Az egyesülési jogról és a civil szervezetek támogatásáról szóló törvény módosítását tervezi a kormány. A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat - ami Gulyás Gergelyre, mint előadóra lett kiszignálva - feladatául jelöli ki az egyesülési jog gyakorlásának a biztosítását, védelmét. Ezen kívül a civil szervezetek adminisztrációjának a csökkentését, és hogy a jövőben minél több egyesület és alapítvány részesüljön egyedi miniszteri támogatásban.
A jövőben a kormány a duplájára, 10 százalékra emelné a civil szervezetek által gyűjtött adományok után járó normatív támogatást.
Eddig a támogatás a civil szervezetek által gyűjtött adományok 5 százaléka lehetett, minimum százezer, maximum 500 ezer forint (2017-ben ez összesen 64 millió forintos támogatást jelentett). Költségvetési többletforrással nem számol a kormány, a rendelkezésre álló források hatékonyabb elosztását tervezik.
Az egyedi, miniszteri támogatási keretet azonban növelik, hogy évente több alkalommal váljon lehetővé civil szervezetek egyedi szakmai programjainak "rugalmasabb eljárási keretek között történő támogatása". Az indoklás szerint az elmúlt években szinte megduplázódott az e keretre beadott pályázatok száma; 2016-ban 297 ilyen pályázatot adtak be, míg 2017-ben 580 volt ez a szám.
A civil világot koordináló szervezet a Nemzeti Együttműködési Alap, a testület kilenc fős Tanácsa, valamint 5 kollégium felelős a pénzek elosztásáért. A Tanácsban kilenc tagból hármat a területet felügyelő miniszter delegál, hármat választás útján a civil szervezetek, hármat pedig a Tanács esetében az Országgyűlés kormánypárti többségű illetékes szakbizottsága, a testület elnökét a miniszter nevezi ki. A Tanács elnöke a megalakulásakor a CÖF elnöke lett, a kormány melletti tüntetésekről jól ismert, a Békemenetet is szervező Csizmadia László.
A szóban forgó törvénymódosító javaslat a Nemzeti Együttműködési Alapot kezelő Tanács, illetve a kollégiumok tagjainak a költségátalányát és költségtérítését is szabályozza. Eszerint a költségátalány havi összege a legkisebb munkabér fele lehet, - ez jelenleg a minimálbér bruttó összege 138.000 forint, nettó 91.770 forint -, a költségtérítés pedig nem haladhatja meg annak kétharmadát.
Az eddigiekhez képest újdonság: a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletet alkosson a nem költségvetési pénzekkel kapcsolatos kollégiumi döntési eljárási szabályokról, azaz a pénzosztási döntésekről. Szintén rendelettel szabályozhatná a kormány a Nemzeti Együttműködési Alap kezelő szervének "a jogutódlása esetén felmerülő, átadás-átvételi eljárását" is. Hogy ez a rendszer átalakítását jelenti-e, egyelőre nem tudni.
A javaslat pontosítja a határon túli civil szervezetek definícióját is, a "más állam területén, annak jogszabályai alapján működő" civil szervezet meghatározással szeretnék kiküszöbölni a nem egyértelműen értelmezhető alapítvány és egyesület fogalmakat - írják a javaslat indoklásában.
A civil szervezetek ügye az egyik "legforróbb" érv a magyar kormánnyal szemben, a CEU ügyének az emlegetése mellett. A Sargentini-jelentés megszavazása előtt is ezek korrigálását/felfüggesztését kérte Manfred Weber néppárti frakcióvezető Orbán Viktortól, és azóta is e két területen fogalmaznak meg határozott elvárást a magyar kormány felé a Néppártban. A miniszterelnök viszont eddig rendíthetetlennek bizonyult.
A Stop Soros törvénycsomag miatt júliusban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság. A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz is fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett eljárást.
A Stop Sorost a Velencei Bizottság is bírálta, Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. De az Alkotmánybíróságon támadta meg a Stop Soros Btk-t érintő módosítását az Amnesty International is, mert úgy vélik, hogy a jogellenes bevándorlás elősegítéséről szóló paragrafus ellentmond az Alaptörvény alkotmányos büntetőjogra, az egyesülési jogra és a szólásszabadságra vonatkozó rendelkezéseivel. Szerintük a törvény célja egyértelműen a megfélemlítés: börtönnel fenyegetni azokat, akik segítenek a kiszolgáltatott embereknek, illetve mást gondolnak, mint a kormány. A létfontosságú és jogszerű emberi jogi munka bűncselekménnyé nyilvánítása rendkívül durva támadás a nemzetközi védelemre szorulók illetve az őket segítő emberekkel és szervezetekkel szemben. Szeptember végén a Nyílt Társadalom Alapítvány is az AB-hez fordult, arra hivatkozva, hogy a törvény jogellenesen teszi büntethetővé magánszemélyek és civilszervezetek munkáját, és gátolják az alkotmányban foglalt szólás- és gyülekezési szabadságukat.
A kormány válasza viszont minderre az volt, hogy az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a "Stop Soros"-törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését. Emellett a kormány bevezette a bevándorlási különadót is.
forrás: atv.hu
