekményt /vétséget/ követ el. A csoportos és a köznyugalmat súlyosan megzavaró garázdaság bűntettnek minősül. Az erőszak nélkül megvalósított garázdaság szabálysértésnek minősül.
(alkotmányjog) köztestületek, amelyeket a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a gazdálkodó szervezetek választással hoznak létre. A gazdasági kamarák feladata, hogy a törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. Kérhetik kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket. Gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat, valamint agrárkamarákat kell alakítani, másfajta gazdasági kamara nem hozható létre.
/gazdasági jog/ A társasági törvény alapján létrehozott gazdálkodó szervezetek, amelyek saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők. Két típusa van: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok /közkereseti társaság, betéti társaság/, és a jogi személyiségű gazdasági társaságok /egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság/.
/gazdasági jog/ A különböző társasági formákból egymásba való átmenet, társasági jogi és pénzügyi jogi átalakulási folyamatok jogutódlással. /Például kft-ből rt-vé, bt-ből kft-vé átalakulás./
(polgári jog) Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. A gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
/büntetőjog/ Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában /ez a tudatos gondatlanság/; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. /Ez utóbbi a hanyagság./
/polgári jog/ A cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ügyeinek vitelében akadályozott /betegség, állapot, távollét, eltűnés/, vagy törvényes képviselőjével érdekellentétben álló kiskorú személy jogainak és érdekeinek érvényesítésére és védelmére a hatóság, bíróság által kirendelt képviselő.
/polgári jog/ A cselekvőképességet érintő /kizáró vagy korlátozó/ gondnokságról csak bíróság dönthet; a konkrét ügyre vonatkozó ügygondnokot az eljáró hatóság vagy bíróság rendeli ki.
/családjog/ A kiskorú gyermek, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámot a gyámhatóság rendeli ki, ha a gyermeknek nem intézeti gyámja van. A gyám a gyámság alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
/nemzetközi jog és családjog/ A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1991. évi LXIV. törvény szerint gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be. /Kivétel, ha a gyermekre alkalmazandó jogszabályok értelmében a nagykorúságot már korábban eléri, ilyen eset például a házasságkötéssel szerzett nagykorúság./
(közigazgatási jog) a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
/jogelmélet/ A gyermek különleges jogi helyzetéből - abból ugyanis, hogy jogképessége teljes, de cselekvőképessége hiányzik vagy korlátozott - következő különös szintű jogi szabályok összessége és rendszere. A Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége
/családjog/ Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, a bíróság a gyermektartásdíjat végzéssel megelőlegezi. A kötelezett az így előlegezett tartásdíjat köteles a folyósító szervnek megtéríteni.
(közigazgatási jog) olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
(közigazgatási jog) Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi, s a törvényben meghatározott segítő intézkedéseket foganatosítja.
/alkotmányjog/ A kollektív állampolgári szabadságjogok egyike. A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilváníthatják, s a résztvevők jogosultak közösen kialakított véleményüket az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, s nem járhat mások jogainak és szabadságánal sérelmével.
