Sok civil szervezet vállalati támogatója magától a civil szervezettől várja az információt, hogy milyen adókedvezményekben is részesülhet, vagy hogyan is fog a cég adománya a könyvelésében megjelenni. Az alábbi cikk segítséget nyújt a céges adományozók leggyakoribb kérdéseinek megválaszolására.

A gazdálkodó szervezet által adott adományokkal kapcsolatban két kérdést kell vizsgálni az adományt nyújtónál: 

• a könyvelés során az elszámolható-e ráfordításként, illetve 
• kapcsolható-e hozzá adóalap-csökkentő tétel.

Az első kérdésre a válasz:

ad. 1. Amennyiben a juttatás megfelel a Tao törvény adomány fogalmának, és az adományozó rendelkezi a Tao tv. 3. sz. melléklet B) 17. pontja szerinti tartalommal kiállított igazolással, akkor elismert költség vagy ráfordítás az adomány. Így az adományozónak nem kell megemelnie vele az adóalapot.

ad. 2. Amennyiben nem felel meg a feltételeknek, mert nem közhasznú szervezetnek történt a juttatás, akkor Tao tv. 3. sz. melléklet A) 13. pontja szerint vizsgálni kell, van-e a juttatásban részesülőtől olyan nyilatkozat, mely szerint 

• a szervezet vállalkozási tevékenységet nem végez, vagy
• a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy 
• a vállalkozási tevékenységéből adófizetési kötelezettsége nem keletkezik

Figyelni kell arra, hogy nem minden, közhasznú jogállással rendelkező szervezet részére adott juttatás minősül adománynak. Az adomány fogalmából kiindulva az adományozó például nem veheti adományként figyelembe azokat a juttatásokat, melyeket egy közhasznú szervezetnek nem a közhasznú tevékenysége céljára adott. Vagy amelyeknél nem valósul meg az, hogy nem jár vagyoni előnnyel a juttató számára. 

A második kérdés válasza:

Az adományokhoz kapcsolódóan adóalap-kedvezménnyel élhet az adományozó a TAO törvény 7. § z) alapján, ha rendelkezik az adományban részesülő igazolással. 

Az adóalap kedvezmények a következők: (zárójelben az adomány értékének figyelembe vehető része):

• közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége támogatására nyújtott (20%),
• közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés alapján közhasznú tevékenysége támogatására nyújtott (20+20%),

adományok lehetnek, de a juttatónál az ilyen módon figyelembe vett adóalap-kedvezmények együttesen nem haladhatják meg az adózás előtti eredményt.

A tartós adomány fogalmát a Civil tv.-ben találjuk, mely kimondja, hogy csak írásban kötött szerződés alapján, és kizárólag pénzben nyújtott támogatás esetén jöhet szóba ez a támogatási forma, mellyel az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományban részesülőt

• a szerződéskötés évében és az azt követő három évben
• évente legalább egyszer
• azonos vagy növekvő összegű 

adományban részesíti.

A tartós adomány támogatásának elmaradását a Tao tv. szankcionálja. Ha az adományozott miatt hiúsul meg a további években a tartós adományozás szerinti juttatás, akkor az addig figyelembe vett többletkedvezményt adóalap-növelő tételként kell számításba venni abban az évben, mikor a sorozat megszakad, míg, ha az adományozó hibája a nem teljesítés, akkor ezt kétszeresen kell az adóalaphoz hozzáadni a tartós adomány elmaradása miatt. 

Az adományok hatása az adóalapra és a tényleges társasági adóra:

az adatok Ft-ban

Mint látható, hogy az adományozás esetén valódi „adómegtakarítás”, tehát, hogy az adomány átadása, tényleges jövedelem növekedéssel járna, olyan nincs. Azt láthatjuk, hogy az adományozás esetén amennyiben közhasznú szervezet a támogatott és van igazolás is, akkor az átadott adományból lehetséges megtakarítás az adóalapnál elszámolható érték következtében. Amennyiben nem kapott igazolást a támogatott, akkor az előbb említetthez számított különbözet 100.000 Ft adományozás esetén 10.800 Ft, amennyivel több adót kell fizetni ekkor. Ez a támogatás 10,8 %-a. Ez az adóalap kedvezmény 20 % 9%-a 1,8 % (1.800 Ft), és a 100.000 Ft 9 %-a, ami 9.000 Ft. Ezeket összeadva kapjuk a 10.800 Ft, azaz 10,8 % értéket a támogatásra vetítve.