PÁLYÁZATI KIÍRÁS
Energiaközösségek kialakítását támogató
több éves program megvalósítása
1. A KIÍRÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE
A Kiírás indokoltsága és célja
Az európai klímavédelmi törekvések és a hazai adottságok (jelentős nap, biomassza/biogáz és földhő potenciál) figyelembevételével Magyarországon a hosszú távú cél olyan energetikai iparági struktúra megteremtése (termelői tüzelőanyag mixen belül a megújuló, decentralizált termelés súlyának növelése; aktív fogyasztói magatartás segítése; megújuló termelők integrálását segítő innovatív tárolási technológiák alkalmazása), amelyben a tiszta (CO2 kibocsátás mentes) villamos energia termelés biztosíthatja a hazai ellátás túlnyomó részét: az alacsony változóköltségű nukleáris alaptermelést a több ezer MW teljesítményű megújuló bázisú elosztott termelés egészítheti ki a szükséges rugalmasságot biztosító technológiákkal és eljárásokkal együtt.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003. október 13-i 2003/87/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 10d. cikk (2) bekezdése alapján, a jelen pályázati kiírás forrását képező Modernizációs Alap1 pénzügyi forrásainak legalább 70 %-át olyan beruházások támogatására kell felhasználni, amelyek a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelést és -felhasználást, - a szilárd fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával végzett villamosenergia-termeléshez kapcsolódó energiahatékonyság kivételével - az energiahatékonyság javítását, az energiatárolást és az energiahálózatok - ezen belül a távfűtési vezetékek és a villamosenergia-átviteli hálózatok - modernizációját, valamint a tagállamok közötti összeköttetések bővítését célozzák, illetve elő kell segíteni a kedvezményezett tagállamok szén-dioxid-függő régióiban az igazságos átállást, hogy - a szociális partnerekkel egyeztetve - támogatni lehessen a munkavállalók átirányítását, átképzését és továbbképzését, az oktatást, az álláskeresési kezdeményezéseket és az induló vállalkozásokat. Támogathatók a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és a hulladékágazat energiahatékonyságát célzó beruházások is.
1 A Modernizációs Alap működésével kapcsolatos szabályokat az Irányelv 10d. cikke mellett az (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet adja meg.
Ezen célok elérését közvetett módon segítheti minden olyan energiatermelési és -felhasználási működési forma is, amely elősegíti a megújuló energiaforrások villamos-energia rendszerbe integrálását és azok biztonságos üzemét. Ilyen működési forma lehet például:
- az energia termelésére, hatékony felhasználására, mindezek rendszer-szabályozást, hálózat üzemeltetést segítő működtetésére és társadalmi, környezeti előnyök kiaknázására szerveződött közösségek (energiaközösségek),
- a több felhasználói terhelést és/vagy termelt villamos energiát kombináló értékesítési, vásárlási, vagy aukciós célú aggregálás.
A 2020-as évek végére olyan energiaszektor kialakítása a cél, amely egyszerre képes magas szintű ellátásbiztonságot szolgáltatni fogyasztó- és klímabarát módon, valamint folyamatosan képes innovatív megoldások integrálására. Az ellátásbiztonságot növeli az importból származó energiával szembeni igény csökkentése és a megújuló energia alapú decentralizált villamosenergia-termelés és -ellátás előtérbe helyezése. A fogyasztók oldaláról az energiahatékonyság növelése, a decentralizált háztáji energiatermelés lehetőségeinek kihasználása, a különböző vezetékes ellátási módok optimalizálása és a rugalmas fogyasztói magatartás képes hozzájárulni a költséghatékony és innovatív energiaellátás biztosításához. A megújulók jelentős mértékű és arányú rendszer-integrációja okozta szabályozási és hálózatüzemeltetési kihívások miatt is szükség van a villamosenergia-ellátás terén olyan projektekre, amelyek - a jelenlegi energia értékesítési lánc részleges kiváltása/helyettesítése révén - olyan alternatívát kínálnak, amelyek segítik a megfogalmazott energiapolitikai célok teljesülését;
- a decentralizált, helyi energiatermelés révén az ellátásbiztonság növelését és az energiafüggetlenséget előtérbe helyező fogyasztói elvárások kielégítését;
- a megújuló, decentralizált, fogyasztásközeli (hálózati veszteséget csökkentő) energiatermelést, mely klímabarát, illetve;
- a fogyasztók növekvő jogainak kiteljesítését, úgy mint; energiaközösségek létrehozása, aktív felhasználóvá válás, aggregálás, a fogyasztó oldali rugalmasság ösztönzése és a rugalmassági termékek értékesítési lehetősége.
