A digitális térbe átállást vizsgáló felmérésünk folytatásaként ezúttal két aktuális területtel folytatjuk. Közel kilencvenen töltötték ki második kérdőívünket, amit a koronavírushoz kapcsolódó bértámogatásról, illetve az újra engedélyezett gyerektáborokról készített a NIOK Alapítvány civil szervezetek körében.
Ahogy az előző gyors felmérésünkben, itt is fontos elmondani, hogy a gyors felmérés eredeti célja volt, hogy a válaszokból minél többet tudjunk meg a megváltozott helyzetről, illetve a civil szervezetek számára minél pontosabb segítséget nyújthasson a NIOK Alapítvány. Ezzel együtt nem arra vállalkoztunk, hogy egy reprezentatív kutatást folytassunk, aminek eredményei a tudományos körökben is megállják a helyüket. A 88 kitöltő válaszaiból pedig a következők derültek ki.
Igénybe vehető-e a bértámogatás civil szervezetek számára?
Aki még nem találkozott volna vele, a bértámogatás a koronavírushoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomag része, amit munkáltatók vehetnek igénybe az alkalmazottjaik foglalkoztatásához. A KSH legfrissebb adatai szerint a hazai civil szektor hozzájárulása a nemzeti össztermékhez 4% körüli, és a szektor mintegy 54 ezer embert foglalkoztat. Azonban érdemi válasz még nem született arra, hogy a civil szervezetek is igénybe vehetik-e ezt az intézményt.
Ez a háttere tehát a kérdőív első tematikus blokkjának. Hogy hogyan látja ezt a civil szféra, az kiderül a következő válaszokból.
Mennyien ismerik a bértámogatás lehetőségét?
Az általánosságban a bértámogatás tényét ismerőkre vonatkozó kérdés válaszaiból kiderül, hogy a válaszadók nagyrésze, 48.9%-a ismeri a lehetőséget, illetve további 42% hallott róla, de nem ismeri igazán a lehetőséget. Csupán 9.1% nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a lehetőséget.
Sokkal szertágazóbbak voltak azok válaszai, akik már hallottak a lehetőségről és eldöntötték mit fognak tenni. Legnagyobb arányban, 29 %-ban válaszolták azt, hogy nem adták be az igénylést, mivel civil szervezetekre nem vonatkozik a támogatás. Ezt követik 22,8%-ban azok a válaszok, akik nem adták be az igénylést, mivel a szervezetük nem jogosult rá. Majdnem egy ötöde, 19 %-a a válaszadóknak írja azt, hogy nem adták be, mert nincs is rá szükségük. A legkevesebben pedig azt jelezték, 3.8 %-ban, hogy beadták az igénylést. A kategórikus válaszok mellett többen azt jelezték, hogy nincs alkalmazottja a szervezetnek, vagy csak részmunkaidőben, így rájuk emiatt nem vonatkozhat a bértámogatás.
A hatályos jogszabályok szerint június 15-től újra engedélyezettek az ottalvós és a napközis táborok is.
Ehhez kapcsolódva első körben a szervezetek érintettségét néztük meg, amiből kiderül, a válaszadók 61,4 %-át érinti a döntés. A fennmaradó 38%-ot pedig nem.
Az érintettség mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy mekkora arányban kerültek lemondásra a gyerektáborok a civil szervezetek körében. Itt az látszik, hogy majdnem kétharmada a válaszadóknak, 65,9%-a kitartott a táborai mellett és nem mondta le őket. Ezzel szemben 34,1% volt azoknak az aránya, akik táborai lemondásra kerültek.
Érdekes, hogy bár az előző válaszokból az látszik, hogy a válaszadók többsége nem mondott le táborokat, de a táborok megtartását firtató kérdésre már megoszlanak a válaszok. Itt már csak 38,4% mondja biztosra, hogy megtartják a táborokat, 21 % még nem döntött róla, 30% pedig az előző kérdésre adott válaszadók arányával összhangban továbbra sem tartja meg a táborokat.
Itt azok mellett, akik amúgy sem szoktak táboroztatni, érdekesebb azok aránya, akik az anyagi források hiányát, a kapacitás hiányt, vagy a biztonsági aggályokat jelölték meg.
Érdekes egyedi válasz volt még, hogy külföldről érkező résztvevőket egyelőre nem tudnak fogadni a hatályos szabályozások miatt, illetve a kiemelten veszélyeztetett, például tartós betegséggel együtt élő célcsoport miatti lemondás.
A válaszadók közül többen megosztották velünk félelmeiket, nehézségeiket is.
Egy kulturális szervezet például ezt írta:
“ [Nehézség] az anyagi fedezet hiánya, tavaly is sikertelenül pályáztunk 221 fő tehetséges fiatal zenész résztvevő támogatására. Most még nehezebb az anyagi fedezet előteremtése.”
Egy veszélyeztetett célcsoportról írt egy másik válaszadó:
“Mi diabétesszel élő gyerekeknek szervezünk élménytábort. Sajnos az önkénteseink egy része nem vállalja a táboroztatást, mivel a saját gyerekük is érintett, és féltik őt. Így kevesebb emberrel kisebb tábort tudunk csinálni, így sajnos kevesebb családnak tudunk segíteni (nagyon nehéz a diabétesszel élő gyerekeket nyáron biztonságos helyre küldeni, amíg a szülők dolgoznak).”
Sok helyen az anyagi háttér hiányzik:
“Nem a vírustól, hanem a pénztelenségtől félünk, nem akarjuk az amúgy is nehéz anyagi helyzetbe került szülőket még több részvételi díjjal terhelni. Nem tudjuk pályázati pénzekből sem fedezni, mert a NEA-s pályázatunk tartalék listára került, máshová beadott pályázataink elutasításra kerültek a GYIA-s pedig nincs elbírálva.”
De van olyan is, aki bizakodó:
“Először azon aggódtunk, hogy lesz e eleg jelentkezo, de egy het alatt betelt a tábor.
Most csak azon aggódunk, hogy nehogy ujra valami szigoritas legyen.. de alapvetően pozitívan állunk hozzá.”
Nagyon köszönjük a kitöltőinknek a részvételt, következő felmérésünkben pedig valószínűleg az újraindulással foglalkozunk majd!
