Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a projektindító sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a céljuk, hogy a lehető legtöbb állampolgárhoz és döntéshozóhoz eljusson a civil szervezetek véleménye a 2016-os költségvetési törvényjavaslatról. A civil szervezetek képviselőinek bemutatkozása alapján azt mondhatjuk, hogy idén tavasszal elemére bontják a büdzsét.
Ilyen még nem volt
Romhányi Balázs bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy a költségvetés mindenkinek az életét befolyásolja, ám a költségvetési dokumentumok ennek ellenére bonyolultak.
Olyannyira, hogy elriasztja azokat is a dokumentum elolvasásától, akiknek dönteni kellene erről - jelentette ki.
Ezen szeretne változtatni ez a kezdeményezés. A parlamenti vitába szeretnék becsatornázni a civil szervezetek véleményét. A civilek külön-külön vállaltak fel különféle ügyeket és kezdeményezőleg szeretnének fellépni a vitában - mondta Romhányi Balázs.
Azért időzítették mostanra a projekt indítását, mert eredetileg úgy volt, hogy a kormány április 30-ig benyújtja a 2016-os költségvetésről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Időközben azonban kiderült, hogy az első kötetet a kormány május 13-ig nyújtja be.
A költségvetési szakértő ezt követően a menetrenddel kapcsolatban elmondta: az általános parlamenti vita megkezdése előtt szeretnék bemutatni ezeket a véleményeket. Várakozása szerint ha május 13-án kerül a törvényjavaslat a parlament elé, akkor a fejezeti kötetek május 26-án lehetnek nyilvánosak. Általában egy héttel ezután szokott indulni a parlamenti vita.
A tájékoztatón az is kiderült, hogy a kormányzati átláthatóság, az energetika, a környezetvédelem a lakhatás és az oktatás ügyében, valamint a szegénységben élő emberek, a romák, a nők és a gyerekek érdekében megszólaló szervezeteknek szakvéleményük kialakításához - a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával - a Költségvetési Felelősségi Intézet nyújt segítséget.
Ki mit vizsgál?
Romhányi Balázs felvezetője után a projektben résztvevő civil szervezetek képviselői mutatták be legfontosabb céljaikat a 2016-os költségvetés vonatkozásában.
Laczkó Zsuzsa a Magyar Üzletasszonyok nevében szólalt fel, az önfoglalkoztató nőket, mikrovállalkozásokat képviseli ez a szervezet. A 2016-os költségvetésben azt szeretnék látni, a munkanélküliek vállalkozóvá válását segítő programokra háromszor akkor forrás jutna és háromszor annyi ember részesülne ebben. Ehhez pedig hatékony kommunikációt szeretnének társítani. Ezen kívül a beruházásélénkítő pályázatok előzetes monitorozását szeretnék elérni gender alapon, valamint a női tulajdonú cégek hozzáférését vizsgálnák a pályázati pénzekhez.
Oláh Nikoletta, a Roma Oktatási Alap részéről azt hangsúlyozta, hogy a 3 éves kötelező óvodáztatás fedezete mennyire jelenik meg majd a 2016-os költségvetésben és milyen eszközök jelennek meg a 18-24 éves korosztályban a lemorzsolódás megakadályozására.
Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány a költségvetés nemek szerinti vizsgálatát szeretné megvalósítani, a gender budgeting tudatosságát szeretnék előmozdítani. Azt is fontos lenne látni, hogy a nőkre és férfiakra hogyan hat egy-egy intézkedés, itt említette konkrétan a családi adókedvezményt is.
Daróczi Gábor a Roma Veritas részéről kifejtette: ők arra figyelnek, hogy az oktatáson belüli különbségtétel ellen hogyan lehet tesz a költségvetés. A magyar állam a rendelkezésére álló forrásból egyenlő módon finanszírozza-e a különböző intézményeket. A cél, hogy úgy befolyásolják a költségvetést, hogy minden gyerek egyenlő arányban részesüljön a forrásokból. Aktualitásként említette: a mai nap folyamán fogja a kormány megtárgyalni az óvodai és bölcsődei étkeztetés kérdését. De van erre forrás ténylegesen? - tette fel a kérdést. Megjegyezte azonban, hogy járni jár, de nem jut, egyes önkormányzatok fizikailag nem tudják megoldani a rendszeres étkeztetést.
Jász Krisztnia, a Magyar szegénységellenes Hálózat részéről elmondta: a közmunkában érintettek és a jövedelmi szegénység szempontjai szerint vizsgálják a büdzsét. Szerinte teljesen kontraproduktívnak tekinthető közmunka, a benne lévők 10%-át vezeti vissza a munkaerőpiacra. Azt vizsgálnák, hogy a következő évi költségvetésben milyen aktív foglalkoztatás politikai eszközöket tervez a kormány. Partnereik a szociális munkások, ezért azt is vizsgálják, hogy a 2016. évi életpálya modell finanszírozása hogyan fog alakulni. Figyelmeztető, hogy olyan jelzéseket kaptak az idei évről, hogy bizonyos szociális munkásoknak a bérpótlékára nincs fedezet idén.
