Azokra a szervezetekre gondolnak, amelyek nem regisztráltak „külföldi ügynökszervezetként”, és nem tüntették fel külön is a honlapjukon, hogy 7,2 millió forintot meghaladó adományt kapnak külföldről.
A törvény több civil szervezet szerint csak arra jó, hogy idegen ügynöknek nevezhessék őket, egyébként meg részletesen beszámolnak az adományaikról.
A Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint „ez a törvény ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti, hanem az európai jogot is, hiszen a nem magyar költségvetési szerveken keresztül érkező európai uniós források is külföldinek minősülnek”.
Nacsa Lőrinc, a fiatal kereszténydemokraták elnöke az MTI-nek azt mondta: szerinte a törvényi szabályozással a jogállás nyilvántartásba rögzítése a cél, és semmilyen plusz dolgot nem kell ebbe beleképzelni. De akik nem tüntették fel, hogy külföldi pénzeket is kapnak, azoknál „felmerül a gyanú, hogy valami takargatnivalójuk van, bizonyos információkat el akarnak titkolni a nyilvánosság elől, és ezért nem tesznek eleget a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó regisztrációs kötelezettségnek".
És akkor le kell folytatni ellenük egy eljárást.
Nacsa szerint ezek általában Soros György által finanszírozott szervezetek.
Azt mondta még, hogy életbe kell lépnie a törvény szankciós rendszerének, amely kétlépcsős folyamat, 30 illetve 15 napos határidővel, és ezek után pénzbírság kiszabása lehet indokolt, mondta Nacsa.
Az átláthatóságot elősegítő intézkedést pont a magukat jogvédőnek mondó, de igazából emberi jogi fundamentalistákból álló, „álcivil” szervezetek veszik semmibe – mondta az IKSZ elnöke.
A fiataloknak fontos, hogy egy olyan országban tudjanak élni, munkát vállalni, ahol mindenkire vonatkoznak a törvények, és azokat mindenki betartja, mondta Nacsa a civiltörvényről. És megdöbbentőnek nevezte, hogy néhány tucat, nyilván többségében Soros György által finanszírozott civil szervezet kiáll, és nyilvánosan elmondja, nem tartja be a törvényeket.
Bohus Péter
forrás: index.hu