Az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 5-i, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/944 számú Irányelvében (a továbbiakban: 2019/944 számú EU irányelv) meghatározottak szerint a közösségi energiával kapcsolatos kezdeményezések - a hagyományos energiaipari vállalatoktól eltérően - nem a profitot helyezik előtérbe, hanem elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy adott megújulóenergia-forrásból megfizethető energiát biztosítsanak tagjaik vagy érdekelt feleik számára. A fogyasztók közvetlen bevonásának köszönhetően a közösségi energetikai kezdeményezések jól mutathatják, hogy képesek integrált módon elősegíteni új technológiák és fogyasztási minták - többek között intelligens elosztóhálózatok és a keresletoldali válasz - elterjedését. A már sikeresen végrehajtott kezdeményezések az energetikai szolgáltatásnyújtás puszta előnyein túlmutató gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket teremtettek az adott közösség számára. Az energiaközösségi tagság nyitva áll a jogalanyok minden kategóriája előtt.
A 2019/944 számú EU irányelv megfogalmazása szerint az energiaközösség - többek között - olyan intézmény, amelynek elsődleges célja, hogy tagjai, részvényesei vagy a működése alá tartozó területek számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson; valamint amely részt vehet
- energiatermelésben, beleértve a megújuló forrásokat,
- energiaelosztásban,
- energiaellátásban,
- energiafogyasztásban,
- aggregálásban,
- energiatárolásban
- energiahatékonysági szolgáltatásokban,
- elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatásokban, vagy
- egyéb energetikai szolgáltatásokat nyújthat tagjai és/vagy részvényesei számára.
A Kiírás nem kívánja megkötni azt, hogy az új, villamos energia belső (EU-s) piacára és a megújuló energiára vonatkozó Irányelvek által biztosított innovatív villamos energia ellátási és együttműködési lehetőségek (energiaközösségek, megújuló energia-közösség, megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem, aktív felhasználó, aggregálás, keresletoldali válasz és a fogyasztó oldali rugalmasság ösztönzése és a rugalmassági termékek értékesítési lehetősége) közül melyek bevezetését kívánja megvalósítani a projekt keretében a pályázó.
Definíciók
A Kiírásban a projektekkel kapcsolatban az egyes tevékenységek és jogalanyok esetében az alábbi meghatározásokat tekintjük mértékadónak:
Az "energiaközösség" (az EU 2019/944 számú EU irányelv angol változatában; "citizen energy community", míg a magyar fordításban "helyi energiaközösség" szerepel) olyan jogi személy:
- amely önkéntes és nyitott részvételen alapul, és amelyet ténylegesen tagok vagy részvényesek irányítanak, akik, illetve amelyek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat is;
- amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy tagjai vagy részvényesei, vagy a működési területük számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson; és
- amely részt vehet energiatermelésben, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, az energiaelosztásban, az energiaellátásban, az energiafogyasztásban, az aggregálásban, az energiatárolásban, vagy az energiahatékonysági szolgáltatásokban, illetve az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatásokban, továbbá egyéb energetikai szolgáltatásokat is nyújthat tagjai vagy részvényesei számára.
