Gyakori kérdések

A 2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.) során meghatározásra került a civil szervezet fogalma, amit korábban csupán a gyakorlati szükségszerűség miatt emlegettünk a nonprofit szervezet fogalmán belül. Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot,...

Alapítványt tartós, közérdekű célra lehet létrehozni. Vannak zárt alapítványok, döntő többségük azonban nyitott. A létrehozáshoz alapító vagyon szükséges, amelyet az alapító bocsát a szervezet rendelkezésére. Az alapító saját elhatározása...

Magyarországon létrehozott Önkéntesen létrehozott szervezet Önkormányzattal rendelkezik, önkormányzati elven működik Az alapszabályában meghatározott célra alakul Nyilvántartott tagsággal rendelkezik A céljainak elérése érdekében szervezi tagjai...

A szövetség olyan egyesület, melynek tagja alapítvány, illetve egyesület lehet. Szövetség két tag részvételével is alapítható, működtethető.frissítve: 2012.03.29.

Egyszerű civil szervezeti formaTermészetes személyek, - legalább két fő - hozhatják létrenem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolásáravagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatóa polgári jogi...

A társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt. Az alapító tagok egy társasági szerződésben megjelölik a célokat, az együttműködés formáját, a társaság szervezetét és képviseletét. Nincs formai kényszer, a...

Magyarországon 2007. július 1-től alapíthatunk nonprofit gazdasági társaságot. Ezekre a társaságokra a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) vonatkozik, s ezeket alapítani, működtetni e szerint lehet.Akkor érdemes nonprofit gazdasági...

Bármely gazdasági társasági formában létrehozható.Nonprofit közkereseti társaság (nonprofit kkt.)Nonprofit betéti társaság (nonprofit bt.)Nonprofit korlátolt felelősségű társaság (nonprofi kft.)Nonprofit részvénytársaság (nonprofit zrt. vagy...

A nonprofit kft. egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége fő szabály szerint a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. Minimális...

A nonprofit bt. egy olyan gazdasági társaság — a kkt. egyik fajtája- amelyben a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget úgy, hogy az egyik tag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...

A nonprofit kkt. egy olyan személyegyesülés, amelyben a két vagy több tag korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet végeznek. A társaság alapításához minimális...

A nonprofit részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A társaság lehet nyílt vagy zárt. Minimális tőke követelménye 5 millió Forint.A társaságra vonatkozó...

A civil szervezet a bírósági nyilvántartásba vételtől számít jogi személynek. Ehhez teljesítenie kell a jogszabályokban meghatározott feltételeket. Létrejötte után saját nevében vállalhat kötelezettségeket és illetik meg a jogok.A jogi...

A képviselő szerv az a képviselő, vagyis a szervezet nevében aláíró személy, ő jeleníti meg egy külső, harmadik fél felé a szervezetet.Fő szabály szerint egyesület és alapítvány esetében is magánszemély a képviselő. A képviseleti jog megosztható,...

Kezelő szerv csak alapítványok esetében van, általában a kuratórium az. A kezelő szerv egy személy is lehet, de testületet is ki lehet jelölni. Amennyiben az alapító testületet jelöl ki, akkor ezt a testületi kezelő szervet nevezzük...

A szervezet ügydöntő jogosultságokkal rendelkező szerve.Az egyesület esetében ez a tagok összessége (közgyűlés), vagy a tagok által közvetlen vagy közvetett módon megválasztott testület (küldött gyűlés).Alapítvány esetében a kezelő szerv...

Egyesület esetében az ügyintéző szerv a legfőbb szerv két ülése közti időszakban az operatív feladatokat ellátó testület (például elnökség, intéző bizottság).Alapítvány esetében ügyintéző szerv nincs. (A kezelő szerv látja el ezt a...

A vezető tisztségviselő fogalmát (ki minősül vezetőnek) a Civiltv. határozza meg annak érdekében, hogy kire vonatkozzanak az átláthatóság érdekében az összeférhetetlenségi szabályok.frissítve: 2012.03.30.

A szervezet külső és belső környezetének értékelése.

A stratégiai tervben megfogalmazott feladatok úgy kapcsolódnak a stratégiai célokhoz, mint a célok a küldetéshez, a küldetés a jövőképhez. Egy szervezetnek több stratégiai célja is lehet, és mindegyikhez több feladat is kapcsolódhat. A jól...

Görög-latin eredetű kifejezés, eredetileg a hadjáratok és háborúk vezetésének tudományát jelentette, mai jelentése tágabb értelmű: a kitűzött cél elérésének átfogó terve.

Minden szervezetnek egyedi stratégiai céljai vannak. Ideális esetben világos irányt mutatnak, reálisak, a kimenetre koncentrálnak.Feladatok: úgy kapcsolódnak a stratégiai célokhoz, mint a célok a küldetéshez, a küldetés a jövőképhez. Egy...

A szervezet központi értékei. A szervezeti értékeket érdemes nyíltan megfogalmazni, és ugyanannyira fontos, hogy az érintettek azokat tiszteletben tartsák és aszerint dolgozzanak. Szervezeti érték lehet például a másság tisztelete, a hatékonyság,...

A szervezet legfőbb célja, amiért tenni kíván. Általában hosszú távú jövőbe mutat; röviden, egy mondatban van megfogalmazva; bárki számára érthető. Ugyanazzal a jövőképpel több szervezet is rendelkezhet.

Néhány mondatos megfogalmazása annak, hogy az adott civil szervezet melyik utat választotta a jövő felé. Jellemzői: választ ad a következő kérdésekre: kik vagyunk, kiért/miért dolgozunk (esetleg: hogyan dolgozunk és mely földrajzi területen...

A SWOT analízis egy egyszerű módszer, mely a szervezet értékelését segíti. A SWOT négy angol szó (Strengths=erősségek, Weaknesses=gyengeségek, Opportunities=lehetőségek, Threats=veszélyek) kezdőbetűjének összevonásából született kifejezés. Néhány...

Már működő szervezetek tudják ezt a módszert használni, amely a már futó programok felülvizsgálatát, mérlegelését segíti. A fő szempont, hogy hogyan viszonyul a program a szervezet küldetéséhez és mennyire veszi figyelembe a környezeti...

a szervezet jövőképét, küldetését és értékrendjéta környezet, az eddigi tapasztalatok alapján készített helyzetfelmérésta leendő szervezet felmérését, amelyben szó esik az erősségekről, gyengeségekről, a célcsoportról stb. (ilyen felmérés például...

Az a szervezet kérheti – vagy őrizheti meg – közhasznú státuszát, amelyMagyarországon lett nyilvántartásba véve, olyan szervezeti formában, amely lehetővé teszi a közhasznú státusz megszerzését (alapítvány, egyesület, nonprofit...

