Szerdán kormányülést tartottak, amelynek szünetében Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette, hogy milyen további lépéseket tesz a kormány Soros György ellen a nemzeti konzultációt követően. 

Három törvénycsomagból álló tervezetet tárgyalt a kormány. Nem nyújtják be rögtön a parlamentbe, hanem társadalmi vitára bocsátják. A három törvény: 

Az illegális migrációban részt vevő, azt támogató szervezeteket adatszolgáltatásra köteleznék. Bíróságnak kell kiadniuk az adatokat, és transzparens lesz az adatbázis. 

  1. A nyilvántartásba vételen túl annak a szervezetnek, amelyik több pénzt kap külföldről, mint Magyarországról, magyar állampolgároktól, a külföldről kapott támogatásának 25 százalékát lesz köteles illetékként befizetni. A pénzt a NAV fogja beszedni. Ha nem teljesítik az elvárásokat a szervezetek, akkor az ügyészségnek kell akcióba lépnie. Ha az ügyészség jogosulatlan tevékenységet vél felfedezni, akkor bírósághoz fordulnak. 
  2. Létrehozzák az idegenrendészeti távoltartás intézményét: az érintett külföldi állampolgárokat Magyarországról távol tartanák, a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől tartanák távol bizonyos esetekben.

A törvények szövegét holnaptól lehet elolvasni. Kovács Zoltán ezt Stop Soros törvénycsomagnak nevezte.

Azokra a szervezetekre, amelyek bevallják, hogy részt vesznek a bevándorlás szervezésében, a Stop Soros törvénycsomag határozatai fognak vonatkozni. Akik nem vallják be, azokkal szemben szankciók alkalmazását tervezi a kormány. A kormány a bevándorlás támogatásának kérdésében önbevallást vár el a civilektől. 

A 444 kérdésére Pintér azt mondta, hogy Soros György nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet. Ez a megállapítás azért elég különös az elmúlt év kormányzati kommunikációjának tükrében. 

Az Index kérdésére, hogy pontosan mi volt az a kényszer, ami indokolttá tette a törvényjavaslat-csomagot, Pintér úgy felelt: az állampolgári elvárás. Kovács szerint a Soros-szervezetek fokozódó aktivitása is szükségessé lett a törvényjavaslatokat. 

Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt a Magyar Időknek, hogy a kormány akcióterve „szimbolikus védekezőeszközt" biztosít Soros ellen a következő három hónapban. Magyarul: nincs túl sok értelme. 

Mráz Ágoston arról is beszélt, hogy intézkedés (akcióterv) „a választással is összefügg, hiszen a legutóbbi nemzeti konzultáció is megmutatta, hogy majdnem 2,5 millió magyar polgár fontosnak tartotta a Soros György beavatkozása elleni kormányzati fellépést". Ez azt is jelenheti, hogy a Soros-elleni akcióterv pusztán kampányfogás.

A fideszes kutató egyébként tavaly ősszel elismerte, hogy a közpénzmilliárdokból lebonyolított Soros-ellenes nemzeti konzultáció hasznos a Fidesznek, mert egyben tartja a szavazótáborát.

FT

forrás: index.hu