Inkább az egyházügyi törvény vitatott passzusainak „kicserélésére”, mint egy új törvény megalkotására tenne javaslatot – jelentette ki Soltész Miklós, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
Az ügyben a néhány hónappal ezelőtt született strasbourgi ítélet nem vette figyelembe az Alkotmánybíróság által megjelölt változtatásokat, melyeket a kormány meg is tett 2013-ban. Strasbourg egy 2011-es törvényváltozatot vett figyelembe, egyébként pedig a tanácsvezető bíró a testülettel ellentétes véleményt fogalmazott meg, és a magyar álláspontot erősítette – fejtette ki.
Ha mi ugyanazokat a szigorításokat bevezetnénk, mint ami Romániában, Németországban, Szlovákiában, Lengyelországban, vagy más országokban van, akkor a jelenleginél sokkal szigorúbb egyházügyi törvényünk lenne, és ennek vélhetően a már bevett 32 egyház sem örülne – hangoztatta Soltész Miklós.
Magyarországon is van 10-15 civil szervezet, mely óriási nagy pénzeket kap a Norvég Alaptól. Ezzel szemben van 50 ezer civil szervezet, melyek ingyen, vagy nagyon kevés pénzért végzik a közösségi feladatokat. Ugyanígy a vallási tevékenységet végző szervezetek körülbelül 100-120-an vannak, őket a bíróság jegyzi be, és a civil egy százalékból részesülhetnek. Közülük néhány volt az, amely pert indított Strasbourgban – vont párhozamot az államtitkár.
Arra a kérdésre, támogathatónak tartja-e azt a javaslatot, mely szerint a jövőben ne a parlament döntsön arról, mely szervezet minősülhet egyháznak, Soltész Miklós azt válaszolta: erre vonatkozón különböző gyakorlatok vannak a világban. Van, ahol a parlament dönt, van, ahol a bíróság, és van, ahol egy parlamenti bizottság.
Felhívta a figyelmet arra: sok országban a lakosság egy ezrelékének a támogatása szükséges az egyházalapításhoz. Ha ezt a szabályt behoznánk Magyarországra, sok most bejegyzett egyház nem működhetne a jelenlegi feltételek között.
forrás: orientpress.hu
