A helyettes államtitkár kiemelte, Magyarországon számos olyan nonprofit szervezet működik, amelyek már bizonyították, hogy pénzügyi információval, tanácsadással a lakosság széles körét el tudják érni, és hitelesen végzik tevékenységüket.
Balogh László felidézte, hogy a magyar kormány a lakossági pénzügyi tudatosságot előmozdító hétéves nemzeti stratégiát 2017 decemberében fogadta el.
A helyettes államtitkár a non-profit szervezeteknek tartott konferencián ismertette, hogy a 2023-ig tartó terv célja a köznevelési rendszeren belül a pénzügyi ismeretek terjesztése, a háztartások pénzügyi stressztűrő képességének erősítése, a körültekintő pénzügyi döntéseket támogató infrastruktúra kialakítása, az öngondoskodási szemlélet elterjesztése, a pénzügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítése, a készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése, a körültekintő hitelfelvétel elősegítése.
Felmérések szerint Magyarországon a pénzügyi tudatosság bár javul, de még mindig gyenge pont a tervezés. Tipikus hiba, hogy a lakosság pénzügyi döntés előtt kevésbé van tisztában a mérlegelendő kockázattal, illetve lehetőségekkel - mondta Balogh László.
A pénzügyi tudatosság erősödése a makrogazdaságra is kedvezően hat, például a jelzálog hitelfelvételnél a kockázat és a lehetőség megfelelő mérlegelése esetén jelentős összeget lehet megtakarítani a futamidő alatt, ami a családoknál marad, és fogyasztásbővülést hozhat - mutatott rá.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a Pénzügyminisztérium, a Pénziránytű Alapítvány és a MasterCard kártyatársaság közösen 15 középiskolában kísérleti programot indított a pénzügyi tudatosság erősítésére. Ennek keretében egyebek közt lehetőséget teremtettek az érintett iskolában a szülők és diákok számára az elektronikus fizetésre.
forrás: kormany.hu
