Jelenleg annyit lehet tudni a csepeli gyilkosságról, hogy négy ember holtteste került elő. Egyikük valószínűleg fagyállót ivott és belehalt, mire hajléktalantársai elásták. Közülük valaki elkezdte zsarolni a többieket, hogy elárulja a titkot a rendőrségnek, mire végeztek vele és ugyanoda temették.
Hátha találnak még valamit

Hátha találnak még valamit

Az eset nyomán az MTV Híradó azóta sem cáfolt értesülése szerint Orbán Viktor a hajléktalantelepek környékének ellenőrzésére utasította Pintér Sándor belügyminisztert, akiről a Hír Tv úgy tudja, hogy ezen a héten egyeztet(ett) Hatala József országos rendőrfőkapitánnyal a tennivalókról.

A Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, Csizner Zoltán korábbi "tényközlő nyilatkozatában" arról beszélt, hogy a rendőrség azért csak hónapokkal a történtek után értesült a gyilkosságokról, mert a saját törvényeik szerint, társadalmi kontroll nélkül elő hajléktalanok nem értesítik a hatóságot a bűncselekményekről, eltűnésekről, és gyakorlatilag lehetetlen a körükben a bűnüldözés és a bűnmegelőzés. Keddi információink szerint ugyanakkor a rendőrök már két hónapja tudták, hogy holttestek vannak az erdőben, de nem akarták, hogy az ásást megneszelve megszökjön a gyanúsított

A kilátásba helyezett razziák mögöttes üzenete az, hogy a csepeli eset nem egyedi. Az Index megpróbált hajléktalanok által elkövetett bűncselekményekre vonatkozó statisztikát vagy kutatást találni, de nem járt sikerrel, és a megkérdezett szakértők sem tudnak ilyenekről.
Gyakori az agresszivitás

Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási osztályának tudományos munkatársa szerint semmi nem utal arra, hogy nőtt volna a hajléktalanok körében a bűnelkövetési hajlandóság. A szociológus szerint ez a vélekedés a brutális csepeli eset és annak sajtóbeli tálalása miatt erősödhetett fel, valamint a „kvázi-deviáns” csoportokkal szembeni tolerancia csökkenése és a kormány büntetőpolitikája, a jogszabályok szigorítása következtében.

"A tapasztalat azt mutatja, hogy a társadalom perifériáján élő csoportok tele vannak pszichés és egyéb gondokkal, ezért az agresszív és a deviáns viselkedések gyakoribbak, a helyzet romlásának azonban semmilyen jele nincs – mondja Kocsis Mihály, a Máltai Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálatának vezetője. – Biztosat nem tudunk, erről nem készült tanulmány, mindenesetre nem szerencsés egységes csoportként kezelni őket."

Kocsis nem tudja, mi indokolja a razziákat, illetve miért vetődhetett fel, hogy súlyosbodó problémáról van szó. "Húsz éve a hajléktalan-ellátásban dolgozom, és nincs olyan tapasztalatom, hogy nőtt volna a körükben a bűnözés."

Morális hajléktalanpánik
"Döbbenetes dolgokra lelnének a magyar nyomozók, ha átfésülnék a fővárosi ligeteket, erdőket!" – idézett a múlt szerdai Bors egy "hajléktalanok által elkövetett bűncselekményekre szakosodott szerb szociológust", Milivoj Kosovacot. A budapesti erdők titkait meglepően jól ismerő szerb szakember – létezésének a Bors cikkén kívül semmilyen nyomára nem sikerült ráakadnunk – véleménye, a Blikk pénteki információja, mely szerint "a hajléktalanok által elkövetett rablások, fosztogatások, testi sértések, sőt még a gyilkosságok is a kábítószerrel függnek össze", illetve a kormány túlzottnak tűnő reakciója egy ismert médiaszociológiai jelenség klasszikus tünetei.
Az ausztrál születésű, Londonban élő szociológus, Stanley Cohen által alkotott kifejezés, a "morális pánik" a stigmatizáció hatásmechanizmusát írja le. Eszerint ha egy jól körülírható csoporthoz köthető konkrét esemény (jelen esetben a csepeli gyilkosságok) a közvéleményben a társadalmi rendet fenyegető veszélyként (drogos hajléktalanok által elkövetett esetleges további gyilkosságok) tudatosul, morális pánikról beszélhetünk.
"A morális pánik során kialakult képzetek beépülnek a társadalom hiedelemrendszerébe, és leegyszerűsítő magyarázatot kínálnak a társadalmi rendről szóló laikus elképzelések megalkotásához. A hatalmon lévők hajlamosak kihasználni a morális pánikokat, mert ezekkel könnyen elterelhetik a figyelmet a mélyebb, nehezebben kezelhető problémákról; hajlanak arra, hogy a környezeti és technikai kockázatok fölötti ellenőrzés helyett a deviáns viselkedés által hordozott, kisebb költséggel kezelhető fenyegetésre koncentráljanak." (Stachó László – Molnár Bálint: Médiaerőszak: tények és mítoszok Médiakutató, 2003 tél)

