A civil törvény alapján civil szervezetnek a civil társaságokat az egyesületeket (beleértve a szövetségeket is) valamint az alapítványokat nevezzük. Bár részben a civil szervezetek számára előírt szabályok szerint kell működniük, ennek ellenére a civil törvény alapján nem tartoznak a civil szervezetek körébe a pártok, pártalapítványok, a közalapítványok, a szakszervezetek, a kölcsönös biztosító egyesületek, a vagyonkezelő, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok sem. Csak látszólag tűnhet kevésnek a felsorolt három szervezeti forma. Az egyesületek további típusokra bomlanak vagy a formájuk alapján (pl.: a szövetségek), vagy azért, mert a tevékenységeik alapján külön szabályok is vonatkoznak rájuk (pl.: sportegyesületek, vallási egyesületek, polgárőrszervezetek, nemzetiségi egyesületek). Az alapítványi forma is tovább tagolódik, létrehozhatók alapítványok közösségi és magán célok mentén is. A civil szervezetek alapvető polgári jogok (alapjogok) mentén létesülnek és működnek. Az egyesülési jog alapján lehet egyesületeket alapítani, illetve az egyesületekhez csatlakozni. Az alapítványok létesítésénél, illetve az alapítványokhoz történő csatlakozás lehetőségénél a tulajdon/ vagyon feletti szabad rendelkezési jog érvényesül. Magyarországon a jogalkotás bő egy évtizede abba az irányba halad, hogy a civil szervezetek a magánjog alapján működjenek. A szervezetek egyre szélesebb körű autonómiával rendelkeznek a tagjaik, alapítóik jogainak és akaratának érvényesítéséhez. Emiatt noha csak három külön civil szervezeti forma létezik, az alapítók vagy a tagok a célok és a szervezeten belüli eljárások kialakításával egyedi módon tudják felépíteni a szervezetüket.

A civil társaság

A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkező, törvényszéki nyilvántartásba vételt sem igénylő szervezeti forma. A civil társaságot akár két természetes személy is létrehozhatja bármilyen vagyoni hozzájárulás nélkül. Civil társaságot a tagok csak a nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására hozhatják létre. A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó (Ptk. 6:498.-6:513. §) szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy – az ügyvitelre kijelölt tag kivételével – a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja. A vagyon kezelése elvileg nem okoz különösebb problémákat, hiszen a közös tulajdon fogalmát ismeri a jogrendszer. Továbbá léteznek olyan bankszámla-konstrukciók, amelyek használatával a pénzkezelés elkülöníthetővé, követhetővé válik bejegyzés nélkül tevékenykedő közösségek számára is. E forma választásának vannak árnyoldalai is. A civil társaságok általában nem jogosultak pályázni; nem fogadhatnak SZJA 1%-os felajánlásokat; nem tudnak leírható vagy kedvezményre jogosító adományokat fogadni. A civil társaság nem jogi személy, ezért a tagok felelőssége is egyetemleges (a tagok minden esetlegesen létrejövő tartozásért és kárért saját vagyonukkal felelnek). A civil társaság működése és céljainak teljesítése érdekében bármilyen szerződést köthet, amelyre a természetes személyek is jogosultak (pl. adásvételi-, bérleti-, megbízási szerződés stb.) A civil társaság esetében mindig a tagok szereznek jogot, de őket terhelik a kötelezettségek is. Bármilyen szerződés során a civil társaság tagjai lesznek a szerződő felek, nem pedig maga a civil társaság. A civil társaság tagjai a társasági szerződésben feljogosíthatják valamelyik tagot a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére, illetve külön meghatalmazást is adhatnak egymásnak a képviseletre. A felelősség ezekben az esetekben is egyetemleges marad. A civil társaságot létesítők gyakran a munkájuk, az önkéntesen végzett tevékenységeik, szellemi, tudományos stb. eredményeik közös hasznosítását biztosítják egy civil társaság létrehozásával. Előfordul, hogy a civil társasági forma teszi lehetővé egy csoport tagjainak, hogy tagok lehessenek egy szövetségben, amelyre természetes személyként nem lenne lehetőségük. A civil társasági forma hasznos lehet közéleti, jótékonysági, közösségi akciók, folyamatok szervezéséhez is. E forma segíthet „testet”, nevet adni a kezdeményezésnek.

