Miután valamennyi parlamenti párt frakciója támogatásáról biztosította az egyházügyi törvény tervezett módosításának fő irányait, annak részleteiről hamarosan ismét egyeztet az egyházakkal az előterjesztést összeállító Igazságügyi Minisztérium – tudta meg lapunk. Amint azt megírtuk, a 2011-es, részben már módosított törvényben a legfontosabb változást az jelentené, hogy nem „elismerésről”, inkább „nyilvántartásba vételről” lenne szó az egyházak esetében, a döntés joga pedig visszakerülne az Országgyűléstől a bíróságokhoz. Az eddigi kettő helyett három kategóriát állítanának fel, így lennének vallási egyesületek, valamint nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházak. Utóbbiak esetében támasztanák a legszigorúbb feltételeket, például a minimum húszéves hazai hitéleti tevékenységet, ugyanakkor velük úgynevezett partnerségi megállapodást kötne az állam.
Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke lapunknak megerősítette, ez utóbbi kérdésben továbbra is az Országgyűlésé lenne a döntés, mindez az alaptörvényből következik. Kiemelte, az egyházak státusának kérdését különválasztják a finanszírozási szabályoktól, ezekről külön határoz a Ház. Rámutatott, az elmúlt időszak jogi konfliktusai, így a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának hazánkat elmarasztaló döntése is ezt, vagyis a bejegyzés kérdését érintette, amelyet most rendezne a változtatás. Gulyás hangsúlyozta, nem új törvényt hoznak, hanem a jelenleg hatályosat módosítják. Úgy tudjuk, ez kifejezetten a KDNP kérése volt.
A kormánypárti politikus leszögezte: eddig sem korlátoztak senkit abban, hogy a lelkiismereti és vallási szabadságával szervezett keretek között éljen. Kikötés lett azonban, hogy az egyházi státusz ne a megélhetést szolgáló cél legyen. Tehát bármilyen nemzetközi kifogás és néhány esetben jogos panasz adódott is a 2011-ben elfogadott, új egyházügyi törvénnyel kapcsolatban, a jelenlegi helyzet még mindig jobb, mint a korábbi, amikor több száz bizniszegyház részesült komoly állami kedvezményekben és támogatásban, bármiféle valós vallási tevékenység nélkül.
Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban arról beszélt, a jogszabály átmeneti rendelkezései között rendeznék azoknak a korábbi egyházaknak a törvényi helyzetét, amelyek vallási tevékenységet végző szervezetté váltak az elmúlt években.
Következetesen büntetnék a bizniszegyházakat
Kész a szaktárca koncepciója
Az új egyházi szervezetrendszerre vonatkozó elképzeléseket, az együttműködésre és a visszaélések kiszűrésére vonatkozó javaslatokat is tartalmazza a törvény módosításának koncepciója, amelyet az Igazságügyi Minisztérium tett közzé.
Nyilvánosságra hozta honlapján az egyházügyi törvény módosításának koncepcióját az Igazságügyi Minisztérium. A koncepció a Gulyás Gergely által lapunknak vázolt lényegi elemek mellett részletesen tartalmazza a tárca javaslatait és elképzeléseit, idézve egyben konkrét törvényszöveg-tervezeteket.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a koncepcióban képviselt egyházügyi szabályozási modell követi a magyar egyházügyi hagyományokat, rögzíti az állam és a vallási közösségek elválasztását, egyszersmind a velük való együttműködés fontosságát. Kiemelik, hogy a vallásszabadság jogának gyakorlásával összefüggésben a lehető legszélesebb körű jogosítványokat kell biztosítani a vallási közösségek számára, hatékony garanciális szabályok és ellenőrzési rendszer mellett. Megemlítik azt is, hogy az egyházügyi szabályozásnak nyitva kell hagynia minden, tárgyilagos és ésszerű feltételeknek megfelelő vallási közösség számára is a sajátos jogállás megszerzésének lehetőségét. A koncepció részletesen taglalja az egyházak „elismerését” felváltó nyilvántartásba vételt, valamint az új egyházi szervezetrendszerre vonatkozó elképzeléseket.
A finanszírozás, állami támogatás kapcsán arra mutatnak rá, hogy a vallási közösségek elsősorban maguk biztosítják a hitéleti célú működésükhöz szükséges anyagi eszközöket, és a híveik számára végzett közfeladataikat is elsősorban maguk finanszírozzák. Ám ehhez az állam hozzájárul, részben a hitéleti tevékenység, különösen pedig a közfeladatok ellátásában való részvétel támogatásával. Az új szabályozás alapján az állam – szuverén döntése szerint, tehát nem alanyi jogon – dönthet arról, hogy mely vallási egyesületekkel vagy egyházakkal köt megállapodást. Ennek mérlegelésénél figyelembe veheti az adott egyház társadalmi beágyazottságát (beleértve az átvenni kívánt közfeladat-ellátó intézmény helyszínét is), nagyságát, szervezettségét, anyagi erőforrásait – írják a koncepcióban.
A javaslat kitér a visszaélésekre is, amelyek leginkább az úgynevezett „bizniszegyházak” működésében öltöttek testet korábban. A koncepció utal arra, hogy az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos egyházügyi szabályozásról szóló álláspontjában is elismerte a sajátos jogállással való visszaélés lehetőségét, és az ezek elleni hatékony fellépés szükségességét. A most közzétett elképzelés a visszaélések szűrésére elsősorban nem a nyilvántartásba vétel feltételeinek szigorúságát, hanem a jelenleg is hatályos garanciális szabályok és szankciórendszer következetes végrehajtását tartja alkalmasabbnak, ami erős ügyészi szervezetet és határozott bírói eljárást feltételez. A javasolt szankciók között említik a többletjogosultságok megvonását, végső esetben pedig a nyilvántartásból való törlést.
