A Válasz Online visszatérően igyekszik minden olyan állami támogatási rendszert feltérképezni, ahol láthatatlan kezek döntenek tetemes pénzalapok felosztásáról – jellemzően titokban, a normativitás látszatát is kerülve, tehát a hivatali hatalommal való visszaélés vagy a befolyással üzérkedés gyanújának árnyékában. Tavaly februárban a Magyar Turisztikai Ügynökség feldolgozhatatlan formában publikált eredményeit tettük láthatóvá a nagyközönségnek; összegzésünkből ki is derült, hogy a kormány az igénylők fél százalékának adta oda az idegenforgalmi támogatások kétharmadát.

Aztán szeptemberben a Norvég Civil Alap helyére állított új magyar állami pénzeszsák, az úgynevezett Városi Civil Alap elosztási rendjét adatoltuk és elemeztük, és arra jutottunk, hogy e finanszírozási mechanizmust egyszerűbb lett volna egyenesen Választókerületi Pártalapnak nevezni. Ugyanis a pénzek különös módon minden parlamenti választókerületben más-más logika szerint értek célba – nem volt tehát országos mérce, inkább az egyéni képviselőjelöltek kampányszempontjai érvényesülhettek. Ennek megfelelően szinte mindenütt Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy pénzt – például buszra, ingatlanra, kommunikációra, azaz a választási küzdelemben is remekül hasznosítható dolgokra. A költői kérdések persze maguktól adódnak: hogy jön az állam ahhoz, hogy nyers választókerületi pártszempontokat érvényesítsen a forráselosztásban? Melyik jogszabály teszi ezt lehetővé? Félreértés ne essék: nem az történt, hogy néhány helyen célt ért a képviselői lobbi, hanem az, hogy az állam helyett más diszponálhatott a közjavak felett (az ország teljes területén). Ettől még persze makulátlan, valódi civil munkát végző egyesületek, alapítványok is nyerhettek – például, ha az adott képviselőjelölt belátta, hogy jobban jár, ha azokat (is) hagyja élni.  

Ilyen előzmények után jutottunk el a Városi Civil Alap idei újabb, kapkodva kiírt második köréhez – melyről rögtön azt voltunk kénytelenek feltételezni, hogy ezzel kíván „hálapénzt” fizetni a Fidesz a saját hasznos civiljeinek. A Miniszterelnökség éppen egy hete jelentette meg a második győzelmi lajstromot, így neki is láttunk az összegzésnek. Az alábbi listán az a bő négyszáz szervezet szerepel, amely a Városi Civil Alap eddigi két fordulójában legalább 8 millió forintot nyert (az elérhető maximum 26 millió volt). Egyébként ez a 8 milliós, általunk „belőtt” alsó határérték is duplája annak, amiről a normál rendben működő, jóval átláthatóbb állami civil pályázatok résztvevői álmodni mernek.

A lényeg: a két Városi Civil Alap-körben legalább nyolcezer alapítvány, egyesület próbált működési, fejlesztési, beruházási forrásokhoz jutni. Az alábbi négyszáz, nagyot nyerő szervezet tehát a pályázók körülbelül 5 százalékát jelenti. Az összes eddig kiszórt pénz pedig 9,2 milliárdra rúg – a négyszáz szerencsés ebből 5,8 milliárd forintot vihetett „haza”, ami a teljes forrás 63 százaléka, azaz majd’ kétharmada.

 

Újra hangsúlyozzuk: nem állítjuk, hogy a győztesek mind a Fidesz kampányosztagai (voltak), ám ahol egyértelmű kapcsolatot találtunk a kormánypárthoz, azt minden esetben linkeltük. Márpedig a felsorolásban szereplő civil egységek meghatározó részénél kimutatható ilyen kötődés (sőt „mintavételeink” során arra jutottunk, hogy egyébként a 8 milliós küszöb alatt nyerők között is hemzsegnek a fideszes segéderők).

Akit részletesen érdekelnek az adatok, itt az oldalon egy-egy választókerületre keresve megtalálja a linkeket, pártkapcsolati pontokat. Gyűjtésünkből kiderül, hogy a budapesti egyéni választókerületeiket elbukó Fidesz-jelöltek közül például Németh Szilárd, Bús Balázs és Simicskó István holdudvarának több jogcímen is kijutott a jóból, de röpködtek a milliók-tízmilliók ama szerveknek is, amelyek a Márki-Zay Péter elleni hódmezővásárhelyi, illetőleg a Hadházy Ákos elleni zuglói plakátkampányokat menedzselték. Nagy tételekben áramlott a pénz továbbá ez előzetesen billegőnek gondolt gödöllői, dunakeszi, szombathelyi körzetekbe, sőt megkapta a maga 12 millióját a kampányban politikailag aktivizálódó katolikus pap, Bese Gergő egyesülete, valamint a Kósa Lajosról festményt készíttető debreceni romavezető is.

Forrás és a teljes lista: valaszonline.hu