Soltész Miklós elmondta: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt az ötven-ötven millió forint támogatást szabadon felhasználhatja, így nemcsak élelmiszervásárlásra, hanem gyógyászati segédeszközök, sátrak vagy a munkájukat segítő járművek vásárlására is költhetik.

A KT elnöke kiemelte: az Európára és Magyarországra leselkedő veszély nemhogy nem csökkent, de tovább nőtt az elmúlt hónapokban, ennek következményeként a magyar határ mentén és az országon belül is egyre több a probléma. Hozzátette: "amikor segítő kezet nyújtunk, akkor elvárjuk azt is, hogy azok, akiknek segítünk, tartsák be a törvényeinket".

Az államtitkár kitért arra is, a magyar kormány az elmúlt években következetesen cselekedett, és következetesen vallotta, hogy ott kell segíteni, ahol a probléma keletkezett. "A háborúkat megállítani a nagyhatalmak feladata, a miénk, hogy helyben segítsünk" - fogalmazott.

Soltész Miklós közölte, ezért csatlakozott a kormány a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia januárban megszervezett gyűjtéséhez és egészítette ki a katolikus hívek által adományozott 85 millió forintot 120 millió forinttal, hogy közösen támogassák a közel-keleti menekülőtáborokban élő fiatalok oktatását.

A sajtótájékoztatón és a KT azt megelőző tanácskozásán részt vette Paul Karam, a libanoni karitász igazgatója, aki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek meghívására tartózkodik Budapesten. Paul Karam hangsúlyozta: a háború és az embercsempészet megállítása a legsürgetőbb feladat, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzetek közötti szolidaritás. A libanoni segélyszervezet vezetője megköszönte a magyar kormánynak, a segélyszervezeteknek, elsősorban pedig a Katolikus Karitász magyarországi szervezetének a "konkrét cselekedetekben is megnyilvánuló szolidaritást".

Soltész Miklós a Paul Karammal folytatott megbeszéléséről az MTI-nek elmondta: a Libanonban élő keresztények számára fontos, hogy ne csábítsák el őket Európába, hiszen ezzel tovább csökken a térségben élő keresztények száma. Míg az 1970-es évek elején a lakosságnak több mint a fele keresztény volt, addig most mindössze 35 százalék az arányuk. Ezt az arányt rontja tovább jelentősen a 4,5 millió lakosú országba érkező 1,5 millió szír, 96 százalékban muszlim bevándorló.

Ezért is kérik, hogy Európa ne csábítsa el a keresztényeket őseik földjéről, abból az országból, ahol "nem csupán vendégek, és ahonnan nem akarnak eljönni" - fogalmazott az államtitkár.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)

forrás, fotók: kormany.hu