Léderer Sándor, a K-Monitortól az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta. Az egyik fő kérdés, hogy a kormány a hamarosan elfogadandó antikorrupciós programhoz csoportosít-e megfelelő forrást.
Darvas Ágnes, Gyerekesély Egyesület részéről két kérdés fontosságát emelte ki. A családtámogatások rendszerén belül a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, miközben a családi adókedvezmény folyamatosan bővül. Ám ez utóbbit a legszegényebbek nem tudják igénybe venni, így a családtámogatási eszközök a legszegényebbekhez nem jutnak el.
Erdélyi Katalin mutatta be, hogy az Átlátszó.hu a költségvetés korrupciós kockázatait és az adatok nyilvánosságát fogja szemügyre venni. Emellett az ÁSZ, a GVH, a KSH, a Közbeszerzési Tanács és az ügyészség forrásait vizsgálnák, valamint az EU-s projektekről és a Paks-II-ről elérhető információkat figyelik.
Szekár András a Habitattól kifejtette, hogy a kormány indokolatlanul támogatja a saját lakástulajdont a bérlakás program kárára. Emellett az egyes programok összehangolatlansága is jellemzi az intézkedéseket. Arra kíváncsiak, hogy ezeket a problémákat hogyan orvosolja a költségvetés.
Dojcsák Dalma a TASZ 2016-os költségvetés kapcsán tervezett intézkedéseit mutatta be. Azt ellenőriznék, hogy az egyes törvényi rendelkezések, kiadási és bevételi tételek hogyan befolyásolják az egyes alapjogok érvényesülését.
Komjáthy Anna, Pedagógusok Demokratikus Szervezetének elnökségi tagja felszólalásában két problémára mutatott rá. A tankerületeknek, intézményeknek nincs saját költségvetésük, az életpályamodell pedig ígért mindenfélét a pedagógusoknak, de nem úgy működik, ahogyan a kormány ígérte.
Joó Mária az Oktatói Hálózat részéről elárulta, hogy ők a felsőoktatásra szánt forrásokat vizsgálnák, hogy valóban kevesebb forrás jutott-e erre a célra az elmúlt 3-4 évben. Intézményekre lebontott forrásokra is kíváncsiak, és külön figyelmet fordítanak a Közszolgálati Egyetemre és annak finanszírozására, valamint az egyházi felsőoktatási intézményekre és az állam által alapított kutatóintézetek költségvetésére.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint a jó dolgok adóit csökkenteni kell, a rossz dolgok adóit pedig növelni. Jó dolognak nevezte az emberi munkát, az oktatást, az egészségügyet, az energiahatékonysági beruházásokat, rossz dolgoknak pedig a környezet- és egészségkárosítást, illetve a feketegazdaságot.
Koritár Zsuzsa, az Energiaklubtól elmondta, hogy a szervezetük a Paks-II. projektre fog fókuszálni. Vagyis, hogy a tervezett atomerőmű beruházás mekkora terhet jelent a jövő évi költségvetésnek. Így például mennyi pénz megy az MVM Paks tőkésítésére, vagy a Roszatom beruházási költségeire, illetve, hogy mennyibe kerül a kapcsolódó apparátus. Az is érdekes lehet továbbá, hogy a hároméves költségvetési kitekintésben az orosz hitelfelvétel miatt szükséges költségvetési kiigazítás megjelenik-e és ha igen, milyen formában - tette hozzá.
Átláthatóság
Fontos szempontnak nevezte, hogy legyen megalapozott a költségvetés. Feltétele annak, hogy a költségvetést meghozzák, hogy az ehhez kapcsolódó törvények is megszülessenek, ne csak ígéretként szerepeljenek a költségvetésben és a képviselők biankó csekkeket adjanak a kormánynak.
Emlékeztetett arra, hogy a költségvetéshez kapcsolódóan lesznek teljesítményindikátorok, amiket a minisztereknek kell készíteniük. Kiemelte továbbá, hogy a 2016-os költségvetés nem csak a 2016-os évről szól. Közép távon akkor lehet rendesen látni, ha a költségvetésnek a funkcionális bontása is elérhető, de legyen több évre előre elérhető - emelte ki.
Romhányi Balázs bemutatta a citizen budget nevű dokumentumot, amely közérthetően ábrázolja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát. Ennek kapcsán érintőlegesen megjegyezte, hogy ma Magyarországon 62 adónem van.
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a költségvetés elfogadásának előre hozása alapvető műfajtévesztés. A kiszámíthatóság erősítésében kevés szerepe van a költségvetés korai elfogadásának.
