/büntető eljárásjog/ A büntetőeljárás nyomozati szakaszában benyújtható jogorvoslati kérelem. Panasszal élhet az, akinek a hatóság határozata, intézkedése vagy mulasztása a jogait, érdekeit sérti. A panaszt helytadás esetén a hatóság maga orvosolja, ellenkező esetben az iratokkal együtt elbírálás céljából felterjeszti az illetékes ügyészhez.
/közigazgatási jog1/ Döntést, eljárást vagy állapotot sérelmező és egyben intézkedést kérő általános jogorvoslati eszköz. A közérdekű javaslatokról, bejelentésekről és panaszokról szóló törvény alapján bármely jog- vagy érdeksérelemmel kapcsolatosan a szerv vezetőjéhez panasz nyújtható be. A panaszra a vezető 30 napon belül köteles írásbeli választ adni.
/közigazgatási jog2/ Ha a rádió vagy televízió műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, vagy egyéb módon megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és a sérelmet szenvedett fél kifogását a műsorszolgáltató elutasította vagy figyelmen kívül hagyta, a sérelmet szenvedett fél panaszt nyújthat be az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságához.
/alkotmányjog/ A részvétel, jelenlét jogán járó, egyenlő erejű döntéshozatalban részvétel elve; szemben a választási eredményeket tükröző többségi elvvel szemben.
/büntetőjog/ Eseti kóros részegség. Csekély mennyiségű ital is kiválthat bizonyos esetekben a részegséghez hasonló, de valójában idegrendszeri, elmebetegséghez hasonló tüneteket. A személyt ez általában váratlanul éri, bekövetkezéséről nem tehet, hiányzik tehát a bűnösséghez szükséges önhiba, így a pathológiás részegség állapotában, mint zavart tudatállapotban elkövetett bűncselekményért az elkövető általában nem büntethető.
/alkotmányjog/ Olyan társadalmi szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik, s a nyilvántartásba vételi eljárásban a bíróság előtt kinyilvánítja, hogy magára nézve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt kötelezőnek ismeri el.
/büntetőjog/ A próbára bocsátott elkövető, a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt elkövető, valamint feltételes szabadságra bocsátott elítélt magatartásának rendszeres figyelemmel kisérése céljából a bíróság előírhatja az intézkedés alanyának, hogy az előírt magatartási szabályokat ne szegje meg, a pártfogóval rendszeresen tartson kapcsolatot és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást adja meg. A magatartási szabályok olyan kötelezettségeket és tilalmakat írnak elő, amelyek a pártfogolt érdekében a képességek szerinti rendszeres munkavégzésre, törvénytisztelő életmód folytatására irányulnak.
/büntetőjog/ Pártfogó felügyelet alatt áll az a fiatalkorú, akit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, próbára bocsátottak, feltételes szabadságra bocsátottak, javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, és akivel szemben a vádemelést elhalasztották.
/polgári elárásjog/ A polgári jogviták bíróság által, elsősorban tárgyaláson, kontradiktórius eljárásban történő, közvetlen és nyilvános elbírálásának módja; amelynek során a felek által előadott bizonyítékokat mérlegelve a bíróság a vonatkozó jogszabályokat megfelelően alkalmazza és ennek alapján saját meggyőződése szerint hoz döntést az igazság érvényesülése érdekében.
/polgári eljárásjog/ Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, illetőleg alperesként harmadik személy nevében járt el, ezt a harmadik személyt az elsőfokú ítélet meghozataláig perbe hívhatja.
/polgári eljárásjog/ A polgári perben, mint fél az járhat el /személyesen vagy meghatalmazottja útján/, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg ennek hiánya esetén is az, aki a polgári jog szabályai szerint a per tárgyáról érvényesen rendelkezhet.
/polgári eljárásjog/ A perbeli jogképesség és perbeli cselekvőképesség együttes fennállása; a perlés és perelhetőség, illetve a perben cselekvés képessége. A perképesség tehát a polgári eljárásban a félnek az a képessége, hogy egyrészről a perben egyáltalán fél lehet, másrészről a perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján el is járhat.
/polgári eljárásjog/ Mindaz a költség, amely a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. Perköltség például az előzetes levelezés és tudakozódás költsége, az illetékköltségek, tanú- és szakértői díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, ügyvédi költségek és munkadíj, útiköltségek.
/polgári eljárásjog/ A külföldi felperes a perrel felmerülő költségek fedezése céljából az alperes kívánságára biztosítékot köteles adni, amelynek összegét a bíróság állapítja meg, s amelyet készpénzben letétbe kell helyezni.
