Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. július 14-én hatályba lépett módosítása a közhasznú alapítványok egy csoportját érinti.
A módosítás megértéséhez tudni kell, hogy a Ptk.-ban írt főszabály szerint ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja. Ha az alapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat. (Tehát: például ha a kuratórium gyakorolja az alapítói jogokat, akkor sem dönthet új kuratóriumi tag, vagy a felügyelő bizottság megválasztásáról.) Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
Az új szabály (2011. CLXXV, 41/A. §) hatálya azokra a közhasznú alapítványokra terjed ki, amelyek közhasznú tevékenységei közül legalább három a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti önkormányzati feladat. Ilyen alapítványok esetén az új szabály szerint amennyiben az alapító – több alapító esetében valamennyi alapító – halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogokat a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság gyakorolja, akkor az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét az alapítói jogok gyakorlójának személyére vonatkozóan javaslattételi jog illeti meg. A képviselő-testület csak az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot javasolhat az alapítói jogok gyakorlójának.
A kuratórium (kurátor) vagy – az alapítói jogok bíróság általi gyakorlása esetén – a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának kezdő napját követő három hónapon belül – legalább negyvenöt napos – határidő kitűzése mellett írásban megkeresi az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt javasoljon. Az alapítói jogok gyakorlója e kötelezettségét az őt megillető alapítói jog gyakorlásáról való tudomásszerzése napjától számított egy hónapon belül akkor is teljesítheti, ha a három hónapos határidő már eltelt vagy abból egy hónapnál kevesebb van hátra.
Ha a javasolt jogi személy megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, és az alapítói jogok gyakorlására vonatkozóan elfogadó nyilatkozatot tesz, e kijelölt személy az elfogadó nyilatkozat megtételével az alapítói jogok gyakorolójává válik.
Az új szabályt akkor is alkalmazni kell, ha az alapítványnál a törvény hatályba lépésekor már a kuratórium, vagy a bíróság gyakorolja az alapítói jogokat, ebben az esetben a három hónapos határidőt a törvény hatályba lépésétől kell számítani.
A fentiek miatt abban az esetben, ha a fenti körbe tartozó közhasznú alapítvány alapítója nem kívánja lehetővé tenni, hogy az alapítói jogok gyakorlóját a fenti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testülete jelölhesse ki, akkor az alapító okirat módosításával célszerű kijelölni az alapítói jogok gyakorlóját és a változást a nyilvántartást vezető törvényszékhez be kell jelenteni – mivel közhasznú alapítványról van szó, így elektronikus úton.