Egyesület

Egyesületet legkevesebb 10 személy létesíthet. Az alapító személyek egyaránt lehetnek természetes vagy jogi személyek. A tagok száma a megalapítást követően sem csökkenhet tartósan (hat hónapot meghaladóan) 10 fő alá. Az egyesület jogi személy. A tisztségviselők, tagok korlátozott felelősséggel bírnak, tehát nem felelnek saját vagyonukkal a szervezet által okozott esetleges károkért. Az egyesület működése mindenkor a tagok közös szándékának, akaratának érvényesítése körül forog. A tagok akaratnyilatkozatával megállapított alapszabályban a közösen elfogadott célok jelennek meg. Az egyesület szervezeti és működési rendje is arra épül, hogy a tagok (ha akarnak) részt vehessenek a közös döntések meghozatalában és végrehajtásában. Fontos azonban tudni, hogy a célok nem attól lesznek közösek, hogy mindenki egyformán vesz részt a megvalósításukban. Az egyesületben még a döntések meghozatalában való részvételre, pl.: a közgyűléseken történő megjelenésekre sem kötelezhető senki. A tagok teljes mértékben önkéntesen, kényszerektől mentesen és – a különleges jogállású tagok kivételével – egyenlő jogokkal vesznek részt az egyesület életében.

Szövetség

A szövetség, mint szervezeti forma tulajdonképpen olyan egyesületet takar, amelynek nincs természetes személy tagja. Csak jogi személyek (pl. egyesületek, alapítványok, cégek stb.), jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vagy civil társaságok lehetnek a tagjai. Szövetség két tag részvételével is alapítható. A szövetség fogalmának megértése során az jelenthet nehézséget, hogy bármely egyesület használhatja nevében a ’szövetség’ megjelölést. Így nem csak a civil törvény fogalma szerinti szövetségek viselhetik azt (pl. szakmai szövetségek, vagy sportszövetségek, amelyeknek lehetnek természetes személy tagjai is, viselhetik nevükben a szövetség kifejezést, de ettől a szervezeti formájuk jogi értelemben nem minősül szövetségnek).

Különleges szervezeti típusok az egyesületek körében

Léteznek egyesületek, szövetségek, amelyek tevékenységére külön jogszabályok vonatkoznak. E jogszabályok előírhatják akár azt is, hogy az adott tevékenységet végző szervezeteket a bírósági nyilvántartásban a szervezet típusát feltüntetve – más szervezetektől megkülönböztetve – kell szerepeltetni. Ettől függetlenül ezek nem minősülnek külön szervezeti formának, de figyelmet érdemelnek. Ezek a következők: – vallási egyesület; – sportegyesület; – polgárőr szervezetek; – nemzetiségi egyesület.

Vallási egyesület

A vallási egyesületet az azonos hitelveket valló természetes személyek hozhatják létre vallásuk gyakorlása céljából. Sajátosságai: – az egyesületre vonatkozó szabályok a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényben meghatározott eltérésekkel vonatkozik a vallási egyesületre; – alapszabálya eltérően rendelkezhet a tagsági jogviszonyról, a tagsági jog gyakorlásának módjáról, a képviseletre, ügyintézésre, döntéshozatalra, ellenőrzésre jogosultak köréről; – az állammal megállapodást köthet egyes közcélú tevékenységek ellátására, a hitéleti tevékenység támogatására (5 évre, amely meghosszabbítható); – elnevezése a „vallási” formára való utalást nem tartalmazza; – kizárólag a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba.