/polgári eljárásjog/ A bírósági hatáskör /helyi vagy megyei bíróság jár el/ megállapítása a pertárgy értéke alapján történik. A pertárgy értéke a keresettel érvényesíteni kívánt követelés vagy más jog értékéhez igazodik a polgári perrendtartásban részletezett módon.
/polgári eljárásjog/ Több felperes együtt indít pert, vagy több alperest együtt perelnek. Pertársaság jön létre: 1. ha a per tárgya a pertársakat közösen érintő jog vagy kötelezettség; 2. a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek; 3. a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható.
/büntető eljárásjog/ Jogorvoslati lehetőség abban az esetben, ha a bíróság jogerős ítéletével elbírált bűncselekménnyel kapcsolatosan olyan új bizonyíték kerül elő, amely a terhelt felmentését, illetve bűnösségének megállapítását, illetve lényegesen enyhébb vagy lényegesen súlyosabb büntetését valószínűsíti. Szintén perújításnak van helye abban az esetben is, ha a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több ítéletet hoztak, vagy az alapügyben hamis, hamisított bizonyítékot használtak fel, illetve az ítéletet a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták. A perújítási eljárást indítvánnyal az ügyész, kérelemmel a terhelt, a védő és az elhunyt terhelt hozzátartozója kezdeményezhet az első fokon eljárt bíróságnál.
/polgári eljárásjog/ Perorvoslati lehetőség a jogerős ítélet ellen azon az alapon, hogy: 1. olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy más határozatra hivatkozik a fél, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, s az elbírálás esetén a perújító félre kedvezőbb ítélet született volna; 2. a bíró, a másik fél vagy más, perben közreműködő személy által elkövetett bűncselekmény folytán lett a perújító fél pervesztes; 3. a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.
/eljárásjogok/ Az eljárásjogi szabályok szándékos és súlyos megsértése, illetve rosszhiszemű eljárás esetén az eljáró szerv, hatóság, bíróság a felet, ügyfelet, terheltet pénzbírsággal sújthatja.
/szabálysértési jog/ Szabálysértés miatt kiszabható büntetés. Meg nem fizetése esetén - ha az munkabérből, járandóságból nem vonható le - elzárásra kell átváltoztatni, amelynek időtartama 60 napnál nem lehet hosszabb.
/büntetőjog/ Büntetőbíróság által kiszabható büntetés, amelyet a bíróság úgy határoz meg, hogy megállapítja a pénzbüntetés napi tételeinek számát /a bűncselekmény súlyától függően 10 és 360 nap között/;, valamint ezzel egyidejűleg az egynapi tételnek megfelelő összeget. /Az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten 50 és 10000 forint között./ A pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni oly módon, hogy 1 napi tétel összegének helyébe 1 napi szabadságvesztés lép.
/büntetőjog/ Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek - s megfelelő keresete, jövedelme, vagyona van - a bíróságnak pénzmellékbüntetést kell megállapítani. Mérlegelése szerint alkalmazhat pénzmellékbüntetést a bíróság akkor, ha az elkövetőt ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. A pénzmellékbüntetés összegének legkisebb és legnagyobb összegét a Büntető Törvénykönyv határozza meg.
/büntetőjog/ Aki a Büntető Törvénykönyv által meghatározott egyes súlyos bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy valódi természetét, illetve eredetét eltitkolja vagy leplezi, illetve ezekről hamis adatot szolgáltat, bűncselekményt /bűntettet/ követ el. Az is bűntettet követ el, aki a pénzmosásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
/közigazgatási jog/ Mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, amely tétfizetés fejében játékra alkalmas, s nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válik jogosítottá. A pénznyerő automata szerencsejátéknak minősül.
/pénzügyi jog/ Hitellel kombinált lízing. A lízingbeadó a lízingbevevő megbízása alapján azért szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, hogy speciális feltételek mellett egy későbbi időpontban azt a lízingbevevőnek lízingbe adja.
/munkajog/ Általában két pihenőnap illeti meg a munkavállalót, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Nem heti munkarendben foglalkoztatott munkavállalónál a pihenőidő minimális mértéke hetenként legalább 42 óra megszakítás nélküli idő.
/polgári jog/ Más munkája eredményének jogosulatlan felhasználása, eltulajdonítása. Általában szerzői jogi védelem vagy iparjogvédelem alá eső alkotások vonatkozásában használt kifejezés a bitorlásra.