A szervezet akkor szerez közhasznú státuszt, amikor közhasznú szervezetként nyilvántartásba lett véve. Ezt viszont kérvényezni kell a bíróságnál, legkorábban a második lezárt üzleti évet követően.A szervezetnek a létesítő okiratában kell...

Létesítő okirata tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket.Ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki hogy tagjain kívül más is rendelkezhessen a közhasznú szolgáltatásaibólGazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban...

A közhasznú szervezetet a közhasznú besorolás nélküli szervezetek alapvető kedvezményein túl az alábbi kedvezmények illetik meg:- állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést csak akkor köthet, ha az érintett civil...

A szervezet szolgáltatásai elérhetőek, célcsoportja túlmutat a szervezet tagjain, munkavállalóin, önkéntesein, és ez a közhasznúsági mellékletéből látható, kimutatható.frissítve: 2012.03.30.

Csak a társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésére is.a) Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz,...

A közhasznú alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi...

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény értelmében a közhasznú minősítés elnyeréséhez az szükséges, hogy a szervezet jogszabályban rögzített...

A közhasznú cél a közhasznú tevékenység szervezeten belüli konkrét megvalósítási formája, amiért a szervezet létrejött.frissítve: 2012.03.30.

A CivilTv. ismeri a tartós adományozás fogalmát is. Ez azt jelenti, hogy a közhasznú szervezet és támogatója között írásbeli szerződés jön létre. Ebben a szerződésben a támogató vállalja, hogy a szerződéskötés évében és az azt követő három évben...

A közcélú tevékenység a közhasznú tevékenységnél tágabb fogalom. A közcélú tevékenység személyek csoportja által a csoportnál tágabb közösség érdekében végzett tevékenység. (Amennyiben a tevékenység nem sérti más, a célcsoporthoz nem tartozó...

A korábbi tételes felsorolás a közhasznú tevékenységekről az új CivilTv. elfogadásával megszűnt. A CivilTv. szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy...

 Kötelező tartalmi elemek: VII. fejezet 34. § (1/a), 37. §A létesítő okirat meg kell jelölje, hogy milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e...

A közhasznú szervezeteket érintő összeférhetetlenségi szabályok a CivilTv. VII. fejezet 38-39.§-ában találhatóak.„38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a...

A vezető tisztségviselő fogalmát (ki minősül vezetőnek) a Civiltv. határozza meg annak érdekében, hogy kire vonatkozzanak az átláthatóság érdekében az összeférhetetlenségi szabályok.Frissítve: 2012.03.30.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább...

mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,az adomány összegét,a támogatott célt.Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére...

Az ügyész a közhasznú szervezetekkel kapcsolatos speciális jogköre alapján indítványozhatja a bíróságnál a szervezet törlését a közhasznú nyilvántartásból. Az indítványra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a törvényellenes működést vagy a...

Az ügyészség gyakorolja az általános törvényességi felügyeletet a közhasznú szervezetek felett. A törvényes működés ellenőrzését saját ügyrendje szerint végzi. A törvényességi felügyeleti vizsgálat során az ügyészség vizsgálja, hogy működése,...

Minden civil szervezetnek - nem csak a közhasznú jogállásúaknak! - az éves beszámoló mellé közhasznúsági mellékletet is kell készíteni 2013-tól kezdve. A közhasznúsági melléklet tartalmazza:a szervezet által végzett közhasznú...

A fentiek szerint elkészült számviteli beszámolót és/vagy a közhasznú beszámolót a legfőbb szervnek tárgyévet követő év május 31-ig el kell fogadni és letétbe kell helyezni, tehát nem addig kell elkészíteni! Az elfogadás módját a létesítő...

A közhasznú szervezet számviteli beszámolójának kiegészítő melléklete tartalmazza:a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott támogatás, adomány (támogatási program) keretében felhasznált összegeket...

A beszámolót és mellékleteit az OBH részére kell megküldeni (vagy a képviselő, vagy az adóhatóságnál bejelentett könyvelő, ügyvéd), amivel a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek is eleget teszünk.Az alábbi dokumentumokat kell...

A szervezet nevében a beszámolót beküldheti:törvényes képviselő, ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, könyvelő cég képviselője, képviseleti jogát igazoló nagykorú alkalmazottfrissítve: 2012.03.30.

Felügyelő szerv (továbbiakban felügyelő bizottság) létrehozása csak akkor kötelező,ha a szervezet közhasznú minősítést szeretne és várható éves bevétele meghaladja az 5 millió forintot. A felügyelő bizottság feladata, hogy az ügyintéző és...

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az éves 5 millió forintot, kötelező felügyelő szerv megválasztása.Felügyelő szerv önként is bármikor választható.Közhasznú szervezet egyszemélyes legfelsőbb szerve esetén kötelező bevételtől...

A felügyelő szerv (VII. fejezet 41.§ (1-5) ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a...

Fontos tudni, hogy a könyvvizsgáló és a felügyelő szerv nem váltja ki egymást, tehát ha van akár önként, akár kötelezően megválasztott könyvvizsgáló, a felügyelő szerv akkor sem mellőzhető, ha a könyvvizsgálat kötelező választás feltételei...

A felügyelő szerv létszámára vonatkozóan a jogszabály nem ad minimum létszámot, tehát a felügyelő szerv egy személy is lehet, azonban a bíróság általában legkevesebb 2 fős felügyelő bizottságot fogad el. A gyakorlatban leggyakoribb a 3-5 fős...

A felügyelő szervnek nem kötelező pénzügyi-számviteli szakembernek, könyvvizsgálónak lenni, szakmai gyakorlat sem követelmény. Összeférhetetlenségi és kizárási ok nem állhat fenn vele szemben!frissítve: 2012.03.29.

Alapítvány esetén a felügyelő szervet az alapító választja és kéri fel, egyesület esetén a legfőbb szerv választja meg.frissítve: 2012.03.30.

A felügyelő szerv saját maga által meghatározott ügyrend szerint ellenőriz. Ez azt jelenti, hogy a felügyelő szerv saját maga határozza meg a szervezet nagyságától, felépítésétől, tevékenységétől függően, hogy évente hányszor szeretne ülésezni,...

Ha a felügyelő szervet megválasztottuk, akkor annak működését akkor lehet megszűntetni, ha az éves bevétel huzamosabb ideig —legalább 2 évig- nem éri el az éves 5 millió forintos bevételi határt.frissítve: 2012.03.30.

A felügyelő szervnek nem kötelező pénzügyi-számviteli szakembernek, könyvvizsgálónak lenni, szakmai gyakorlat sem követelmény.frissítve: 2012.03.29.

