A stratégiai megállapodások célja, hogy a kiemelkedő szakmai tapasztalattal és kimagasló tudású szakemberekkel rendelkező civil szervezetek hozzájáruljanak a civil szektort érintő jogszabályok előkészítéséhez és így jobb minőségű, végrehajtható és az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok születhessenek.
Rétvári Bence az aláírási ceremónián elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy ha egy államnak szilárd alapvetései vannak, akkor az állam nem fél attól, hogy tanácsot kérjen a polgáraitól. Az állam döntéshozatalát a civil szervezetek tanácsaival is segíteni kell. Jelezte: azt szeretnék, ha az állammal való partnerség a most aláírók számára minőségi előrelépést jelentene. Ha minden civil szervezet számára érezhetővé válna, hogy az állam nem akadály, hanem partner, nem kerékkötő, hanem segítségnyújtó a céljaikkal kapcsolatban.
Úgy gondolják, hogy az érintett szervezetek olyan tudással rendelkeznek, amit minden magyar állampolgárnak hasznosítania kell, és az államhoz hasonlóan a közjót szolgálják, csak kisebb léptékben. Azt kérik, hogy minden más olyan szervezet véleményét is "csatornázzák be" a jogalkotásba, amelyek együttműködő partnereik.
Az államtitkár kiemelte, hogy az előző egy évben kötött megállapodások tapasztalatai nagyon jók. Egy felnőtt, polgári állam számára rendkívül fontosak az ilyen megállapodások, és az is, hogy ezt törvény rögzíti. Így átláthatóak és tiszták lesznek azok a viszonyok, hogy a kormány kikkel működik együtt az egyes döntéshozatalok során. Bízunk benne, hogy sokkal jobb minőségű jogszabályok születnek – összegezte Rétvári Bence.
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényből eredően, a társadalmi egyeztetés során mind a magánembereknek, mind pedig a társadalom különböző csoportjait képviselő szervezeteknek lehetőségük nyílik a jogszabály elkészítéséért felelős miniszter által előkészített jogszabálytervezetek, illetve szabályozási koncepciók véleményezésére. Ennek célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását.
A társadalmi véleményezés egyik módja a közvetlen egyeztetés, amelynek keretében a minisztérium stratégiai partnerségi megállapodást köthet a civil szervezetekkel. Stratégiai partnerség azon szervezetekkel alakítható ki, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterület szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Stratégiai partnerek lehetnek mindenekelőtt a civil szervezetek, az egyházak, szakmai, tudományos szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, köztestületek, országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a felsőoktatási intézmények.
forrás: kormany.hu