A "megújuló energia-közösség" a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló EU 2018/2001 sz. Irányelv szerint olyan jogi személy:
- amely az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban nyitott és önkéntes részvételen alapul, önálló, ténylegesen tagjainak vagy részvényeseinek irányítása alatt áll és a tagok, illetve részvényesek a szóban forgó jogi személy tulajdonában álló és általa fejlesztett megújulóenergia-projektek közelében találhatók;
- amelynek részvényesei, illetve tagjai természetes személyek, kkv-k vagy helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat is;
- amelynek elsődleges célja nem profit termelése, hanem az, hogy környezeti, gazdasági, szociális-közösségi szempontból részvényesei, tagjai, illetve működési területének környéke javát szolgálja.
A Kiírásban mind az energiaközösség, mind a megújuló energiaközösség meghatározásai szerinti működési formák, lehetőségek megvalósítására lehet pályázni. A Kiírásban az energiaközösséget és a megújuló energiaközösséget egységesen energiaközösségnek nevezzük, azonban az uniós megújuló energiaközösség fogalomnak csak megújuló alapú termelő technológiába történő beruházás megvalósításával felel meg a projekt. Továbbá, mivel a jelen program a Modernizációs Alap kiemelt programja (azaz meg kell feleljen az Irányelv 10d. cikke (2) bekezdésében foglalt, fentebb idézetteknek), ezért a támogatható tevékenység tovább szűkül: a megújuló energiatermelésen belül csak az áramtermelés támogatható, hőtermelés és új hőelosztó vezetékek kiépítése nem.
A 2019/944 számú EU irányelv Preambulumának [44] számú pontja ("...energiaközösségi tagság nyitva áll a jogalanyok minden kategóriája előtt.") egyrészt lehetővé teszi, hogy bármely energetikai társaság is tag lehessen az energiaközösségben, azonban nem enged számukra döntéshozatali jogköröket az energiaközösségen belül. Ezt az elvet követi a Kiírás is;
- az energetikai társaságok szakmai ismeretei segíthetik a pályázókat, illetve a nyertes projektek megvalósítását, ezért lehetőségük van a pályázók együttműködésében részt venni, másrészt azonban,
- az energiaközösség - EU irányelvekkel összhangban lévő - működtetése és irányítása során a projekt megvalósításában résztvevő, a többi taggal együtt pályázó energetikai társaság nem szerezhet döntéshozatali jogköröket az energiaközösségen belül.
További definíciók:
Az irányelvek hazai átültetésének céljából módosításra került a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, mely 2021. január 1. napjától a következő módon definiálja a jelen kiírásban támogatni tervezett tevékenységeket, illetve együttműködési formákat:
Aggregálás: az elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása valamely villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából;
Aggregátor: aggregálást végző piaci szereplő;
Energiaközösség: szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem, hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia-termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.
Kiírás háttere
Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Támogató) az Irányelv 10d. cikke (különösen annak (2) bekezdése), valamint az (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet alapján pályázati kiírást tesz közzé energiaközösségek kialakítására irányuló beruházások támogatására, melyhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium 4 000 000 000 Ft keretösszegig biztosít forrást Támogató részére.
A Kiírás keretein belül támogatható célokat az 1.1. bekezdés tartalmazza.
A kiírás az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 5-i, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/944 számú Irányelvében, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló EU 2018/2001 sz. Irányelvben meghatározottak szerint definiálta a támogatható energiaközösségi és aggregációs projekteket.
Alprogramok
Az A., B. alprogram közül egy támogatást igénylő egy támogatási kérelmen belül kizárólag egy alprogramra nyújthat be pályázatot.
- A. Energiaközösség létrehozása és működtetése;
- B. Független aggregátor létrehozása és működtetése.
2. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS
A támogatás forrása: a 2003/87/EK irányelv 10d. cikke által létrehozott Modernizációs Alapból lehívott forrás
Jelen Kiírás teljes keretösszege: 4 milliárd forint.
