- A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
A közhasznú szervezeteket érintő összeférhetetlenségi szabályok a CivilTv. VII. fejezet 38-39.§-ában találhatóak, melyek kiegészítik a Ptk-ban található, valamennyi jogi személy ügyvezetését ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat .
39.§ (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a)amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.”
Vezető tisztségviselőnek számít (Ptk. 3:21. §) [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése]
(1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
Az összeférhetetlenségi szabályok mellett az adott szavazásban való részvételre vonatkozó kizáró okot is tartalmaz a Civil tv. közhasznú szervezet esetén:
„38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 8:1. § b) közeli hozzátartozó fogalma)
8:1. § E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;
- A tagokra vonatkozó szabályok
Látható, hogy a Civil tv. 38. § nem csak a vezető tisztségviselőkre, hanem a döntéshozó szerv tagjaira is irányadó, így tehát az egyesületi tag, aki nem vezető tisztségviselő, a fenti kérdésekben az egyesületi közgyűlésen sem szavazhat.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Ptk. valamennyi jogi személyre tartalmaz a döntéshozó szerv (tehát egyesületeknél: közgyűlés, küldöttgyűlés) tagjaira nézve a szavazásból kizáró rendelkezéseket, amelyekhez képest nem tűnik különösebben jelentős további megszorításnak a Civil tv. közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályozása. A Ptk szerint: a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
- e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Tisztségelfogadó nyilatkozatok a bírósági honlapon.
