A hajléktalan emberek otthona

– 1999-től működik nálunk jogvédőszolgálat, de ezt forráshiány miatt a vidéken élők számára nem tudtuk elérhetővé tenni. A norvég civil alapos támogatás révén tudtuk bővíteni ingyenes jogi tanácsadásunkat. Épp akkor, amikor módosították a szabálysértési törvényt, s egy bonyolult, újszerű eljárásrend alapján elrendelték az életvitelszerű közterületi tartózkodás büntetését. Azt gondoltuk, tömegesen kérnek majd jogi segítséget hajléktalan emberek szabálysértési bírságok miatt, hiszen az új szabályok pontos megértése még a szakembereknek is gondot okozott eleinte – fogalmaz Gurály Zoltán, az alapítvány módszertani vezetője.

– A bírságözön szerencsére elmaradt, de világossá vált, hogy ettől még szükség van a megerősített jogsegélyszolgálatra. Az elnyert összegből 2016 tavaszáig minden héten két ügyvéd fogadja az alapítvány fővárosi, Kürt utcai központjában a hajléktalanokat.

A jogászoknak – akik hetente kétszer vidékén is tartanak ügyfélfogadást – nem egyszerű a feladatuk, hiszen sokféle ügyben kérik a segítségüket, hetente átlagosan heten-nyolcan.

A leggyakrabban jogértelmezési kérdésekkel fordulnak hozzájuk: hasonlóan az átlagemberekhez, az otthontalanok többségének sem könnyű a hatósági levelek, hivatali szövegek pontos megértése. Emellett lényegében mindenre készen kell állnia az alapítvány ügyvédeinek. Gyakoriak a lakhatással, például az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kérdések is. Egy férfi azért fordult hozzájuk segítségért, mert szerinte jogtalanul tették ki egy hajléktalanszállóról.

Nagyobb számban fordulnak elő szabálysértési és büntetőügyek, de sokszor kérnek családjogi, örökösödési ügyekben segítséget. Olykor egészen megrázó sorsokkal, kérésekkel kell szembesülnie az ügyvédnek.

Egy asszony például azt kérte tőle, segítsen neki szerzői jogvédelem alá helyezni a verseit, mert attól fél, még az írásait is elveszítheti. A közelmúltban egy fiatal férfi és egy nyolcvanéves bácsi kereste fel az alapítvány ügyfélszolgálatát. Elmesélték, évek óta együtt próbálnak túlélni, de sokszor támadják a fiatalabb férfit azzal, hogy csak az öreg nyugdíja miatt segíti idős társát. Ezért olyan okiratot próbáltak készíttetni, amely igazolja, hogy a fiatalember nem veszi el az öreg nyugdíját.

– A közvetlen tanácsadás csak az ügyvédek egyik feladata. Indokolt esetben vizsgálatot kezdeményeznek az ombudsmannál vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, s jogszabályi hibákra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet. A civil alap támogatása révén az alapítványnál dolgozó ügyvédek a vidéken működő hajléktalanellátó szervezeteket is segítik jogi tanácsokkal.

Nem kevésbé fontos a hajléktalan emberekkel kapcsolatos előítéletek csökkentésére kidolgozott, a Menhelynél csak „érzékenyítőnek” nevezett program. A cél „csupán” annyi, hogy minél több embert próbáljanak meg elfogadóbbá tenni. Ezt egészen különleges eszközökkel próbálják elérni: alapelv, hogy otthontalan emberek beszéljenek saját sorsukról, életükről, így a programok résztvevői „első kézből” kapnak válaszokat a hajléktalansággal kapcsolatos kérdéseikre.

A civil alapos támogatásból alkalmazhatnak például hajléktalan embereket, akik középiskolákban osztályfőnöki órákon beszélnek a gyerekeknek saját sorsukról, az otthontalanságig vezető útról, a kilátástalanságról, a veszélyekről, kiszolgáltatottságról s mindarról, amit el kell szenvednie egy fedél nélkülinek.

A Lépjen be a nappalimba elnevezésű projekt keretében olyan városnéző túrákat szerveznek, amelyek során egy otthontalan az „idegenvezető”, így a résztvevők egy egészen másféle Budapestet ismerhetnek meg. A Menhely Alapítvány honlapján már a „kedvcsináló” is megrázó: „Látjuk, de nem gondoljuk, a hajléktalan emberek otthonában járunk, hol a járda a padló, a közterek tárgyai mások bútora, és az ég a plafon. S ahol nem működik a fűtés, nincs igazi fürdőszoba, ahol a túlélés mindennapi feladat.”