Néhány jelentős tervezett változásra szeretném felhívni a figyelmet annak előre bocsátásával, hogy a tervezetben található tájékoztatás szerint a tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Lényeges pozitív változás lehet a bíróság mulasztása esetén az automatikus nyilvántartásba vétel ismételt bevezetése. A tervezet szerint ha a nyilvántartásba vételi eljárásban a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget. Egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárásban, vagy ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, amennyiben a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, és a határidő leteltét követő 30 napon belül sem kerül sor a kérelem elbírálása körében bírósági intézkedésre, a nyilvántartásba vétel e határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelemben foglalt adatok szerinti tartalommal - megtörténik.

Szankciója lenne a civil szervezetek mulasztásának is. A tervezet szerint ha a változásbejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet, alapítvány esetében az alapító (alapítók), elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a szervezetet, alapítvány esetében az alapítót, több alapító esetén az alapítókat egyetemlegesen.

A cégeljáráshoz hasonló szabályon kerülnének bevezetésre a jogorvoslati lehetőségek kapcsán: a tervezet azt tartalmazza, hogy az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. Ebben a perben van lehetőség az esetlegesen jogellenesen nyilvántartásba vett adatok korrigálására, legsúlyosabb esetben a kirívóan jogellenesen nyilvántartásba vett civil szervezet megszüntetésére.

Az új szabály szerint az alapítványok, egyesületek, sportegyesületek nyilvántartásba vételi, valamint változásbejegyzési kérelmének helyt adó végzését az OBH közzéteszi.

Aki egyesületi ügyben az utóbbi években intézett változás-bejegyzési eljárást, annak számára örömhír lehet a tervezet azon új szabálya, hogy változásbejegyzési eljárásban a tagjegyzéket nem kell becsatolni. Az a szabály is jelentős könnyítést hozhat, hogy változásbejegyzési eljárásban a bíróság csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja a benyújtott iratokat.

A civil szervezetek törvényességi felügyeletét szintén a cégügyekhez hasonlóan szabályozná a jogalkotó. A tervezet szerint a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére. Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

  1. a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
  2. a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
  3. a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
  4. a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
  5. törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

Hivatalból jár el a bíróság, ha

  1. az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy
  2. az eljárást más bíróság kezdeményezi.

Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását

  1. az ügyész indítványozza,
  2. jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kéri, vagy
  3. az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti,
  4. az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez.

A tervezet szerint a bíróság első alkalommal felhívja a civil szervezetet, hogy nyilatkozzon, hpgy a törvénysértést elismeri-e, illetve állítsa helyre a törvényes működést. Ennek eredménytelensége esetén a törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

  1. a szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szervezet képviselője adott okot, a képviselőt 10 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,
  2. megsemmisíti a szervezet által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el,
  3. ha a szervezet törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a szervezet költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
  4. ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható és a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt - legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki,
  5. a szervezetet megszünteti.

A tervezet az új Ptk-ra való áttérésre jelenleg meghatározott 2017. március 15-i határidőt megváltoztatja. A tervezet szerint a Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. Az új szabály szerint tehát elegendő a következő módosításkor áttérni az új Ptk-ra, azt viszont 2017. január 1-et követő bármely módosítás esetén meg kellene tenni.

A tervezet elérhető a http://www.kormany.hu/download/e/59/d0000/20161014%20EctvCnytvm%C3%B3d.pdf#!DocumentBrowse linken.

szerző: dr. Tarczay Áron ügyvéd