Támogatás a rendelkezésre álló keret erejéig nyújtható.
3. JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK
Támogatást igénylők köre
Jelen Kiírás keretében támogatási kérelmet mindkét alprogram esetén önállóan vagy konzorciumi formában is be lehet nyújtani.
A Kiírás vonatkozásában támogatást igénylő alatt a támogatási kérelemben meghatározott projektet önállóan megvalósító vállalkozást, vagy konzorciumi pályázat esetén a konzorcium vezetőjét, konzorciumi tag alatt e konzorciumban résztvevő további tagokat értjük. A támogatást igénylő és a konzorciumi tagok a továbbiakban együttesen pályázó(k) vagy - támogató döntés esetén - kedvezményezett(ek).
Jelen Kiírás pályázóként támogatási kérelmet nyújthatnak be a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyek az alábbiak szerint:
a) Jogi személyiségű vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek közül a 113, 114, 129, 141, 572, 573 GFO kóddal rendelkezők, amelyek
- kettős könyvvitelt vezetnek,
- nem tartoznak a KATA hatálya alá,
b) Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek közül, amelyek:
- az 517, 529, 551, 552, 559, 561, 562, 563, 569, 599 GFO kóddal rendelkezők;
c) Költségvetési- és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek közül, amelyek
- a 311, 312, 341 342, 381, 382, 321, 322 GFO kóddal rendelkezők,
Továbbá önállóan nem nyújthat be pályázatot:
- a területileg illetékes villamos energia elosztó társaság;
- kereskedelmi engedélyes társaság.
Gazdasági jogosultsági feltételek
Az alábbi szempontok minden vállalkozás esetén külön-külön vizsgálandók, annak külön-külön is meg kell felelniük.
- A pályázó utolsó lezárt, teljes (365 nap) üzleti évre vonatkozó közzétett éves beszámolója szerinti saját tőkéje nem lehet negatív.
A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése során az érdemi vizsgálat nélküli elutasítási indokok
Nincs lehetőség hiánypótlásra, így a projektjavaslat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül ha:
1) a minősített elektronikus aláírással vagy nem elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton benyújtott nyilatkozat hiányzik, hiányos vagy hibás,
2) a pályázati csomagot nem a Kiírásban leírtak szerint nyújtották be,
3) a támogatást igénylő vagy konzorcium által igényelt támogatás összege nem éri el a minimálisan igényelhető mértéket,
4) a projekt tervezett végrehajtási időtartama nincs összhangban a Kiírás 4.6. pontjában meghatározottakkal,
5) a támogatási kérelemben elvárt kötelező vállalások vállalása nem történt meg,
6) valamely pályázóval szemben a támogatási kérelem benyújtásakor valamely jogszabályban, vagy a Kiírásban meghatározott kizáró ok áll fenn,
7) Önkormányzat pályázó önállóan pályázik vagy nincs a pályázó konzorciumi tagok között olyan a 3.1. a) és b) pontja szerinti jogi személy, amely az önkormányzattól független,
8) területileg illetékes villamos energia elosztó társaság vagy kereskedelmi engedélyes társaság önállóan nyújtotta be a támogatási kérelmét,
9) a támogatási kérelemben rögzített valótlan / nem helyt álló adatok alapján történt a támogatási kérelem befogadása.
A projekt területi korlátozása
A projekt megvalósításának elsődleges helyszíne a pályázók - a támogatási kérelem benyújtásáig - bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye, továbbá a fentieken túl a projekt megvalósulhat olyan magyarországi helyszínen is, amely a pályázó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára egyéb jogcímen (pl. együttműködési megállapodás, szándéknyilatkozat révén) jogosult. A Pályázó a megvalósítási helyszín jogszerű használatának igazolására szolgáló dokumentumot az első szakmai részbeszámoló mellékleteként köteles benyújtani.