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az éves 5 millió forintot, kötelező felügyelő szerv megválasztása.Felügyelő szerv önként is bármikor választható.Közhasznú szervezet egyszemélyes legfelsőbb szerve esetén kötelező bevételtől...

Az ügyrendnek tartalmaznia kell, hogy az ülést ki hívja össze milyen rendszerességgel ülésezik hol ülésezik a napirendet milyen módon közlik a tagokkal kiket kell meghívni az ülésre milyen döntési arányban szavaznak szavazategyenlőség esetén...

Ha a felügyelő szervet megválasztottuk, akkor annak működését akkor lehet megszüntetni, ha az éves bevétel huzamosabb ideig - legalább 2 évig - nem éri el az éves 5 millió forintos bevételi határt.frissítve: 2012.03.30.

Alapítvány esetén a felügyelő szervet az alapító választja és kéri fel, egyesület esetén a legfőbb szerv választja meg.frissítve: 2012.03.30.

Alapítványt tartós, közérdekű célra lehet létrehozni.Vannak zárt alapítványok, döntő többségük azonban nyitott.A létrehozáshoz alapító vagyon szükséges, amelyet az alapító bocsát a szervezet rendelkezésére.Az alapító saját elhatározása alapján,...

Ha egy alapítvány nyitott vagy nyílt, ahhoz bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság csatlakozhat, amennyiben az alapítvány céljával egyetért, azt támogatni kívánja pénz és/vagy egyéb...

Zárt az alapítvány akkor, ha az alapító nem engedi meg az alapítványhoz való csatlakozást. Zárt alapítványnak adományt sem lehet felajánlani, illetve ha fel is ajánlanak neki, azt nem fogadhatja el. Zárt alapítvány esetében ugyanis az alapító a...

Az alapítványt tartós, közérdekű célra lehet létrehozni.A jogszabályok nem határozzák meg, hogy mit kell a tartósság és közérdekűség fogalmán érteni, de ezeket a fogalmakat nem is lehet jogszabályban rögzíteni.frissítve: 2012.03.28.

Az alapítványi célokat, nem vagy csak igen ritkán lehet meghatározott idő alatt megvalósítani. Ezért az alapítványok gyakorlatilag határozatlan időre jönnek létre, ami viszont már minden esetben tartósnak mondható. Természetesen nem kizárt egy...

A közérdekűség fogalmát már értelmezte a bírói gyakorlat. E szerint közérdekű a cél elsősorban akkor, ha az a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja. Persze itt is felvetődik a kérdés, hogy hány embert értünk szélesebb közösség...

Alapító vagyon nélkül alapítvány nem hozható létre. Annak mértéke a jogszabályokban nem meghatározott, ezért nehéz megítélni, hogy mekkora és milyen összetételű legyen. Hogy az alapító vagyon elegendő-e, azt a bíróság dönti el az alapítvány...

Pénzbeli alapító vagyon rendelkezésre bocsátásának célszerű menete: az aláírt alapító okirattal és az alapító vagyonnal az alapító elmegy a kiválasztott pénzintézethez és ott egy letéti számlát nyitnak az alapítvány részére. Erre befizeti az...

Ingó vagy ingatlan dolgok, vagyoni értékű jogok alapító vagyonként átadásakor ajándékozás valósul meg, azaz az alapító szintén egyoldalú jogügylettel az alapítványnak térítésmentesen átadja a nem pénzbeli javakat.Ennek lebonyolításához ingatlan...

Az alapítványnak, mint minden jogi személynek székhellyel kell rendelkezni. A székhely a központi ügyintézés, ügyvezetés helye. A székhely címe a hivatalos kézbesítési cím, tehát ha ez változik, az alapítványnak elemi érdeke a változást...

Az alapítvány nevét úgy kell kitalálni, hogy az megfeleljen a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.A névkizárólagosság azt jelenti, hogy nevének minden más hasonló működési körben tevékenykedő alapítványtól...

A kuratórium tagjai közül az alapítónak ki kell jelölni az alapítvány képviselőjét is. A képviselő az a személy, aki az alapítványt “megszemélyesíti”. Jellemzően a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alapítvány nevében az ő aláírása...

Az alapító okirat egy írásbeli egyoldalú nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza az alapítványt.Mindig okirat, tehát szóban nem lehet alapítványt létrehozni. Az alapító okirat tartalmát részletesen egyik jogszabály sem sorolja fel tételesen,...

Az alapítvány neveAz alapítvány céljaAz alapítvány céljára rendelt vagyon és annak felhasználási módjaAz alapítvány székhelyeAmikor közhasznú minősítést kér az alapítvány (legkorábban 2. lezárt üzleti évet követően), akkor a közhasznúság kötelező...

Egyesület és alapítvány esetében a jogszabály meghatároz mintaokiratot (11/2012. (II. 29.) KIM 41-42. melléklete), amelyet nem kötelező használni, viszont ha a mintaokirat alapján készül el a létesítő okirat, és ez a körülmény feltüntetésre...

Az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége és esetleges feltételeiA célok elérési módjának részletes leírása, megvalósításuk módjaAz alapítvány gazdálkodására vonatkozó rendelkezésekAz alapítvány szerveinek működésére vonatkozó rendelkezésekAz...

Amennyiben az alapító okiratban változtatás szükséges — a név, az eredeti célok és vagyonának sérelme nélkül — azt csak az alapító teheti meg. Ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen, egyhangúan tehetik meg a módosítást. Ha...

A 11/2012 KIM rendelet 40. mellékletében találhatóak az űrlapok kitöltését segítő kódtárak, így az alapítvány célja szerinti besorolása és a besorolás kódja.frissítve: 2012.03.29.

magánszemély: egy vagy többen egyidejűlegjogi személy: azaz jogi személyiséggel rendelkező szervezet, például kft.jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság: azaz betéti társaság (bt.) vagy közkereseti társaság (kkt)Más, például szülői...

Nem.Az alapítvány céljaival, működésével egyetértők adománnyal segíthetik az alapítvány munkáját. Akik így segítik az alapítványt, azokat a Ptk. csatlakozónak tekinti. A gyakorlatban a csatlakozók fogalma megtévesztő, mert olyan többlet jogokat...

bizonyos feltételekkel tagja lehet a kuratóriumnakjogosult az alapítvány kezelő szervét, vagyis a kuratóriumot kijelölni, a kijelölést visszavonni és új kezelő szervet állítani, ha a kezelő szerv tevékenységével az alapítvány céljainak...

A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmát (kérelem tartalma és csatolandó mellékletek listája) a 2011. CLXXXI. tv. II. fejezetének 7. pontja tartalmazza. Alapítványok esetében további adatok is szükségesek, amelyeket a IV. fejezet 21. pontja...