Sportegyesület

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (sporttörvény) szerint a sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. A sportegyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesületek alapvetően a civil törvény és Ptk. szabályai szerint működnek. Komoly eltérést a sporttörvény más szervezetek működési szabályaihoz képest szinte csak a megszűnést követően fennmaradó vagyon sorsát érintően fogalmaz meg. (A sportegyesületek fennmaradó vagyona az egyesület bírósági feloszlatása esetén a sportpolitikáért felelős minisztérium költségvetésébe kerül és az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. Más szervezetek esetében a megszűnő szervezet vagyona – a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezésének hiányában – a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül. A jogszabály szerint az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesületek sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. Ehhez igazodva külön formanyomtatvány tartozik a sportegyesületek bírósági nyilvántartásba vételéhez és változásbejegyzéséhez is. A Törvényszék a szervezet nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése esetén megvizsgálja, hogy az egyesület alapszabálya igazodik-e a sportörvényhez. (A megfeleléshez csak a sporttörvény 16. § (1) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében megjelenő szabályokat kell beépíteni az alapszabályba.)

Polgárőr szervezetek

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény alapján polgárőr szervezetnek minősül a polgárőr egyesület, a területi polgárőr szövetség, valamint, az Országos Polgárőr Szövetség. A polgárőr szervezetek a civil törvény és a Ptk. rendelkezései szerint működnek azokban a kérdésekben, amelyeket a törvény nem szabályoz. Az Országos Polgárőr Szövetség közhasznú jogállású köztestület. Nem civil és nem is magánjogi szervezet, mert a törvény erejénél fogva jött létre és működik. A tagjai sem önként csatlakoznak hozzá. A törvény szerint a polgárőr egyesület alapfeladata a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés. A polgárőr egyesület csak akkor végezheti e tevekénységet, ha a bíróság polgárőr szervezetként tartja nyilván, továbbá írásbeli együttműködési megállapodással rendelkezik a működési területén illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal és tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek, valamint a területi polgárőr szövetségnek. Ezeknek a feltételeknek a teljesülését az ügyészség ellenőrzi. Az ügyészség keresete alapján a bíróság eltiltja a szervezetet a polgárőri tevékenység ellátásától, ha nem teljesíti e követelményeket. A területi polgárőr szövetséget az azonos vármegyében (fővárosban) székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek alkotják. Vármegyénként, illetve a főváros területén kizárólag egy területi polgárőr szövetség működhet.

Nemzetiségi egyesület

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a nemzetiségi egyesület az alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület. Az Egyesület a Ptk. és a civil törvény alapján jön létre és működik.

Alapítvány

Alapítványt egy vagy több természetes vagy jogi személy hozhat létre. Az alapítvány jogi személy, a tisztségviselők, alapítók felelőssége korlátozott. A felelősségük azonban teljessé, egyetemlegessé válik, ha olyan mulasztást követnek el, amellyel például a szervezet működőképességét veszélyeztetik. Az alapítvány csak tartós – hosszabb idő alatt megvalósítható, vagy hosszabb idejű hatást gyakorló – céllal hozható létre. Az alapítványnak nem kell közérdekű vagy szélesebb közösség javát szolgáló célt szolgálnia. Az alapítvány általános szabály szerint nem szolgálhatja azonban kizárólag az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozóinak (anyagi) érdekét. Kivételt képeznek a gyakran csak „magánalapítványnak” nevezett szervezetek. Ha az alapító a saját művészeti, tudományos életművének gondozására hoz létre alapítványt, akkor ennek az alapítványnak akár az alapító vagy a csatlakozó is lehet az egyetlen kedvezményezettje. Továbbá lehetséges az is, hogy valaki a saját hozzátartozójának szociális, egészségügyi helyzetének javítása, tanulmányi, tudományos, művészeti előmenetelének segítése érdekében hozzon létre alapítványt, vagy csatlakozzon egy szervezethez. Az alapítónak kötelessége vagyoni hozzájárulást teljesítenie. Az alapítóvagyont az alapító biztosíthatja pénz és/vagy bármilyen vagyoni értékű dolog, vagyoni értékű jog átruházásával (tulajdonba adásával). Azt, hogy mekkora vagyont kell az alapítvány részére átruházni, mindig a szervezet célja alapján ítéli meg a bíróság (pl.: más megítélés alá esik az intézményt fenntartó alapítvány, mint az olyan, amelyik „csak” segíti egy intézmény munkáját). Az alapító az alapító okiratban megengedheti, hogy az alapítványhoz vagyoni hozzájárulás mellett más is csatlakozhasson. E csatlakozó az alapító szándéka szerint akár az alapítóval azonos jogokat is kaphat. Az alapító vagyon és a csatlakozó által teljesített vagyoni hozzájárulás együtt alkotja az alapítvány törzsvagyonát. Az alapító szándéka, valamint az alapítványra átruházott vagyonnak az alapító szándékának megfelelő felhasználása minden más érdeket megelőz a szervezet működtetése során. Így az alapító által meghatározott célt, de az alapító szándékát kifejező nevet is csak kivételes esetekben lehet utólag törölni vagy módosítani. Az alapítvány célja – ha az nem sérti az alapító eredeti szándékát – legfeljebb bővíthető, de ennek gyakorlati feltétele az alapító vagyon pótlólagos megnövelése. A joggyakorlat azonban e téren nem egységes. Egyes bíróságok csak a név és az alapítvány tevékenységeinek módosítását engedélyezik. Az alapítványt a nyilvántartásba vételt követően az alapító nem szüntetheti meg. Az alapítvány részére átruházott alapító vagyont is csak a szervezet megszűnése után kaphatja vissza (ha az alapító okirat így rendelkezik a megszűnés után fennmaradó alapítványi vagyon sorsáról).