/alkotmányjog/ A helyi önkormányzat képviselő-testületének elnöke. Harmadik személy irányában a képviselő-testület és az egész önkormányzat képviselője.
/polgári jog/ A jogellenes magatartás következményeiért viselt felelősség. Négy feltétel együttes fennállása esetén valósul meg: 1. jogellenes magatartás, 2. kár bekövetkezése, 3. a károkozó felróhatósága, 4. az ok-okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezése között.
/büntető eljárásjog/ A büntetőeljárásban a magánfél vagy az ügyész által érvényesített polgári jogi igény, amely a bűncselekménnyel okozatt kár megtérítésére irányul.
/polgári jog/ Gazdasági tevékenységet is igénylő közös cél érdekében a felek együttműködnek, s az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. /Pjt./ Polgári jogi társaság az is, amelyet a szerződő felek közös gazdasági érdekeiknek csak előmozdítására, s tevékenységük összehangolására hoznak létre, akár vagyoni hozzájárulás nélkül is. A polgári jogi társaság nem önálló jogi személy.
/jogelmélet/ Polgári eljárásjogi kódex, amely a polgári per lefolytatásának szabályait, a polgári bíróság peres és nemperes eljárásokban követendő gyakorlatának szabályrendszerét tartalmazza /Pp./.
/közigazgatási jog/ A honvédelmi szolgálati kötelezettség - a hadköteles által lelkiismereti okra hivatkozással előterjesztett kérelemre - polgári szolgálatként is engedélyezhető, amely polgári szolgálatot kijelölt polgári munkahelyen kell teljesíteni.
/közigazgatási jog/ Rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és más rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására. A polgári védelmi kötelezettség, mint állampolgári kötelezettség a férfiakra 16-60, a nőkre 18-55 éves korban terjed ki.
/gazdasági jog/ Az állami tulajdonos vagyonkezelőjével szerződő fél vállalja, hogy díj ellenében gyakorolja a vagyon feletti tualdjonosi jogokat - beleértve az elidegenítést is - oly módon, hogy a szerződésben meghatározott hozadék, illetőleg vagyongyarapodás elérésére vállal kötelezettséget. Ez történhet készpénzzel vagy más társaságban tagsági jog megszerzésével is.
/gazdasági jog/ A korlátolt felelősségű társaság tagjának a társasági szerződés felhatalmazása alapján a taggyűlés által meghatározott kötelezettsége arra, hogy a veszteségek fedezésére - törzsbetétarányosan - pénzt fizessen be a társasághoz. A pótbefizetés a törzsbetéteket, s a társaság törzstőkéjét nem növeli.
/büntető eljárásjog/ A nyomozás befejezése után az ügyész vagy a bíróság pótnyomozást rendelhet el, ha a tényállás nincsen kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, az ügy elintézését lényegesen befolyásolja. /Például, ha a gyanúsított vagy a védő a törvényes jogait a nyomozás során nem gyakorolhatta./
/büntető eljárásjog/ Pótnyomozás eredményeként az eredeti vádindítványhoz képest más vétség miatt vagy más gyanúsítottal szemben is vádat kell emelni, ezért az ügyész pótvádindítványt nyújt be a bírósághoz.
/büntető eljárásjog/ Pótnyomozás eredményeként az eredeti vádirathoz képest más bűncselekmény miatt vagy más gyanúsítottal szemben is vádat kell emelni, ezért az ügyész pótvádiratot nyújt be a bírósághoz.
/jogelmélet/ A fontosabb és nagyobb törvények, nemzetközi szerződések és gazdasági szerződések rövid, ünnepélyes, paragrafusokba nem szedett bevezető szövege, amely a kibocsátót, illetve a feleket vezérlő célokat rögzítik.
/jogelmélet/ Megelőzés. Generális prevenciónak nevezik az általános megelőző hatást - például büntetésnél a büntetőjogban -, a speciális prevenció a konkrét szintű és erejű megelőző hatást jelenti - például az agresszió megakadályozását a nemzetközi jogban.
/büntetőjog/ A bíróság a büntetés kiszabását 1-3 év közötti tartamú próbaidőre elhalaszthatja, s az elkövetőt ezzel egyidejűleg pártfogó felügyelet alá helyezi, ha az eljárás 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult, s alaposan feltehető, hogy a büntetőeljárás célja így is elérhető. Ha az elkövető a próbaidő tartama alatt a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan nem szegi meg és nem követ el bűncselekményt, a büntetőeljárás mindenféle hátrányos jogkövetkezmény nélkül megszűnik.
