Bizonyára Önök előtt is ismeretes az a tény, hogy Magyarországon a közhatalmi döntéshozóknál történő lobbizás nincsen törvényi szinten szabályozva. Az Országgyűlés 2011. január 1-én hatályon kívül helyezte a 2006-ban elfogadott törvényt, amely az üzletszerű érdekérvényesítés jogszabályi kereteit adta. A lobbitörvény előírta, hogy kizárólag a nyilvános regiszterben szereplő lobbisták végezhhetnek lobbitevékenységet, nekik és a közhatalmai döntéshozóknak is jelentéseket kell készíteniük a találkozókról. A jelentések megismerhetőek voltak az Igazságügyi Hivatal honlapján.
Ennek a szabályozásnak kétségtelenül komoly gyengeségei voltak: hiányzott a kikényszeríthetősége, semmilyen jogkövetkezmény nem sújtotta azt a közhatalmi döntéshozót, aki nem tartotta be a törvényi előírásokat. A törvény hatálya nem terjedt ki a nem nyereségérdekelt szervezetekre, így a civil szféra nem rendelkezett szabályozott érdekérvényesítési eszközökkel.
Ma hatályos jogszabályok közül egyedül a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény tartalmaz a lobbizásra emlékeztető szabályokat. A Minisztériumok stratégiai partnerséget alakíthatnak ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Ez a törvény korántsem jelenti az érdekérvényesítés megfelelő szabályozását. Kizárólag a minisztériumokkal való együttműködést teszi lehetővé, amelyek tetszés szerint válogatják meg, hogy kikkel kötnek ilyen megállapodást. A lobbizás ráadásul több a jogalkotásban való részvételnél: minden, a közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó tevékenység ide tartozik. A lobbista kapcsolatot teremt a politika és a közhatalmi szféra képviselői, valamint az általa képviselt gazdasági élet szereplői között, hogy egy bizonyos döntést - tehát nem feltétlenül jogszabály megalkotását - befolyásoljon. Lobbiznak a közbeszerzéseknél, az állami tulajdonú vállalatoknál, a kulturális támogatások szétosztásakor.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített „A Kormány korrupció megelőzési programja” az intézményrendszer egészére ható intézkedések d.) pontjában rámutat a magánérdekek képviselőinek a közszolgálati tisztviselők általi fogadásának a szabályozási szükségességére. A kormányzati szándék üdvözlendő, azonban csak féloldalas jogszabályt terveznek alkotni: a Minisztérium szerint „kevésbé célszerű az érdekérvényesítő tevékenységet szabályozni, sokkal inkább az őket fogadó állami tisztségviselőkét.” Amennyiben kimarad a jogszabályból a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeinek és a lobbisták jogosítványainak és kötelezettségeinek a meghatározása, nem beszélhetünk valódi lobbitörvényről.
A közelmúltban több olyan hír jelent meg a sajtóban, amelyek világosan mutatják, hogy gyakran a gazdasági szereplők írják azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a saját működésüket szabályozzák. A dohánytermékek adóztatása és árusítása szabályainak megalkotása körüli botrányok plasztikusan érzékeltették a lobbitörvény hiányát az átlátható és ellenőrizhető állam előmozdítását célul kitűző civilek számára.
A TASZ álláspontja szerint elérkezett az ideje annak, hogy a civil szféra kezdeményezze a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, hogy törvényben szabályozza a közhatalmi döntéshozatalban való érdekérvényesítést. Olyan törvény megalkotásának szükségességére hívjuk fel a jogalkotó figyelmét, amely 1. meghatározza a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeit; 2. olyan érdekérvényesítési eszközöket biztosít a lobbistáknak, hogy megérje a szabályozott lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett; 3. a gazdasági szereplők mellett a civil szféra képviselőit is a szabályozás körébe vonja 4. garantálja az érdekérvényesítés átláthatóságát és ellenőrizhetőségét; 5. következetes és szigorú szankciórendszert épít fel, amely a lobbista mellett a közhatalmi döntéshozók kötelezettségszegéseit is bünteti.
A mellékelt nyílt levelet tervezzük elküldeni Navracsics Tibor miniszternek. Kérjük, hogy amennyiben egyetért a kezdeményezésünkkel, úgy 2012. március 15-ig jelezze az Ön által képviselt szervezet csatlakozási szándékát, Hüttl Tivadarnál a huttl@tasz.hu e-mail címen.
A TASZ bízik abban, hogy közös fellépéssel sikerül elérni egy új lobbitörvény megalkotását.
Budapest, 2012. március 2. Tisztelettel,
Dénes Balázs sk. elnök
Hüttl Tivadar sk. Adatvédelem és Információszabadság Programvezető
