Ez a munka egy olyan folyamathoz kíván hozzájárulni, melynek során személyes beszélgetések alkalmával kirajzolódik a hazai magánalapítványok helyzete, lehetőségei; hosszú távon elképzelhetővé válik, hogy nő a magánalapítványok (független magánadományozók) stabilitása, az általuk elosztott pénzek mennyisége; növekszik azon szervezetek száma, amelyek pénzosztóként képzelik el jövőjüket; javul az elosztás „minősége”, vagyis az adományozók hosszú távú szemlélettel a problémák okaira keresnek intézményes megoldást, adományosztó programjaikat a célcsoportokkal folytatott folyamatos párbeszéd alapján, a célcsoport igényeinek figyelembevételével alakítják ki és az adományozók céljaik feladása nélkül tudnak alkalmazkodni a külső környezet változásaihoz.
Kutatásunk az Önkéntes Központ Alapítvány és a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület közös munkájának eredménye. A vizsgálat elsõdleges célja az 1993-as
„Lakossági adományok és önkéntes munka“ felmérés óta lezajlott változások feltérképezése, az új tények, tendenciák feltárása és elemzése.
A kilencvenes évek elején Magyarországon számottevően megnőtt a civil társadalom mozgástere. Az egyesülési szabadság garantálása, az önkéntes szerveződések állami ellenőrzésének megszüntetése és a nonprofit szervezeteknek nyújtott adómentességek kedvező feltételeket teremtettek az állampolgári öntevékenység kibontakozásához, a gazdaság harmadik (nem állami és nem piaci) szektorának fejlődéséhez. A gombamód szaporodó nonprofit szervezetek egyaránt felkeltették a statisztikusok, valamint a hazai és a külföldi társadalomkutatók érdeklődését. A különböző szervezetek által végzett vizsgálatok egyik igen meglepő eredménye az volt, hogy a nonprofit szektor bevételei között viszonylag magas a lakosságtól származó adományok aránya.
"A Nonprofit Kutatások újabb kötete olyan tájra visz el, amellyel kapcsolatban a rendszerforduló idején sok illúziót tápláltunk. Az adományozásról, az új, szabad, erős vállalkozó szféra támogatásáról azt reméltük, hogy jelentős mértékben pótolja majd a kieső állami forrásokat. Az állam akkor éppen sietve távozni indult a közszolgáltatások területéről. A remények mára többé-kevésbé szertefoszlottak, és átadták a helyüket a józan, hűvös mérlegelésnek, és ezzel együtt annak a szándéknak, hogy meg kell ismerni a vállalati adományozás természetét, okait, jellemzőit."
"A vállalati adományozás empirikus vizsgálatát akkor kezdtük el tervezni, amikor a Nonprofit Kutatócsoport 1994-ben befejezte, majd a következő évben publikálta a lakossági adományokról összegyűjtött adatok elemzését (Czakó és szerzőtársai, 1995).
Már akkor világosan látszott, hogy a civil szféra hazai támogatási forrásai között a vállalati adományoknak kitüntetett szerepük van. A – többnyire anyagi gondokkal küszködő – nonprofit szervezetek számára elemi szükséglet a vállalati segítség igénybevétele. Ez a segítség ugyanis szerencsés esetben (különösen, ha a felismert érdekközösségen alapul) jelentős volumenű lehet, alkalmazkodik az elérni kívánt célokhoz, s akár több éven át is tarthat."
