A legrugalmatlanabb működési szabályokat valójában nem a törvények írják elő. A szervezetek létesítő okiratainak tartalmát illetően az a sajátos helyzet állt elő, hogy a szervezeti és ügyrendi kérdésekben a „szokásjog” jobban köti a szervezeteket, mint a jogszabályok szövege, vagy a bírói gyakorlat. Ezért érdemes a szervezet megalapítása előtt – még inkább akkor, amikor már vannak működési tapasztalatok – megvizsgálni, hogy lehet-e észszerűbbé tenni a szervezet működését. A hatályos jogszabályok és a joggyakorlat alapján a szervezetek erős autonómiával bírnak abból a szempontból, hogy miként osztják fel a feladatokat és döntési jogosítványokat a szervezet tisztségviselői és különböző szervei között. Az alapítvány alapítója szinte bármilyen jogkör gyakorlását az alapítvány képviselőjének, tisztségviselőjének, vagy más alapítványi szerv hatáskörébe utalhatja. Hasonló a helyzet az egyesületek esetében is. A kizárólag a közgyűlés által gyakorolható jogokon, feladatokon kívül minden más szerepkört úgy érdemes felosztani a szervezet elnöksége és tisztségviselői között, hogy annak feladatai ténylegesen elvégezhetők, illetve dokumentálhatók legyenek. Nem érdemes olyan ügyeket a döntéshozó szerv hatáskörébe utalni, amelyek ellátása feltételezi a rugalmasságot. Ilyen ügy például a tagfelvétel, a munkáltatói jogok gyakorlása, a szerződések megkötésének szabályozása is. Ha ezekben az ügyekben a szervezet fontosnak érzi a testületi szintű döntést, inkább csak a jóváhagyásra irányuló kötelezettséget érdemes kikötni a döntéshozó szerv részére.

Az egyesületek esetében kizárólag a közgyűlés feladata lehet:

• az alapszabály megállapítása, módosítása;
• az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
• a végelszámoló kijelölése;
• az éves költségvetés megállapítása;
• az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása;
• a tiszteletbeli tagság létesítése és visszavonása;
• a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
• a tagdíj mértékének, esedékességének és teljesítési módjának megállapítása;
• a szervezetet érintő hirdetési, reklám-, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatos egy évnél hosszabb időre szóló szerződés megkötésére irányuló felhatalmazás megadása;
• a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
• a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

Az egyesületek esetében az ügyvezetés feladata lehet:

• a Ptk. 3:21. § (1) szerint: a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe;
• a civil törvény 17. § (5) szerint: A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem
• előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése, a letétbe helyezés biztosítása;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
• az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
• a tiszteletbeli tag kivételével a tagfelvételről szóló döntés;
• az egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél rövidebb idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés (a hosszabb időtartamra szóló szerződésekhez közgyűlési döntése szükséges)

Az alapítványok esetében kizárólag alapító feladata lehet:

• az alapító okirat megállapítása, módosítása;
• a döntés arról, hogy az alapító kiesése esetén ki gyakorolja tovább az alapítói jogokat;
• az alapítvány nyilvántartási, változásbejegyzési ügyeinek intézése a Törvényszék előtt;
• az alapítvány tisztségviselőinek kijelölése, visszahívása;
• az alapító vagyon átruházása az alapítványra;
• rendelkezés az alapító vagyon felhasználásának módjáról.

Az alapítványok esetében kizárólag az ügyvezetés feladata lehet

Nem számítva azt az esetet, amikor az ügyvezető szerv hatáskörébe utalja az alapítói jogok gyakorlását.

• az alapító felszólítása a vagyoni hozzájárulás teljesítésére, ennek eredménytelensége esetén a nyilvántartó bíróság irányába történő bejelentés megtétele;
• az alapító jogok gyakorlása, ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, amennyiben nem jelölt ki más személyt vagy alapítványi szervet e jogok gyakorlására;
• a kedvezményezett részére szóló juttatásról szóló döntés, ha az alapító okirat nem jelöli meg egyértelműen a kedvezményezettet, és a juttatás teljesítésének szabályait;
• az éves beszámoló és közhasznúsági mellékletet elfogadása;
• az adóbevallások elfogadása;
• a végelszámolási folyamatban: a beszámoló(k), adóbevallás(ok) a vagyonfelosztásról szóló döntés, a zárójelentés, a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról szóló döntés;
• az éves költségvetés megállapítása;
• a számviteli politika és egyéb a jogszabályokban előírt és szükséges belső dokumentum elfogadása;
• szükség esetén a befektetési szabályzat elfogadása;
• a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének kérelmezése, ha az nem igényli az alapító okirat módosítását;
• a szervezetet érintő hirdetési, reklám-, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatos egy évnél hosszabb időre szóló szerződés megkötésére irányuló felhatalmazás megadása;
• a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
• a végelszámoló kijelölése.

Szerző: Palik Zoltán az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület B.-A.-Z. Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ szakmai vezető

Forrás: CIVIL KÉZIKÖNYV 2023 – Útmutató a civil szervezetek mindennapi működéséhez