Amennyiben az alapító megszűnik vagy elhalálozik, a meglévő, illetve még élő személy(ek) gyakorolják tovább az alapító jogokat. Az alapító az alapító okiratban kijelölheti, hogy halála, megszűnése esetén ki gyakorolja majd az alapító jogokat.Ez a...

Az alapítványokat és egyesületeket a szervezet székhelye szerinti illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételi kérelmet az alapítónak egy példányban, űrlapon kell benyújtani. Az űrlapok a www.birosag.hu oldalon...

Az elektronikusan beadandó dokumentumok (az elektronikusan beadott kérelmek kivételével) is papír alapon születnek meg, azokat digitalizálni szükséges. Az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat...

A bíróság a beérkezett kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, hogy azok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Minden döntését végzésben közli az érintettekkel elektronikusan vagy postán, attól függően, milyen úton...

Ha a kérelem és mellékletei hiányosak, a bíróság a hiányosságokat végzésben sorolja fel, s a hiányosságok pótlására határidőt tűz ki. A hiánypótlási határidő nem lehet több, mint 45 nap. A hiánypótló végzésnek a bíróság által feltárt összes...

Ha a bejegyzés törvénysértő vagy nem felel meg a bejegyzési feltételeknek fellebbezést nyújthat be az ebben érdekelt fél. Jellemzően az ügyészség, mert az alapító, ha bejegyezték az alapítványát, akkor nem szokott a saját kérelmének teljesítése...

Az alapítvány speciális alapítási módja, ha a magánszemély végrendeletben hozza létre az alapítványt.Ebben az esetben a végrendeletnek kell tartalmazni az alapító okirat kellékeit. Végrendeleti úton alapított alapítványról a bíróságot értesíteni...

A kuratórium az alapítvány kezelő szerve, azaz az alapítás után ő rendelkezik az alapítvány további sorsáról. Az alapítás után a kezelő szerv az általános ügydöntő, ügyvezető és képviseleti szerv. Dönt az alapítvány stratégiai kérdéseiben, a...

A kuratórium, azaz kezelő szerv létszámát célszerű páratlan számú testületként létrehozni a döntések egyértelmű meghozatala érdekében. A kuratórium létszámára nincs törvényi minimum-maximum korlát. A leggyakoribb a 3-5-7 fős kuratóriumi testület....

Az, akit az alapító erre felkér, illetve a feladatot elvállalja. A kuratórium tagjai jellemzően magánszemélyek. Nem kizárt, hogy a kuratórium tagja szervezet legyen, de ebben az esetben a szervezet nevében eljáró személyt is meg kell jelölni....

A kuratóriumnak tagja lehet az alapító, de abban döntő befolyást sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhat. Tehát az alapító nem lehet a kuratórium elnöke, ha az elnök egyben az alapítvány képviselője is. Az alapító közeli hozzátartozói vagy...

A kuratórium összetételét esetleg tisztségeit az alapító okiratban rögzíteni kell, ami azt jelenti, hogy a kuratórium tagjait név, lakcím megjelöléssel kell szerepeltetni az alapító okiratban. Ha a kuratóriumon belül elnököt, helyettest vagy...

A kuratórium tagjai magánvagyonukkal az alapítvány tartozásaiért nem felelnek. Ha a kuratórium tagja vagy tagjai feladatuk ellátása során harmadik személynek kárt okoznak, azért az alapítvány a felelős. Az így, az alapítványnak okozott kárért...

A kuratóriumi tagok tisztségük ellátásáért tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek, ha ezt az alapító okirat nem tiltja. Téves azt hinni, hogy a kuratórium tagjainak ingyen és önkéntesen kell ellátni ezt a feladatot, de a gyakorlatban a...

Hogy a kuratóriumi ülést ki, hogyan és milyen célokra hívja, hívhatja össze azt az alapító okiratban kell meghatározni. Ez a személy rendszerint a kuratórium elnöke (NEM az alapító!). Az ülés témáját is ő határozza meg, de a tagok is...

Igen, a kuratórium tagjai is végezhetnek külön szerződés alapján munkát az alapítvány részére — ez már értelemszerűen nem a kuratóriumi tisztség ellátása! —, de ebben az esetben nem vehetnek részt abban a döntésben, amely ezt lehetővé...

Nem, a kuratórium tagjai az alapítvánnyal munkaviszonyban nem állhatnak, tehát a kuratóriumi tagság nem jelent munkaviszonyt. Viszont ők — illetve a képviselő — gyakorolja a munkáltatói jogokat az alapítvány dolgozói felett. A...

A kuratóriumi tagok, ha már nem kívánják feladatukat ellátni, írásbeli nyilatkozattal mondhatnak le tisztségükről. A lemondás csak személyesen történhet, testületileg nem lehet lemondani. Ha mégis testületileg szeretnének lemondani, ez esetben is...

Ha az alapító nem nevezett az alapításkor kezelő szervet, vagy a kijelölt kezelő szerv nem vállalja a feladat ellátását, ebben az esetben a bíróság jelöl ki kezelő szervet. A bíróság ilyen esetben az alapítvány céljával vagy feladatával azonos,...

Az alapító új kuratóriumot jelölhet ki változásbejegyzési eljárással, amennyiben az alapítvány kezelő szerve veszélyezteti az alapítvány célját. A kérelemben foglaltakat a kezelő szerv vitathatja. Ha az eljárás során (leírása a CLXXXI....

Akkor tud lemondani, ha az alapító elfogadja a lemondását, és ki tud jelölni helyette egy másik elnököt. Amíg a bíróság nem jegyzi be a személycserét, addig ő marad az elnök.Lemondó nyilatkozatot az Iratminták menüből lehet letölteni!frissítve:...

A kuratóriumi tagok jogosultak és kötelesek személyesen eljárni, tevékenységük során magukat meghatalmazott útján nem képviselhetik. Tehát nem lehet meghatalmazottat küldeni a kuratóriumi ülésre, hogy helyette szavazza meg például a beszámoló...

Az alapítónak joga van az alapító okiratot módosítani, ha úgy látja jónak, vagy lehet a kuratórium /nem többségi!!!/ egyik tagja, s így ellenőrizni tudja az alapítványt.frissítve: 2012.03.30.

Az alapítónak nincs joga megvétózni a kuratórium döntését.

Magyarországon létrehozottÖnkéntesen létrehozott szervezetÖnkormányzattal rendelkezik, önkormányzati elven működikAz alapszabályában meghatározott célra alakulNyilvántartott tagsággal rendelkezikA céljainak elérése érdekében szervezi tagjai...

