Pintér Sándor belügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek a „Stop Soros” törvény tervezetét. Minden irónia nélkül régóta várt jogszabály ez: még az előző ciklus kampányidőszakában lett beharangozva a megalkotása, de elhalasztották, mivel hiányzott volna az elfogadásához a kétharmados kormánytöbbség. Ráadásul Rogán Antal tájékoztatása szerint a tervezet társadalmi egyeztetése során erős igény merült fel a javaslat szigorítására, úgyhogy most egy még keményebb Stop Sorost fogadhat el a parlament.

De gyorsan ki kell, hogy ábrándítsuk azokat, akik azt remélték, egy szimpla paragrafussal személy szerint maga Soros György és összes szervezete kitiltható lesz Magyarországról. Erre a kormány nem vállalkozott, többek között azért sem, mert előre tudni lehet, hogy a jogszabálytól kiveri a víz magyar jogállamiságért aggódó Nyugat-Európát, többek között a Fidesz kereszténydemokrata partnereit az Európai Néppártban. Német sajtóhírek szerint az egyik „vörös vonal”, amit az Orbán-kormány elé meghúzott volna a német CDU, pont a Stop Sorosra vonatkozott, azt kérték ugyanis, hogy a kormány az elfogadás előtt vegye figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait. Ez most már nyilvánvalóan nem fog megtörténni.

De lássuk, mit tartalmaz a tervezet!

  • Önálló bűncselekmény lesz a Büntető Törvénykönyvben a „jogellenes bevándorlás elősegítése”. A bűncselekményt az követi el, aki Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé olyan személy számára, aki hazájában nem üldöznek. (A meghatározás első hallásra kissé körkörös logikájú, hiszen azt, hogy ki jogosult menedékkérelemre és ki nem, csak az ügye elbírálása után lehet tudni, vagyis a jogszabály feltételezi, hogy a „migrációszervező” rosszhiszemű, és előre tudja a menedékkérelemről, hogy indokolatlan.)
  • Alapesetben a bűncselekmény vétség miatti elzárással büntethető, de súlyosabb esetben lehet belőle egyéves szabadságvesztés is, ha az illető tettét a határsávban követi el, több embernek segít, vagy anyagi haszonszerzés végett teszi mindezt.
  • Információs anyagok készítése és terjesztése, hálózat építése is szervező tevékenységnek minősül. (Ez azt jelenti, hogy ha valaki tájékoztató füzeteket osztogat a migránsoknak Belgrádban útvonalakkal, telefonszámokkal, mostantól csúnyán megjárhatja.)
  • Módosítják a menedékjogi törvényt is: mostantól egyértelműen kimondják, hogy a biztonságos országon (értsd: Szerbián, Görögországon) keresztül érkezett menedékkérők nem kaphatnak menedékjogot.
  • Lesz „határbiztosítási távoltartás”, vagyis akit migrációszervezéssel gyanúsítanak, a rendőr kitilthatja a schengeni határ 8 km-es zónájából.

A jogszabály elfogadása esetén kétségtelenül bőven ad fegyvert a kormány kezébe, hogy fellépjen az olyan civil szervezetek és személyek ellen, akik ma megpróbálnak segíteni a menedékkérőknek abban, hogy átjussanak a magyar határzáron – mind annak fizikai, mind jogi értelmében. A törvény egyik célja éppen az lehet, hogy nullához közelítse sikeres menekültügyi eljárások számát, miután az elmúlt egy évben ezek száma jelentősen megnőtt. (Meglehetősen komoly politikai botrányt okozott, amikor Altusz Kristóf helyettes államtitkár Máltán elárulta, hogy Magyarország a korábbi szigorítások ellenére meglepően sok embernek adott oltalmazotti státust.) A törvény nem annyira Soros György vagy a CEU kitiltására alkalmas, mint arra, hogy a kormány a tranzitzónából kitessékelje azokat a civileket, akik még a szigorított rendszerben is egész sok migránst tudtak hozzásegíteni egy sikeres eljáráshoz és az unióba való bejutáshoz. Ez azonban erősen függ a jogszabály tényleges alkalmazásától, a bíróságok egyelőre még teljesen megjósolhatatlan ítélkezési gyakorlatától és a várható nyugati reakciók erejétől.

Zsuppán András

forrás: valasz.hu