Piti lopástól az emberölésig

Statisztikák és kutatások hiányában a rendőrségi hírek alapján próbáltunk képet alkotni a hajléktalanok és a bűnözés kapcsolatáról. A police.hu hírei között az oldal keresője 2010. január 1-e óta 202 találatot ad a "hajléktalan" keresőszóra (sok esetben egy hírt többször is kiadtak). Az esetek mintegy háromnegyedében a hajléktalanok az elkövetők és nem az áldozatok, bár a nyilvánvalóan magas látencia miatt ebből semmilyen következtetést nem érdemes levonni.

A hajléktalanok által elkövetett bűncselekmények a piti lopásoktól, garázdaságoktól az emberölésig terjednek. Feltűnő, hogy a rendőrségi hírekben szereplő esetek között viszonylag magas az erőszakos cselekmények (verekedés, késelés) száma, ami alátámasztja Kocsis Mihály tapasztalatait az agresszív és a deviáns viselkedésről. A lopások, rablások által okozott kár szinte mindig alacsony, vagyis nem profikról van szó, és klasszikus bűnszervezetekről sem lehet beszélni.

Másfél év alatt összesen öt olyan emberölési ügy volt, ahol hajléktalan volt a gyanúsított. A beszámolók szerint egyik esetet sem a szerzési vágy motiválta: az érintettek valamin – egyik esetben például az általuk készített étel minőségén – összevesztek, és ezután estek egymásnak. Annak, hogy a hajléktalantelepek környékén nőtt volna az agresszió szintje, semmi jele.
A razzia még jobban elszigeteli a hajléktalanokat

Egy gyors intézkedéssorozat talán látványos lehet, de csak ronthat a helyzeten – véli Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Szerinte a hajléktalanügy rendőri kezelésének csak az lesz az eredménye, hogy hihetetlenül megnő a bizalmatlanság a hajléktalanok és a velük dolgozó szociális munkások között: félni fognak a zaklatástól. "Az erdőben lakókat a rendőrök, közterület-felügyelők eddig is ismerték; csak azért, mert most kiderült egy bűncselekmény, nem kéne összemosni az elkövetőket a hajléktalanokkal, akik nem bűnözők."

"Ha megfélemlítik a hajléktalanokat, egyre nehezebb lesz kapcsolatot kialakítani velük, ellátás híján pedig tovább nő a szakadék" – mondja Aknai, aki szintén nem tud olyan statisztikáról, ami a hajléktalanok által elkövetett bűncselekményekről szól. Ez szerinte azért is van így, mert a bűncselekmények, halálesetek esetében a legritkábban készül feljegyzés az elkövető szociális helyzetéről. A másik ok, hogy az ellátó szervezeteknek nincs közös adatbázisa.

Az erdőben a Menhely igazgatója szerint azok az emberek laknak, akik semmilyen, vagy a lehető legkevesebb kapcsolatot akarják az intézményrendszerrel, illetve akiknek fontos, hogy együtt alhassanak a párjukkal, mert ilyesmire a szállásokon nincs lehetőség. Az elmúlt időszakban a frekventált fővárosi belterületek, aluljárók "megtisztítására" tett intézkedések miatt azonban, mondja Aknai, a hajléktalanok nem az erdőkbe, hanem városon belül húzódtak máshová.

Az Országos Rendőr-főkapitányság nem válaszolt a hajléktalanrazzia konkrét részleteire vonatkozó kérdésünkre, illetve hogy valóban kapott-e az országos rendőrfőkapitány ilyesmire utasítást Pintér Sándor belügyminiszertől.

forrás: index.hu