A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmát (kérelem tartalma és csatolandó mellékletek listája) a 2011. évi CLXXXI. Tv. II. fejezetének 7. pontja tartalmazza. Alapítványok esetében további adatok is szükségesek, amelyeket a IV. fejezet 21. pontja...

A 2011. évi CCVI. Tv. (A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak jogállásáról szóló tv.) 34.§-a 2012. január 1-től, minden olyan korábban egyház jogállású szervezetet egyesületté nyilvánított, amely a tv. melléklete...

Az egyesület létrehozásakor nem feltétel, hogy annak célja tartós vagy közérdekű legyen, mint ahogy az alapítvány esetén követelmény.Lényegében egyesületet bármilyen célra lehet alapítani, amit a jogszabály nem tilt. Egyesület nem hozható létre,...

Az egyesület nevét úgy kell megalkotni, hogy az megfeleljen a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.A névkizárólagosság azt jelenti, hogy nevének minden más, hasonló működési körben tevékenykedő társadalmi...

Az egyesületnek, mint minden jogi személynek székhellyel kell rendelkezni. A székhely a központi ügyintézés, ügyvezetés helye. A székhely címe a hivatalos kézbesítési cím, tehát ha ez változik, a szervezet elemi érdeke a változást bejelenteni a...

Az alapszabály az egyesület “alkotmánya”. Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és...

Az alapszabályt a legfelsőbb szerv jogosult módosítani az alapszabályban meghatározott módon.Ha az alapszabályban a szervezet neve, székhelye, illetve a képviseletre jogosult személye változik, akkor azt a bíróságon kötelező bejelenteni. Ha a...

Egyesület és alapítvány esetében a jogszabály meghatároz mintaokiratot (11/2012. (II. 29.) KIM 41-42. melléklete alapján), amelyet nem kötelező használni, viszont ha a mintaokirat alapján készül el a létesítő okirat, és ez a körülmény...

Az egyesületek felépítését, belső szervezeti rendjét a jogszabály nem határozza meg, mert ahány szervezet, annyi belső szervezet lehetséges.A belső szervezetnek igazodni kell a célokhoz, a taglétszámhoz és a hatékony működéshez. Tehát egy 15 fős...

Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összessége (közgyűlés), vagy a tagok által közvetlen vagy közvetett módon megválasztott testület (küldöttgyűlés).Küldött csak a szervezet tagja lehet és küldötti jogait és kötelezettségeit csak személyesen...

legalább éventeha a bíróság elrendeli: a működés törvényességének helyreállítása érdekében az ügyész keresete alapján, tehát magától, hivatalból és tagi kérelem alapján nemha a tagok 10%-a, vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott...

általános szabályok szerint minden döntéshez a tagok 50% + 1 fő szavazati arány elegendő (egyszerű többség)ennél magasabb szavazati arányt (2/3 vagy minősített többség) csak akkor írjunk elő, ha várhatóan a tagok összessége jellemzően megjelenik,...

Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:a) az alapszabály megállapítása és módosítása;b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;c) az ügyintéző és...

Közös szabály, hogy az ügyintéző, képviseleti szerv tagja az lehet,a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs...

Az egyesület szervezeteibe a tagok választhatóak. A választhatóság korlátja, hogy 18 év alatti személy nem lehet az egyesület képviselője. További korlát, hogy az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja csak az lehet, aki a közügyektől...

A képviselő a szervezet nevében aláíró személy, ő jeleníti meg külső, harmadik személy felé a szervezetet.A képviselő személyét az alapszabályban fel kell tüntetni, ha személye változik, akkor az alapszabályt is módosítani kell és a módosítást a...

Az egyesület élére nem kötelező elnököt választani, de a gyakorlatban minden egyesületnek van elnöke, aki az egyesület vezetője, ügyintéző szerve és képviselője is egyben. Nagy létszámú szervezet esetén több tagú elnökséget – általában 3-11...

Elnököt nem lehet, titkárt is csak abban az esetben, ha nem egyedüli képviselője a szervezetnek.frissítve: 2012.03.29.

Az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, és egyik alapvető elve az önkéntesség. A tag tehát kizárólag önkéntesen, szabad akaratából léphet be az egyesületbe, saját elhatározásából tartja fenn tagsági jogviszonyát, és azt szintén saját...

Az egyesület tagjai saját vagyonukkal az egyesület tartozásaiért nem felelnek. Az egyesület tisztségviselői e tisztségükben harmadik személynek okozott kárért az egyesület felel. A tisztségviselő az általa e minőségében az egyesületnek okozott...

Magánszemély, 18 év alatti személy is (de helyette törvényes képviselője tesz nyilatkozatot) és nem magyar állampolgár isJogi személyJogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság)frissítve: 2012.03.28.

A tag részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényeinVálaszthat és választható az egyesület szerveibeKöteles eleget tenni az alapszabályban foglalt kötelességeinekAz egyesület természetes személy tagjai jogaikat csak személyesen...

Rendes tag: jogai és kötelezettségei az egyesület viszonylatában teljesekPártoló tag: aki az egyesület céljaival egyetértve vagyoni hozzájárulással támogatja annak működését, céljai elérését, de nem rendelkezik a rendes tag teljes...

A tagságot nyilván kell tartani. A nyilvántartás módjára nincs egységes jogi szabályozás, ez minden egyesületnek a saját belső ügye. A tagnyilvántartásban nem lehet olyan adatokat tárolni, amely személyiségi jogot sért (például vallási...

A tag meghal vagy megszűnik. A tagsági jog nem örökölhető.A tag önkéntesen megszűnteti a jogviszonyát, az egyesületből kilépA tagot kizárjákKivételes esetben összeférhetetlenség következik be (például honvédség és rendvédelmi szervezetek tagjai...

Az egyesület speciális bevételi forrása a tagdíj. Célja, hogy egyrészt bevételi forrása legyen a szervezetnek, másrészt a szervezethez tartozást is erősítse, harmadrészt hogy a szervezet számára valamennyi vagyoni forrást biztosítson.A tagdíj...

Az alapítványokat és egyesületeket a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételi kérelmet egy példányban, űrlapon kell benyújtani. Az űrlapok a www.birosag.hu oldalon találhatóak. Egyesület...

Az elektronikusan beadandó dokumentumok (az elektronikusan beadott kérelmek kivételével) is papír alapon születnek meg, azokat digitalizálni szükséges. Az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat...

A bíróság a beérkezett kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, hogy azok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Minden döntését végzésben közli az érintettekkel elektronikusan vagy postán, attól függően, milyen úton...

Ha a kérelem és mellékletei hiányosak, a bíróság a hiányosságokat végzésben sorolja fel, s a hiányosságok pótlására határidőt tűz ki. A hiánypótlási határidő nem lehet több, mint 45 nap. A hiánypótló végzésnek a bíróság által feltárt összes...

