Aláírásgyűjtés indul az aktív eutanázia engedélyezése érdekében, mivel az Országos Választási Bizottság jóváhagyott egy állampolgári kezdeményezést. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvedő felnőtt korúak orvosi segítséggel vethessenek véget az életüknek?" – szól a kérdés, amely az íveken szerepel majd.

A Magyar Orvosi Kamara már most visszautasítja az orvosok belekeverését egy ilyen kezdeményezésbe. – A hippokratészi eskü arra kötelezi az orvosokat, hogy gyógyítsanak, megőrizzék az életet, nem arra, hogy elvegyék, vagyis gyilkossá váljanak – fogalmazott Éger István, a kamara elnöke.

– A kamara etikai kódexe is egyértelmű iránymutatás ad, miszerint az orvos nem segédkezhet öngyilkosságban, és nem segítheti betegét a halálba. Természetesen más, ha a beteg visszautasítja az ellátását, azt az orvosnak maximálisan tiszteletben kell tartania. Hazánkban ma a legtöbb haldokló rákbeteg.

Mari Albertné, a Szegedi Hospice Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint ha jó az ellátás, a beteg nem akar idejekorán meghalni. – Ha nincs olyan érzésük, hogy állapotuknál már az is jobb, ha meghalnak, eszükbe sem jut ilyet kérni. Én még soha nem találkoztam ilyen kéréssel. A szegedi hospice otthoni szakápolói szolgálatot működtet – Hospice Ház még nincs a városban. Mari Albertné szerint azonban éppen azért lenne rá szükség, mert ezek a szakemberek tudják, hogyan kell elkísérni a beteget a halálig. Méltó körülmények között pedig senki nem vágyik meghalni. A szakember azonban ennek ellenére nem tartaná jó ötletnek, ha az elvi lehetőséget biztosítanák az eutanáziára.

– Amit emberek csinálnak, azzal vissza is lehet élni. Pénzért ráadásul mindent meg lehet tenni. Azt hiszem, ez a rendszer nem lenne működőképes Magyarországon. Más kérdés persze, hogy a mai egészségügyi ellátórendszer nem tudja méltó módon kezelni a haldoklókat. Elfekvő osztályokra teszik őket, ahol sokszor nem kapnak kellő figyelmet. Életük utolsó szakaszában valóban csak a halált várják. De speciális esetnek tekinthetők azok a sérültek is, akik életfunkcióikat tekintve ugyan teljesen rendben vannak, minőségi életet azonban nem tudnak élni – például teljes bénaságuk miatt. Az ilyen esetek váltják ki általában a nagy nemzetközi vitákat az eutanáziáról, amelyben a kérdés: az ember önrendelkezési joga erősebb, vagy a jog, miszerint a gyilkosságot büntetni kell, még akkor is, ha egy szenvedő ember megváltása miatt teszi meg valaki – mondta Mari Albertné.

Egyelőre nem tudni, ki az aláírásgyűjtés kezdeményezője, de az szinte biztos: érintettről van szó. Nemzetközi példákból tudjuk, a személyes sorsot vélhetően már nem oldja meg a jogi útvesztőkön átvezető eljárássorozat, de talán esélyt adhat a későbbiekben másoknak, hogy olyan döntést hozzanak, amely nyilvánvalóan nehéz, de nem nehezebb, mint az az élet, ami nekik jutott.

Eutanázia Európában

Európában jelenleg három országban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban engedélyezett az eutanázia. Svájcban és Svédországban az orvos ugyan nem adhat be halálos injekciót, de ha a betegnek felír vagy odaad halált okozó szert, nem követ el bűncselekményt. Németországban elfogadja a törvény a passzív eutanáziát: például lekapcsolható a beteg egy alapvető életfunkciókat fenntartó gépről, ha a páciens egyértelműen beleegyezett. Nagyjából ugyanez a helyzet Ausztriában is. Norvégiában az orvos dönthet úgy, hogy nem kezeli páciensét, ha maga a haldokló kéri ezt, vagy hozzátartozói, amikor a beteg már nem képes kommunikálni. Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Csehországban és hazánkban csupán arra van lehetőségük a betegeknek, hogy elutasítsák az orvosi kezelést. Görögországban, Romániában, Boszniában, Horvátországban és Szerbiában pedig egyértelműen tiltják és emberölésként kezelik a törvények az aktív és a passzív eutanáziát egyaránt.

forrás: delmagyar.hu