Kitekintő: a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

Néhány éve lehetőség van vagyonkezelő alapítványok és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létesítésére. Ezek jogi értelemben civil szervezetnek minősülnek. Azonban fontos jellemzők tekintetében térnek el a hagyományos értelemben vett civil szervezetektől. Így például nem vonatkoznak rájuk gazdasági-vállalkozási tevékenység másodlagosságát előíró szabályok.

A vagyonkezelő alapítvány

A vagyonkezelő alapítványok létesítését és működését nem a civil törvény, hanem külön jogszabály, a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény szabályozza. Emiatt sem soroljuk őket a civil szervezetek közé, bár vannak civil vonásaik. A vagyonkezelő alapítvány főtevékenységként az alapító által rendelt vagyon kezelését végzi, az ebből származó jövedelmet fordítja az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítására, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek támogatására. Sajátosságai: – a vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként rendelkezésére, kezelésébe adott vagyon kezelését végezheti; közérdekű célra is alapíthatják (három feltétel teljesülése esetén: közérdekű cél, nyitott kedvezményezetti kör, a minősítést az alapító kérje). – A közérdekű alapítvány célja a nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása, valamint az ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése lehet. – A közérdekűként nyilvántartott alapítványt a közhasznú jogállás a törvény erejénél fogva megilleti, ha erre igényt tart, létesítésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény kötelező tőkeminimumként 600 millió forintot ír elő, az alapítványt vagyonmegőrzési kötelezettség terheli, vagyona az alapító okiratban meghatározott mérték, vagy a tőkeminimum alá nem csökkenhet.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) működésének szabályozása külön vált a vagyonkezelő alapítványokétól. A működésüket nem a civil törvény és nem is a Ptk., hanem külön jogszabály, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szabályozza. A KEKVA létesítéséhez előzetesen három feltételnek kell teljesülnie. Az említett törvényben kell rendelkezni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítésükről (leginkább ezért nem minősül civil szervezetnek). A nemzeti cél eléréséhez, közfeladat ellátásához legalább 600 millió forintos vagyonrendelést kell teljesítenie az alapítónak. Végül a bíróságnak nyilvántartásba is kell vennie az alapítványt. A KEKVA valamely alapítvány, közalapítvány, vagyonkezelő alapítvány átminősítésével is létrejöhet, de ebben az esetben is teljesíteni kell a fent felsorolt feltételeket. A kézirat zárásakor harmincegy, a magyar állam által alapított és három az állam, mint csatlakozó részvételével működő KEKVA működik az országban. Az állam által alapított KEKVA-k többségét a felsőoktatási intézményeket működtető szervezetek teszik ki. Csatlakozóként az állam a Batthyány Lajos Alapítványban, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványban vesz részt.

Szerző: Palik Zoltán az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület B.-A.-Z. Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ szakmai vezető

Forrás: CIVIL KÉZIKÖNYV 2023 – Útmutató a civil szervezetek mindennapi működéséhez