A Belügyminiszter által benyújtott, a szabálysértési törvényt módosító javaslat (a továbbiakban: Javaslat) felhatalmazást adna az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározott területeken tiltsák a köztérületen való életvitelszerű tartózkodást, így akár elzárással legyen büntethető az, aki utcán alszik. Közös, határozott álláspontunk szerint a Javaslat koncepciója nemcsak az érintett személyek alapvető jogait sérti, de a hajléktalanság kezelésével kapcsolatos szakmai álláspontokkal is szembe megy. 2013. március 1-jén fejezte ki aggodalmát az európai hajléktalanellátó szervezeteket tömörítő, FEANTSA „a magyar kormány azon erőfeszítései miatt, hogy azokat a hajléktalan embereket, akik nem találnak szállást, bírásággal és szabadságvesztéssel büntessék”.

Alulírott szervezetek emlékeztetnek, hogy az Alkotmánybíróság 38/2012. (XI. 14.) számú határozatában megállapította, hogy az emberi méltósághoz való joggal összeegyezhetetlen a közterületen élés szabálysértéssé nyilvánítása. Az AB kimondta, hogy „a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen önmagában azért társadalomra veszélyesnek minősíteni és büntetni azokat, akik lakhatásukat valamely okból elvesztették és ezért kényszerűségből a közterületen élnek, de ezzel mások jogait nem sértik, kárt nem okoznak, más jogellenes cselekményt nem követnek el.” A civil szervezetek álláspontja szerint az emberi méltósághoz való jog sérelme attól függetlenül megvalósul, hogy azt az Alaptörvény teszi lehetővé. Ugyanis semmilyen politikai szervnek, így az Országgyűlésnek sincs felhatalmazása arra, hogy az Alkotmánybíróság által emberi jogot sértőnek minősített szabályt vezessen be.

Álláspontunk szerint a hajléktalanság kriminalizációja alapjogsértő és elfogadhatatlan. Nyílt levelünkben arra is felhívtuk Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét, hogy a hajléktalanság kezelésének van szakmailag megalapozott, az emberi jogokat tiszteletben tartó formája.

A nyílt levelet az alábbi civil szervezetek jegyzik:

  • A Város Mindenkié csoport
  • Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
  • Európai Roma Jogok Központja Alapítvány
  • Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek
  • Magyar Helsinki Bizottság
  • Németh László – egyéni aláíró
  • Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület
  • Patriarchátust Ellenzők Társasága
  • Társaság a Szabadságjogokért
  • Tízek Társasága