A bíróság törli az alapítványt, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, az idő eltelt (ennek feltétele, hogy határozott időre hozzák létre az alapítványt), a feltétel bekövetkezett. Ezen feltételek bekövetkeztét jellemzően az...

Feloszlás: ebben az esetben az egyesület feloszlását maga a tagság határozza el. A szervezet feloszlását a legfőbb szerv mondhatja ki, az alapszabályban meghatározott eljárás keretében és az ott meghatározott szavazati aránnyal. Ebben az esetben...

Az új törvény alapján minden esetben végelszámolási eljárást kell lefolytatni, ami egy önkéntes eljárás, ha a szervezetet meg szeretnék szüntetni.A végelszámolás a nyilvántartást vezető megyei törvényszéknél (ez a megyei bíróságok új neve)...

Felszámolást a bíróság kezdeményez a szervezet elismert fizetésképtelensége esetén, amely eljárás nem azonos a végelszámolással.A szervezet fizetésképtelensége esetén (amikor nem tudja fizetni tartozásait) hitelezői kérelemre a szervezet...

Amennyiben az egyesületnek a megszűnéskor volt vagyona, azt elsősorban a tartozások kiegyenlítésére kell fordítani. Ha nincs tartozása, vagy a tartozások kifizetése után is maradt vagyona, akkor az alapszabály rendelkezése szerint kell a maradék...

Megszűnés esetén, a bírósági eljárás előtt – ha az alapító okirat erre vonatkozóan rendelkezést tartalmaz – a megmaradt vagyont át kell adni és ennek tényét a bíróság előtt igazolni kell. A vagyonátadás módja lehet pénzvagyon esetén...

Az egyesület nem szüneteltethető, csak a legfelsőbb szerv által (közgyűlés) feloszlatható, amit be kell jelenteni a székhely szerint illetékes megyei törvényszéknél.Amennyiben a feloszlásról dönt az egyesület, végelszámolásnak van helye....

A civil szervezetek törvényes működését az ügyészség ellenőrzi. Mivel a törvény (2011. évi CLXXV. tv.) szövege viszonylag rövid és érthető, ezért idézzük a törvény szövegét:11. § (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség – az...

 Ha a szervezet jogutód nélkül történő megszűnését határozta el (tehát nem az ügyészség kezdeményezte), kérelmet kell beadni a nyilvántartást vezető megyei törvényszékhez.Ennek tartalmát a 2011. évi CLXXXI. Tv. 25. és 26. §-a...

Az alapító okirat (alapítvány esetében) és az alapszabály (egyesület esetében) összefoglaló neve.frissítve: 2012.03.30.

Az új szabályok szerint 2014. július 1-től - addig nem!- a szervezet automatikusan kap adószámot a bejegyzéskor (a bíróság hivatalból kommunikált a NAV-val az adószám kiadásáról), ezt külön megkérni már nem kell.frissítve: 2012.03.28.

Az új szabályok szerint a szervezet automatikusan kap KSH-számot a bejegyzéskor (a bíróság hivatalból kommunikál a Központi Statisztikai Hivatallal a KSH-szám kiadásáról), ezt külön megkérni már nem kell.A KSH az adatgyűjtési feladatai során a...

Az adószám kiadását követő 8 napon belül a szervezet képviselőjének vagy meghatalmazottjának (ez a meghatalmazott most jellemzően a könyvelő lesz) regisztráltatnia kell magát a központi elektronikus szolgáltató rendszer, vagyis az Ügyfélkapu...

A civil szervezeteknek is kell bankszámlát nyitni. A pénzintézetek száma szinte végtelen, a szervezet saját döntése, hogy melyiknél fogja vezetni bankszámláját. Nem kötelező ott bankszámlát nyitni, ahol alapítvány esetén az alapító vagyont...

Ha a bíróságon nyilvántartott adatokban (a végzés adatai) változás következik be, a módosított létesítő okirattal és a változás bejegyzési kérelemmel kell kezdeményezni a bíróság felé, hogy a bíróság vezesse át a változást.Egyéb adatbejelentés...

A bíróság végzésben határoz a szervezet nyilvántartásba vételéről. A végzés a kézhezvételtől számított 15 nap eltelte után emelkedik jogerőre, ha ellene fellebbezés nem érkezik. A jogerős végzésben szerepel a jogerőre emelkedés napja, a bírósági...

Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) – adóügyi ellenőrzés – a szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóságÁllami Számvevőszék – költségvetési támogatások felhasználásaÜgyészség – törvényességi felügyelet. Az ügyész...

A civil szervezetek törvényes működését az ügyészség ellenőrzi. Mivel a törvény szövege viszonylag rövid és érthető, ezért idézzük a törvény szövegét:11. § (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség – az e törvényben, valamint...

Az aláírási címpéldány a szervezetet képviselő tisztségviselők aláírás képének azonosítására szolgál. Ez egy fontos biztosíték arra, hogy más ne járhasson el a szervezet képviseletében, ne vállalhasson a szervezet nevében kötelezettségeket, mint...

A jegyzőkönyvek igen fontos dokumentumok a civil szervezetek életében. Ezek dokumentálják a civil szervezet működését, tartalmazzák a döntéseket, a szavazati arányokat, és ezekből állapítható meg, hogy a civil szervezet nem csak működik, hanem...

A legfőbb szerv üléseiről, tehát a kuratórium vagy közgyűlés üléseiről, legalább évente egyszerAz ügyintéző szerv üléseiről, ha ezt a létesítő okirat előírja, például egyesület elnökségének üléseirőlA felügyelő szerv üléseiről, működése során...

Jegyzőkönyv elnevezésA jegyzőkönyv készítésének helye és idejeMely szerv milyen ülésén készültJelenlévőkre utalás a jelenléti ívben, ha a jelenlévők felsorolhatók, akkor itt is felsorolhatók (például 3 tagú kuratórium ülésezik, akkor a 3 fő...

A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. Törvény) vonatkozó rendelkezései2011. évi CLXXV. Törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil...

A szervezet nevében a beszámolót beküldheti:törvényes képviselő,ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos,adószakértő, adótanácsadó,könyvelő, könyvelő cég képviselője,képviseleti jogát igazoló nagykorú alkalmazottfrissítve: 2012.03.30.

7. § (1) A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet benyújtani.(2) Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványta) minősített elektronikus aláírással kell ellátni vagy b) a közigazgatási hatósági...

A változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. A változásbejegyzési kérelem tartalmát (kérelem tartalma és csatolandó mellékletek listája) a 2011. évi CLXXXI. Tv. II....

