Nonprofit.hu Egyértelmű, könnyen érthető változtatásnak tűnik, amit a felügyelő bizottságok tagságával kapcsolatban született. Mit kell erről tudni?
A Ptk. 3:26. § változásával nyilvánvalóvá válik, hogy a felügyelőbizottság tagja jogi személy is lehet, de ebben az esetben a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátja. A felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
Nonprofit.hu Sok szervezeti problémát okozott civil szervezeteknél, hogy döntéshozatalnál a bírósági gyakorlat nem fogadta el a szavazategyenlőséget szabályozni célzó megoldásokat, pl: hogy ilyen esetben a kuratórium elnökének szavazata döntsön, stb. Most ebben nagy változást hozott a módosítás. Szótöbbségen alapuló döntéshozatalnál, milyen változások vannak, és ez milyen lehetőségeket hoz a gyakorlatban?
A változás (amely a Ptk. 3:27. § és 3:78. § -át érinti) a Ptk-ban valamennyi, a jogi személy irányítását végző testület (egyesületi elnökség, kuratórium, felügyelőbizottság) vonatkozásában elhagyja azt a klauzulát, amely eltérést nem engedőnek minősíti a szótöbbségen alapuló döntéshozatalt. Sok esetben ugyanis ezen testületekben a bíróságok jogellenesnek tekintették azt, ha súlyozott szavazást rendszeresítettek (akár úgy, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt), vagy egyes testületi tagok (valamely kérdésben) többes szavazati joggal rendelkeztek, vagy akár „elnöki” szavazatelsőbbségről rendelkeztek. A továbbiakban tehát az ilyen, a szótöbbségen alapuló döntéshozataltól való eltérő rendelkezések engedélyezettek lesznek. Hogy ez pontosan milyen következménnyel jár, azt a gyakorlat fogja eldönteni: biztosnak látszik, hogy nem lesz akadálya szavazategyenlőség esetén a döntési joggal az elnök felruházásának, ugyanakkor kérdés, hogy lesz-e korlátja egyes testületi tagok többes szavazati jogának, mindenesetre a törvény indokolása meglehetősen szélesre tárja a lehetőségeket. Fontos megjegyezni, hogy az egyesületi közgyűlésekre a könnyítés nem vonatkozik, itt továbbra is irányadó szabály, hogy ha törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis
Nonprofit.hu Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban is vannak változások, bár ez a változás valószínüleg csak az alapítványokat fogja érinteni.
Érdekes kérdés, hogy civil szervezeteknél mit jelent a gyakorlatban a Ptk. 3:25. § (1) g) pontjának változása. A törvényhely korábban kimondta, hogy a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A módosítást követően már az összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével nem, csak a kizáró ok (pl. eltiltás, szabadságvesztés büntetés, foglalkozástól eltiltás, stb.) bekövetkezte jár automatikusan a megbízatás megszűnésével, míg az összeférhetetlenségi ok bekövetkezte esetén a visszahívásra vonatkozó szabályok szerint döntés kérdése a megbízatás fenntartása vagy megszüntetése. Véleményem szerint az egyesületeknél – mivel itt összeférhetetlenségi okot nem szabályoz a Ptk. – nem merül fel értelmezési probléma, ez a változás egyesületeket véleményem szerint nem fog érinteni. Alapítványok esetén azonban az összeférhetetlenségi okok (pl. a kedvezményezett vagy közeli hozzátartozója kuratóriumi tagsága) eltérést nem engedő rendelkezések, ráadásul – a többi jogi személy szabályozásával ellentétben – alapítványok esetén az alapító csak szűk körben (az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén) hívhatja vissza a vezető tisztségviselőt (a kuratóriumi tagot).
Nonprofit.hu Az egyesületi alapcélt eddig is ki kellett tölteni a formanyomtatványokon, de most már a Ptk is megemlíti ezt az elvárást. Úgy tűnik itt a szabályozás követi a gyakorlatot
A módosító törvény az egyesületi alapszabály egy további kötelező elemét is megjeleníti a Ptk-ban (Ptk. 3:63. §), figyelemmel arra, hogy a nyilvántartási szabályok, valamint a bírósági gyakorlat egyértelműen megkövetelik azt, hogy az egyesület jelölje meg az alapcél szerinti tevékenységét is. Az egyesületek esetén korábban is kifejezett törvényi szabály volt arra, hogy az alapszabálynak az egyesület célját meg kellett határoznia. A Ptk. ugyanakkor nem mondta ki, hogy a cél szerinti tevékenységet is az alapszabálynak tartalmaznia kell, de – az eljárási jogszabályok és az eljárásokban használt formanyomtatványok alapján – a bírói gyakorlat ezt eddig is megkövetelte.
Nonprofit.hu Van e valami azonnali teendője a civil szervezeteknek, alapítóiknak?
Civil szervezetek esetén talán legfeljebb az utolsóként említett rendelkezés vonatkozásában lehet jelentősége, de megemlítendő, hogy ha a jogi személy létesítő okirata nem felel meg a Ptk. e módosító törvénnyel megállapított, eltérést nem engedő rendelkezésének, a jogi személynek legkésőbb az eltérést nem engedő rendelkezés hatálybalépését követően a nyilvántartó bírósághoz benyújtott első létesítő okirat módosításával kell a Ptk.-nak megfelelnie. Tehát: civil szervezetek esetén jellemzően megengedőbbek a szabályok a korábbiaknál, kivéve a cél szerinti tevékenység kötelező feltüntetésének szabályát, amelyet viszont a gyakorlat eddig is megkövetelt, tehát vélhetően kevés olyan eset lesz, amikor a jelenlegi létesítő okirat – amennyiben az a Ptk. eddigi szabályainak megfelelt – a módosítást követő szabályoknak ne felelne meg. Ha mégis ez a helyzet állna elő, akkor sincs azonban teendő egészen addig, amíg valamilyen más okból a létesítő okiratot nem kell módosítani.