A változásbejegyzési kérelmet a változásokat eredményező határozat elfogadását követő 60 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak. A határidő elmulasztása esetén a bíróság törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél.frissítve:...

Az aláírási címpéldány a szervezetet képviselő tisztségviselők aláírás képének azonosítására szolgál. Ez egy fontos biztosíték arra, hogy más ne járhasson el a szervezet képviseletében, ne vállalhasson a szervezet nevében kötelezettségeket, mint...

Egy szervezet nemcsak a külvilággal kommunikál, hanem a vezetőség a dolgozókkal (sokszor több áttételen keresztül: osztályvezetők, csoportvezetők, stb.), az egyesület tagságával, a részvényesekkel, stb. és fordítva. Ez a belső kommunikáció, vagy...

Ez a mindenkit foglalkoztató kérdés az egyik legösszetettebb kommunikációs probléma. Az ismertté válás lehetséges módja egyik oldalról a reklámozás, másik oldalról a szervezetten végzett kommunikáció, a következetes PR-tevékenység. Például, az...

Az emberek egyedül is dolgoznak, ugyanakkor közösségben is. Ennek megfelelően figyelni kell a munkatársak egyéni ambícióit és a közös munkában a csoportdinamikát. Fontos tudnunk munkatársaink szakmai célkitűzéseit, készségeit, képességeit, s ezt...

Nagyon sok ilyen eszköz létezik az egyszerű megbeszélésektől a bonyolultabb vállaltirányítási szoftverekig. Néhány eszköz, amelyet civil szervezetek gyakran használnak (többféle menedzsment területhez köthetőek!):Készpénzforgalmi terv...

Egy civil szervezet számára a leggyakoribb bevételi lehetőségek: tagdíj, saját bevétel, vállalkozási bevétel, adományok (magán, vállalati, pénz, tárgyi eszköz, szolgáltatás stb.), 1%, pályázati- és projektbevételek. Fontos eldöntenünk, hogy mely...

Mivel a szervezeti kommunikáció – PR – fontos elem egy szervezet életében, fontos célzottan irányítani kommunikációnkat. Ismertségnövelő és kommunikációs csatornaként használható a saját honlap, rendszeres hírlevél vagy a...

A marketing-szemlélet nem arról szól, hogy valamit mindenáron el kell adni valakinek, hanem arról, hogy a munkánk eredményesebbé tételéhez (akár profitban mérjük az eredményt, akár társadalmi haszonban) szükséges az ügyfél szükségleteinek és...

Azoknak a civil szervezeteknek, akik 10-nél kevesebb számítógéppel rendelkeznek, és nincs szükségük szerverre. Kiváló megoldás internetezésre, irodai alkalmazások (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció-készítés) futtatására. Az alábbi...

Azoknak a civil szervezeteknek, akik 10-nél több számítógépet használnak a hálózatban, vagy egyébként is szükségük van egy szerverre, ami irányítja az adatforgalmat, megszűri az internetezést és pluszszolgáltatásokat tartalmaz. Az alábbi csomag...

Azoknak a civil szervezeteknek, akik sok számítógéppel rendelkeznek vagy szükségük van az alap-szerverfunkciókon túl levelezőszerverre is. A levelezőszerver kiegészülhet adatbázisszerverrel is, amelyhez weblapkészítő és projektmenedzselő szoftver...

Azoknak a civil szervezeteknek, akiknek csak egy vagy két számítógépük van, és szeretnék minél olcsóbban megúszni a beszerzést. Az alábbi csomag egy 2 számítógépet használó irodára érvényes.2 db Windows XP vagy Vista upgrade (Hungarian) operációs...

Magyarországon az 2012. évi I. Tv szabályozza a munkavégzés jogi körülményeit. A Munka Törvénykönyvének mindig aktuális állapota itt elérhető.  Fogalomtár

A civil szervezetek céljaikat emberi erőforrás nélkül nem tudják megvalósítani. A szervezetek mint jogi személyek a magánszemélyekkel az alábbi jogviszonyokat hozhatják létre:MunkaviszonyMegbízási jogviszonyVállalkozási jogviszonyÖnkéntes...

A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a civil szervezet mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. A civil szervezet ugyanúgy létesíthet munkaviszonyt a magánszemélyekkel, mint a gazdasági élet bármely...

A vállalkozási tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv szabályozza (1959. évi IV. Tv. 389.§-401.§-ig).A vállalkozási tevékenység eredménykötelmet jelent, azaz a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal...

A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (1959. évi IV. Tv. 474.§-487.§-ig). Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek – a civil szervezetet itt most...

Határozott a munkaviszony, ha az konkrét időtartamra szól. Ennek hosszát naptárilag vagy más alkalmas módon (pl.: eseményhez kötve) kell meghatározni. Fontos tudni, hogy a munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál összesen legfeljebb 5 évet tölthet...

A tiszteletdíj díjazás fizetése azért, hogy valaki az adott szervezetben valamilyen tisztség ellátását vállalta (pl. kuratóriumi tagnak, egyesületi elnöknek a tisztséggel járó pénz).Tiszteletdíj fizetésének lehetőségéről és összegéről alapítvány...

A mindenkori kormány által meghatározott legkisebb összeg, amit munkabérként lehet kifizetni. Ettől eltérni csak kiemelt esetekben lehet. A 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete szerint 2012-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló...

A személyi alapbér a munkaszerződésben meghatározott pénzösszeg, amely a munkavállalónak a munkájáért egy meghatározott időegységre jár, ez a munkabér alapeleme. A személyi alapbér mértéke a felek megállapodásától függ, de semmiképp nem lehet...

A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkársága évről évre meghirdet programokat a foglalkoztatás elősegítése érdekében.Az Aktuális programokról a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán lehet...

A természetbeni juttatások alatt a béren kívüli ösztönzőket értjük, amelyek nem csak a multinacionális vállalatok munkatársai számára érhetőek el. Civil szervezeteknél még nem bevett szokás, pedig adómentesen vagy kedvezménnyel adhatóak,...

Munkavállaló bejelentése az illetékes adóhivatalba a biztosítási jogviszony első napját megelőzően (azaz a munkába lépést megelőző napon), de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt történik. A jogviszony...

1. Munkaszerződés2. Előző munkahelyen a kilépéskor kapott igazolások:adatlap (aktuális évi) a munkáltatótól származó jövedelmekről és a levont adóelőlegről;igazolás a (aktuális évi) kifizetett egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék alapot képző...

Kötelező elemei:a felek neve, illetve megnevezése, a munkavállaló személyes adatai, a munkáltató címe, adószáma, cégjegyzékszáma;a munkavállaló bruttó személyi alapbére, munkaköre, munkavégzés helye (júliustól ez nem kötelező elem);A...

Munkaköri leírást minden munkavállalónak adni kell. A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a munkát betöltő nevét, a munkakör megnevezését (azonos a munkaszerződésben használt megnevezéssel), a közvetlen felettest, a közvetlen beosztottakat,...

Tájékoztatási kötelezettségMunkaköri leírás elkészítése és frissen tartásaMunkaszerződés módosítása bármilyen adat vagy körülmény változása eseténBérszámfejtésJelenléti ív vezetéseSzabadság kimutatások vezetéseA Munka Törvénykönyve előírja a...

A legfontosabbak:Munkaidő-nyilvántartást (köznapi nevén: jelenléti ívet) kell vezetni, amelyből a munkában töltött idő egyértelműen kiderül (alkalmas a túlóra, szabadság, betegség, távollét, kiküldetés és egyéb munkaidő elemek nyilvántartására)....

Munkaidő-nyilvántartást (köznapi nevén jelenléti ív) kell vezetni, amelyből a munkában töltött idő egyértelműen kiderül (alkalmas a túlóra, szabadság, betegség, távollét, kiküldetés és egyéb munkaidő elemek nyilvántartására) A...

Munkaidő-jelentés a bérszámfejtés alapja. A munkaidő-jelentésnek tartalmaznia kell mindent, ami hatással lehet a munkavállaló fizetésére. Így a szabadságos napok számát, betegség miatti távolmaradást (táppénzes papírt csatolva), kiküldetési napok...

A civil szervezetekre is az általános munkavédelmi előírások vonatkoznak. Viszont más dolgok vonatkoznak egy irodára, egy önkéntes tűzoltó vagy sportegyesületre, és így tovább. Ezzel kapcsolatban érdemes jogásztól, munkavédelmi szakembertől...

A munkakörök leírása, meghatározása általában sok időt igénybevevő feladat, de egy szervezetnek bizonyos szint és létszám fölött érdemes megbirkóznia vele. Hogyan fogjunk hozzá? Írjuk össze az összes tevékenységet, ami szervezetünk működése...

Civil szervezetként is megkövetelhetjük a profi, világos, átlátható önéletrajzokat, amennyiben ez számunkra fontos szempont. A for-profit szférában általában amerikai típusú önéletrajzot várnak el. Ezekből világosan kiolvasható a jelentkező...

Az interjú mind az interjúztatónak, mind az interjú alanyának nehéz feladat. Figyeljünk arra, hogy mindkét fél megtudja a számára releváns információkat. Számunkra is csak akkor lehet sikeres a kiválasztás, ha nem csak mi választunk, hanem a...

A lehetséges fogadó szervezetek körét a 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Önkéntes törvény) 3 §. d) pontja sorolja fel.Az új Civil Tv. bevezetésével eltörlésre került az a korlátozás, mely értelmében a civil szervezetek közül kizárólag a...

Nem fogadó szervezet – amelyek nem lehetnek fogadó szervezetek, nem felelnek meg az önkéntes munka feltételeinek, vagy pedig nem jelentették be a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak az...

A törvény részletesen meghatározza azt is, hogy ki lehet önkéntes.Önkéntes lehet:A cselekvőképes személyA korlátozottan cselekvőképes személyA 10. életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személyfrissítve: 2012.03.30.

Igen, lehet, ám nem az egyesületi tagsági, tisztségviselői, kurátori jogviszonyból eredő kötelezettségei ellátására nézve. Tehát ugyanaz a személy állhat egyszerre tagsági és önkéntesi jogviszonyban is a szervezettel. Amikor részt vesz a...

Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, majd 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében ismert jogszabállyá vált.A törvény szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó...

Az önkéntes véradásAz önkéntes tűzoltói tevékenységPolgári természetőri tevékenységA nem fogadó szervezeteknél és személyeknél más vagy mások javára végzett ellenszolgáltatás nélküli önkéntes tevékenységHa az önkéntes tevékenységet a személy maga...

Az önkéntesek fogadása a törvény által meghatározott és rögzített önkéntes jogviszony keretében történhet, amely az önkéntes szerződéssel jön létre. A szerződés megkötésére ugyan történhet szóban is, de célszerű az esetleges ellenőrzések végett...

Írásbeli szerződés akkor szükséges ha:a felek közötti megállapodás legalább 10 napra, vagy határozatlan időre szól,nincs még az önkéntes tevékenységet végző személy 18 éves vagy annál fiatalabb, vagy nagykorú, de korlátozottan cselekvőképes, és...

A szerződésben rögzíteni kell a szerződő felek adatain túl a konkrétan végzett önkéntes tevékenység tartalmát, a tevékenység ellátásának helyét, a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenő időt, valamint azon juttatások körét,...

Megszűnik az önkéntes szerződés:Ha az önkéntes meghal vagy cselekvőképtelenné válik;A fogadó szervezet jogutód nélkül megszűnik vagy a fogadó természetes személy meghal;A vállalt közérdekű önkéntes tevékenység teljesült;A szerződésben vállalt idő...

Ahhoz, hogy valamely, a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő szervezet önkéntest fogadjon, be kell jelentkeznie a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba (jelenleg ez a minisztérium foglalkozik a civil kapcsolatokkal). A bejelentkezésekről...

Az önkéntes munka egy órára jutó értékének kiszámításánál a mindenkori legkisebb havi minimálbér százhatvanad részét kell figyelembe venni. (350/2011 (XII.30.) Korm. rend. 4§. (5) )frissítve: 2012.03.30.

Végül, de nem utolsó sorban a jogszabály rögzíti azt is, hogy milyen juttatások adhatók az önkéntesnek. Ezzel a jogszabály elismeri a szervezeteknek az önkéntesek foglalkoztatásával kapcsolatban felmerült költségeit. Ez azért is fontos, mert így...

Az önkéntesekről és a nekik adott juttatásokról a szervezetnek nyilvántartást kell vezetni, melyet 5 évig kell megőrizni. A nyilvántartás lényegében egy tartalmas önkéntes szerződéssel, valamint a juttatásokat egyedileg tartalmazó adatgyűjtéssel...

Ha valaki még nincs 18 éves, vagy elmúlt annyi de korlátozottan cselekvőképes, akkor csak olyan feladatot kaphat, amely megfelel életkorának és/vagy testi-lelki fejlettségi szintjének.Ha valaki 16-18 éves, akkor naponta maximum 4,5 óra, hetente...

a). Szakmai kapcsolatok: a szervezet szakterületéhez kapcsolódó tudományos, oktatási, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történő kommunikáció szervezése.b). Támogatás: szponzorálás és mecenatúrac). Kisebbségi kapcsolatok: a társadalomban...